Utas és a félvilág
(Bács Emese kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában március 3-ig látható.)
Többféle nézőpontot, kompozíciós megoldást alkalmaz festményein (és grafikáin is ezek a megoldások jelennek meg). Egyrészt látjuk a valós perspektívában, szemmagasságunkban nyüzsgő életet (2020-as megálló, Utasok, Metafizikus Lehel tér, Boltból kijövet). Egy másik megoldás, amikor a képsík alján egy profil vagy tarkó, esetleg hátalak jelenik meg, s innen látjuk a városképet, tájat (Szürrealista tájban, Az üveg és a járókelők – avagy Finom erőszak). Ezeken a munkákon az alakok némileg staffázsszerepet játszanak, ugyanakkor robusztus megjelenésük erőt ad a képnek. A hajléktalanokról készült kis sorozataiban a megtört, alig artikulálható alakok, a színben visszafogottabb megjelenítés drámai erővel bír. Talán ezért tűnik hatástalanabbnak a nagy méretű, a Szegény alvó medve címet viselő alkotás, bár itt az erősen megdolgozott, festői felületek (matracok, takaró) önmagukban árasztják a szegénység leheletét.
Öt lépés
(Vilim Kati Öt lépés című kiállítása október 28-ig látható.)
Vilim Kati nem hoz jelentős újítást a konkréttól az organikus irányba mozduló festészetben, de élményszerű, hatásos és rendkívül gondosan kimunkált képi világa, saját magának kidolgozott festői nyelve szépen illeszkedik a műfaj XXI. századi alkotásainak (és jeles alkotóinak) sorába. És remekül illeszkedik a galéria geometrikus-absztrakt-konkrét tematikájához is.
Kiefertől Dumas-ig
(Az 59. Velencei Biennálé)
Akkor hát Biennálé. A kurátori hívó mondat az Álmok tején volt (jelentsen ez bármit is). A női gondolkodásmód, a női elkötelezettség, a női művészet került ezúttal fókuszba, és már a nemzetek pavilonjában – a kurátori gyűjtés eredményeképpen – megjelent ez a sokféleség. Érdekes textilek, különböző, a képzőművészeti szcéna perifériáján lévő országok alkotóinak nagyívű felsorakozása mellett azért néhány sztár (Vera Molnar, Paula Rego) is helyet kapott, mégpedig kiemelkedő munkákkal.
A színek csendje
(Krajcsovics Éva kiállítása az Artus Galériában 2022. október 4-ig látható.)
Csend, nyugalom, mint egy békés séta idején, ez veszi körül a nézőt, a színek csendje és nyugalma. A táj már csak esszenciális és nem egzisztenciális mivoltában van jelen.
Krajcsovics Éva festészete időn, téren – és egyben stílusokon is – kívül levő entitás. Nem kategorizálható, mert az élmény, melyet megad nekünk, nem tudatosságra, nem az agy, de a szellem mozgékonyságára épít.
Látvány és absztrakció
(Knyihár Amarilla kiállítása a K. A. S. Galériában augusztus 22-ig látható.)
Knyihár Amarilla újabb festményei a K. A. S. Galériában komoly festői kérdéseket vetnek fel. Kezdjük azonban azzal, hogy mostanában ritkán látni ennyire szabad, festőiségében oldott és releváns képeket galériák falain. Knyihár könnyed és gazdag színvilágú képei a nézőt megragadják és fogva tartják. Ugyanakkor – és itt vetődnek fel a fent említett kérdések – nehéz eldönteni, hogy egy finoman redukált, látvány utáni festészetet vagy egy erős absztrakciót, egy képi gondolatkísérletet láthatunk-e a galéria falain. Knyihár a Szín-tükör címmel látta el kiállítását, s benne – mint bevezetőjéből kiderül – egy festői kísérlet, egy alkotói problémakör új darabjait mutatja be. Ez a kísérlet a reflexióról, a tükröződésről és a színekkel kifejezhető vibrálásról szól.
Kétszeresség, hibriditás és metamorfózis
(A kiállítás augusztus 28-ig látható a Műcsarnokban, majd szeptember 16. és október 16. között egy szűkített válogatás a Vaszary Képtárban.)
A Műcsarnok két kamaratermében kicsit szűkösen (vagy talán zsúfoltan) megjelenő Groteszk vallomások (106 művész 121 munkája) arra erősít rá, amit a groteszkről képzelünk, hiszünk vagy tudni vélünk. Az idei Groteszk képzőművészeti pályázati anyag talán minden eddiginél gazdagabb választékot kínál a műfajjal szívesen foglalkozók számára, hogy a fenti kérdéseket megválaszolhassák. A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától assemblage-ig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszerei (mondhatnánk műfajt is) szintén részesei e nagyszabású tárlatnak.