Losoncz Miklós

A jelek szerint a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az államháztartás hiánya jövőre is a GDP három százaléka alatt maradjon, így elkerülje az európai uniós támogatások felfüggesztését, illetve elérje a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Hiteles, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát szolgáló kormányzati intézkedések ezen túlmenően az IMF/EU-hitelmegállapodás feltételeit is megteremthetnék. Ehhez gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amelynek viszont semmi jele. A kormányzati gazdaságpolitikai rögtönzésekkel egyelőre elkerülhetők a közvetlen csúcsfeszültségek, ennek ára viszont Magyarország további politikai elszigetelődése, gazdasági és társadalmi lemaradása, sőt periferizálódása.

Tovább

A kormány ellentmondásos, nehezen követhető kommunikációt folytat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötendő, 2011 novembere óta napirenden lévő hitelmegállapodásról. A lényeget érintő következtetések levonása szempontjából célravezetőbb a kormányzati érdekek, valamint a külső és a belső gazdasági helyzet elemzése. A hitel­megállapodás feltétele a jelenlegi nem szokványos gazdaságpolitika feladása, amelyre a kormány nem hajlandó. A megállapodást a külső körülmények romlása kényszerítheti ki, de a mainál sokkal súlyosabb gazdasági helyzetben. A kormány rendelkezik annyi pénzügyi forrással, hogy a 2013. évi választásokig ne kelljen megkötni a számára politikai presztízsveszteséget okozó megállapodást. Ez azonban költséges és kockázatos, a gazdasági szereplőkre nagy terheket rovó stratégia.

Tovább

Az Európai Unióhoz történt csatlakozással Magyarország vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tartja a közösségi vívmányokat, azaz mind a közösségi joganyag átvételét és alkalmazását, mind pedig a nem jogszabályi formát öltő napi gyakorlatok, közös elvek, értékek, szokások, íratlan szabályok stb. képviseletét. A 2010-ben hivatalba lépett Fidesz–KDNP-kormány a jogállamiság kikezdésével sorozatban sérti meg a közösségi vívmányokat. Magyarország európai integrációhoz való hozzájárulását a jelek szerint a lehető legalacsonyabb szinten kívánja tartani, miközben arra törekszik, hogy minél több európai uniós forrást szerezzen meg a piacgazdaság elveit sutba dobó nem szokványos gazdaságpolitika finanszírozására. 

Tovább

Bár a jelenlegi konzervatív, valamint a korábban hivatalban volt szocialista kormány egyaránt el kívánta kerülni a göröghöz, az írhez és a portugálhoz hasonló pénzügyi mentőcsomagot, 2012 júniusában Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök mégis kénytelen volt az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap segítségét kérni a spanyol bankrendszer összeomlásának elkerüléséhez. Görögországtól és Portugáliától eltérően, viszont Írországhoz hasonlóan, Spanyolország gazdasági nehézségeinek oka nem a felelőtlen államháztartási politika, hanem a magánszféra eladósodása. Ez utóbbi fenntarthatóságát a 2007 nyarán az USA másodrendű jelzálogpiacáról indult, majd hamarosan globálissá vált pénzügyi és gazdasági válság kérdőjelezte meg. A magánszektor eladósodásában kiemelkedő szerepe volt a Gazdasági és Monetáris Unió működési sajátosságainak, amelyek hatásait felerősítette a spanyol régiók túlköltekezése.

Tovább

A 2012. május 6-i parlamenti választáson a görög szavazók megvonták bizalmukat a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista PASOK koalíciós kormányától. A választás egyben az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által az államháztartás rendbetétele érdekében szükségesnek tartott, a két párt által képviselt megszorítások elutasításaként is felfogható. Minderre a görög gazdaság zsugorodásának ötödik évében került sor. A nagy pártokkal szembeni tiltakozó szavazatok sok kisebb párt között oszlottak meg. Mivel a parlamentbe bekerült pártok nem tudtak kormányt alakítani, június 17-én új választások lesznek. Addig fennmarad a bizonytalanság. Görögország kiválása a Gazdasági és Monetáris Unióból (GMU) öngyilkosság lenne, de következményei az EU-t is súlyosan érintenék.

Tovább

François Hollande francia köztársasági elnökké választásában nem elhanyagolható szerepet játszott a válságkezelésben alkalmazott nemzetközi mainstream megoldásokkal szembemenő baloldali gazdasági programja, amelynek központi eleme a megszorításokkal szembeni fellépés és a gazdasági növekedés ösztönzése. Az ígéretek megvalósításában belpolitikai korlátokkal nem kell számolnia. Vannak viszont külső korlátok: a nemzetközi pénz- és tőkepiacok ítélete és a Németországhoz fűződő viszony. A német kormány szerint a szuverén adósságválság megoldásának kulcsa a költségvetési szigor. A választási ígéretek ellenére a többi EU-tagállamhoz hasonlóan Franciaország sem kerülheti el azokat a sokszor fájdalmas szerkezeti reformokat, amelyek elengedhetetlenek a versenyképesség javításához és a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Mindez elválaszthatatlan a Németországgal való stratégiai együttműködéstől. 

Tovább

Németország a globális pénzügyi és gazdasági válságból megerősödve került ki. Befolyása meghatározó az Európai Unióban, illetve azon belül a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU). Németország akarata érvényesül az Európai Unióban elfogadott, az államháztartási fegyelem erősítésére, válságmegelőzésre stb. hivatott jogszabályokban és egyéb európai uniós intézkedésekben, politikákban. A Németországban bevált megoldások azonban közvetlenül nem, vagy csak jelentős súrlódási veszteségek mellett alkalmazhatók másutt, következetes végigvitelük az EU-ban szélsőséges esetben recesszióhoz vezetne. Az eddigi német kormányzati cselekvésből és megnyilatkozásokból kitűnik, hogy Németország milyen európai uniós szintű válságkezelési intézkedésekkel nem ért egyet. Nem vehetők ki viszont tisztán egy, az EU-ra, illetve a GMU-ra vonatkozó jövőkép körvonalai.

Tovább

A miniszterelnökként Silvio Berlusconit 2011. november 16-án felváltó Mario Monti professzor, volt európai uniós biztos és kormánya megakadályozta az olasz állam fizetésképtelenségét, ezáltal megelőzte a Gazdasági és Monetáris Unió válságának mélyülését, sőt az egész világgazdaság nagyobb zavarait is. Mario Monti szakértői kormányának (amelyben a pénzügyminiszteri funkciót is ellátja) eddigi intézkedései a válsághelyzetben szinte már rutinszerű, megszorításokon alapuló fiskális konszolidáción túlmenően az olasz gazdaság gyökeres megreformálását célozzák. A miniszterelnök a megszorítások ellenére egyelőre élvezi a parlamenti pártok és a közvélemény támogatását. Kérdés, hogy a 2013 tavaszán esedékes parlamenti választásokig hátralévő idő elegendő lesz-e az összes szükséges változtatás végrehajtására. Ettől függetlenül Olaszország nemzetközi tekintélye és befolyása erősödött.

Tovább

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament a jelek szerint erős nyomást gyakorol, hogy a magyar kormány érvényesítse az Unió alapelveit és értékeit, hozza összhangba korábban elfogadott törvényeit az európai uniós jogszabályokkal, és fenntartható módon szorítsa a GDP három százaléka alá az államháztartási hiányt. Ezeket a követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy elkezdődjenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, amelyhez a kormány 2011 novemberében fordult hitelkérelemmel, és amely ezen a téren szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal. Bár az EU feltételei egyértelműek, az eddig tett intézkedések és kommunikáció alapján a kormány szándékai találgatásokra adhatnak okot.

Tovább

Tovább

A magyar államháztartás finanszírozásához 2012 tavaszáig áll rendelkezésre elegendő hazai pénzforrás. A jelenlegi gazdaságpolitika mellett a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról való forrásbevonás lehetőségei szűkülnek, költségei nőnek. Ezért elengedhetetlen a hitel-megállapodás megkötése az EU-val és az IMF-fel, nélküle megnő az államcsőd valószínűsége. A tárgyalások lebegtetése elbizonytalanítja a piaci szereplőket, drágítja az államháztartás pénz- és tőkepiaci finanszírozását. Az IMF-hitel feltétele gazdaságpolitikai fordulat, szakítás a nem ortodox gazdaságpolitikával, visszatérés a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság elveihez.
Tovább

A magyar kormány hitelmegállapodásról kezdeményezett tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, hogy elkerülje a Standard & Poor\'s nemzetközi hitelminősítő negatív döntését. Ez gyökeres változás az IMF-fel szembeni eddigi magyar politikában. Egy hitelmegállapodás mérsékelné a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenységét. Annak feltétele azonban a gazdasági növekedést visszafogó, nem szokványos gazdaságpolitikával történő szakítás. A hitelmegállapodás szükségességét nyomatékosította, hogy közben a Moody\'s nemzetközi hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriá­ba minősítette le a magyar államadósságot, majd a Magyar Fejlesztési Bankot és hét kereskedelmi bankot.
Tovább

A 2011. október 23-i és 26-i európai tanácsi értekezleten az EU-tagállamok állam- és kormányfői négy területen irányoztak elő intézkedéseket a Gazdasági és Monetáris Uniót (GMU) fenyegető államadósság-válság megoldására. Először, támogatják a bajba jutott országok kiigazítási programjait, és lépéseket tesznek a magánszektor bevonására a válságkezelésbe. Másodszor, feltőkésítik a bankokat. Harmadszor, növelik a stabilizációs eszközök forrásellátottságát, és javítják működésüket. Negyedszer, javítják a gazdasági kormányzást a GMU-ban. A tervezett intézkedések a válság megoldásának szükséges, de nem elégséges feltételei. Megnyugtatták az elsősorban a görög és az olasz állam fizetőképessége, illetve a két ország esetleges államcsődje okán maga a GMU megrendülése miatt aggódó gazdasági szereplőket. Hatásaik és következményeik azonban ellentmondásosak, az oksági kezeléshez többre, a GMU-n belüli versenyképességi problémák orvoslására is szükség van.
Tovább

Szeptember 9-én a Fidesz-frakció elnöke a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó javaslatot jelentett be, amelyet a rákövetkező két napon a frakció és a kormány elfogadott, a bankokkal való konzultációk nélkül. Parlamenti jóváhagyás még nem volt. A pénzügyi rendszert veszélyeztető, többféle értelmezésre is lehetőséget adó eredeti elképzelés valószínűleg felpuhul valamelyest, így kevésbé súlyos következményekkel kell számolni. A javaslat viszonylag kevés devizahitel-adóson segít. Ezzel szemben nehéz helyzetbe hozza a bankrendszert, tovább bomlasztja a jogállamiságot, rombolja a kormány hitelességét és a bel- és külföldi befektetői bizalmat, amelyeknek hatásai megjelentek, illetve megjelennek a gazdasági mutatószámokban is.
Tovább

Az utóbbi hetekben a 2010 májusában Görögországból indult, majd Írországra és Portugáliára is átterjed államadósság-válság 2011 júliusában Olaszországot is elérte. Az olasz állampapírhozamok emelkedésnek indultak, a milánói tőzsdén jegyzett részvények árfolyama zuhant. Ez általános meglepetést keltett, mert Olaszország gazdasági és pénzügyi fundamentumai sokkal szilárdabbak, mint a három kis EU-tagállaméi. A lehetséges magyarázatok között előkelő helyet foglalnak el az olasz miniszterelnök felelőtlen kijelentései és tettei, saját érdekeinek előtérbe helyezése a nemzeti érdekekkel szemben, „extravagáns" magánélete. Olaszországra vonatkozó empirikus kutatások szerint a politikusok iránti bizalom, a belpolitikai döntések nemzetközi megítélése befolyásolja az egyes országok nemzetközi versenyképességét, különösen a pénzügyi források bevonása terén. Ennek jelentőségét a mostani nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulenciák idején nehéz túlbecsülni.
Tovább

A kormány 2010. májusi hivatalba lépése óta a magyar gazdaságpolitika prioritásai többször változtak. Az egyik hosszabb ideje érvényes prioritás a gazdasági önrendelkezés és önállóság visszanyerése (többek között a Nemzetközi Valutaalap további hiteleinek visszautasítása formájában) és az államadósság elleni harc. Az utóbbi hónapok kormányzati intézkedései nyomán a magyar gazdaság külső függősége nem gyengült, hanem erősödött, bár formái módosultak. A világgazdasági recesszió lecsengésével a magyar gazdaság bizonyos mutatói javultak ugyan, a gazdasági helyzet mégsem jobb, mint a kormányváltáskor.

Tovább

Az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy Görögország a következő két évben nem képes finanszírozni államadósságát. Nem zárható ki a görög államadósság „átprofilírozása" vagy újraszabása, azaz a kibocsátott állampapírok futamidejének meghosszabbítása, illetve az esedékes tőketörlesztés és a fizetendő kamat némi mérséklése. A várhatóan kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci reakciók miatt ezt az Európai Központi Bank (EKB) ellenzi. Ehelyett arra kívánják rávenni a piaci szereplőket, hogy lejáratkor a görög állampapírok ellenértékét újra befektessék. Görögország érdekeit gazdasági szempontból hosszú távon az államadósság egy részének leírása szolgálná. Mindegyik változat jelentős politikai ellenállásba ütközik. A nézetkülönbségek arra is utalnak, hogy az EU illetékes intézményei nem képesek politikai szempontból megfelelően kezelni az államadósság-válságot a Gazdasági és Monetáris Unióban.
Tovább

A társasági nyereségadó kulcsának lefaragása, a vállalatokra nehezedő adminisztratív költségek tervezett csökkentése, az oktatási rendszer átalakításával és a dolgozók jogaival kapcsolatos elképzelések stb. nyomán mérséklődnek a munkaerőköltségek. Ebből a vállalati szféra, azon belül is a kis- és középvállalati profitálhat. A kormányzati lépések eredményeként az adózás terén a magyar vállalatok versenyképessége nemzetközi összehasonlításban nagymértékben javult. A munkaerőköltségek adott formában történő csökkentése azonban (amit más kormányzati intézkedések bizonyos mértékben semlegesítenek) egyrészt hátrányos makrogazdasági mellékhatásokkal járhat, másrészt hosszabb távon nincs összhangban sem a nemzetközi trendekkel, sem a magyar gazdaság sajátosságaival.
Tovább

A 2011. március 11-i földrengés, az azt követő szökőár és ezzel összefüggésben a fukusimai nukleáris erőmű megrongálódása rövid távon nemcsak a japán gazdaságot érinti kedvezőtlenül, hanem az utóbbi évtizedekben kibontakozott globalizáció következtében az egész világgazdaságot is. A Japánra és a nemzetközi gazdaságra gyakorolt hosszabb távú hatások még nagy hibahatárokon belül jelezhetők előre. A számszerűsítés korlátai ellenére megalapozottan vélelmezhető, hogy jelenlegi ismereteink szerint (ha nem lesz nukleáris tragédia, aminek bekövetkeztére gondolni is borzalmas) ennek a természeti katasztrófának a következményei sokkal számottevőbbek lesznek, mint a legtöbb hasonló korábbi eseményé.

Tovább

Nagyszámú jel szerint a március elején bejelentett Széll Kálmán-terv külföldi visszhangja kedvezőbb volt, mint a hazai. Ebben szerepe lehetett annak, hogy tanulva a múlt kommunikációs hibáiból a kormány korábban és sokkal részletesebben tájékoztatta a külföldi gazdasági szereplőket, azok közül is a Magyarország külső adósságának és államadósságának finanszírozásában kiemelkedő szerepet játszó befektetőket, mint a hazaiakat. Az eddig nyilvánosságra hozott információk és más jelek arra engednek következtetni, hogy a kormánynak van elképzelése a régóta szükséges szerkezeti reformokról, de azokat nem kívánja megszorításokként beállítani. Politikai és kommunikációs okokból a kormány reformprogramjának részleteit fokozatosan kívánja a magyar lakosság és a gazdasági szereplők tudomására hozni.

Tovább
Élet és Irodalom 2024