Szűcs R. Gábor

France Prešeren XIX. századi romantikus költőt a legnagyobb szlovén irodalmárnak tartják. Egyik verse lett Szlovénia himnusza. A róla elnevezett téren, Ljubljana központjában, ahol a szobra áll, a független Szlovénia megalakulásának harmincadik évfordulóján, 2021. június 25-én két, nem hivatalos megemlékezés is lezajlott. Az egyik a Janša-kormány elleni, a demokratikus Szlovéniát visszakövetelő, többezres „alternatív demonstráció”, a másik, ezzel egy időben és ugyanott a láthatósági kabátot viselő, tucatnyi „sárga mellényes” megmozdulása volt. Az „alternatívok” megemlékeztek az 1941–45-ös Népfelszabadító Háborúban elesettekről is. A „mellényeseké” viszonylag új jelenség Szlovéniában: nézeteik ugyan eléggé zavarosak1, de szélsőjobboldali jellegük nyilvánvaló. Szerintük a demokratikus pártok a kisebbséget képviselik, „Soros fizetési listáján vannak”, és a kommunista Jugoszlávia visszaállítását készítik elő. A zavargások miatt, amelyeknek szerencsére nem volt sérültje, a demokratikus oldal a beszédeket a téren lévő ferences templom lépcsőjén tartotta meg. Az indulatok azonban magasra csaptak.

És a szlovén uniós elnökség kezdetéig ekkor már csak öt nap volt hátra.

Tovább

Soha olyan nyíltan és egyértelműen nem fejtette ki a magyar miniszterelnök, hogy fel akarja bomlasztani az Európai Uniót, mint „A Magyar Szabadság Napja” alkalmából rendezett konferencián. De ebben, úgy látszik, magára maradt. Magyarország (hiszen ő maga az) most is egyedül van. Ez megható, el lehet merülni az önsajnálatba, mi több, még ünnepelni is lehet, mellesleg jól fizet.

Tovább

Tovább

A holland uniós elnökség idején, 2004 őszén a ljubljanai nagykövet ebédet adott az uniós tagállamok gazdasági tanácsosainak. A fővendég az azóta elhunyt Andrej Bajuk pénzügyminiszter (a kereszténydemokrata NSi, azaz az Új Szlovénia párt elnöke) volt. A diplomaták élénken érdeklődtek, mikor lesz végre Szlovéniában bankprivatizáció. A miniszter általános megrökönyödésre azt a nevetséges választ adta, hogy a kormány nem készül erre, mert nem juttatja külföldi kézbe a monetáris politikát. Szlovénia nem akarta sem a privatizációt, sem a külföldi tőkét. De ha egy üzlet beindul...

Tovább

Tovább

A 2021 februárjában koronavírus miatt elhunyt, népszerű szerb énekes-előadóművész, Đorđe Balašević 1987-ben dalolta slágerré Samo da rata ne bude!, azaz „Csak háború ne legyen!” című számát. Megdöbbentően sokszor hallottam ezt a mondatot (persze nem dalként) a hetvenes-nyolcvanas években, Jugoszlávia szinte minden nemzetiségéhez tartozó házigazdáimtól, kollégáimtól, barátaimtól. És bevallom, az utolsó pillanatig nem tudtam vagy nem akartam tudni, mire gondolnak. Ezután olyan iszonyat következett, amely a második világháború óta nem volt Európában. Józan, normális ember ezt nem akarhatja vissza.

És mégis.

Tovább

Tovább

A szlovén politikai elit, amint arról a Dnevnik című napilap 2021. március 19-i száma címlapon tudósít, AstraZenecával oltatta be magát. Ilyen vakcinát kapott a kormány- és az államfő, a parlament alsó- (Državni zbor) és kvázifelsőháza, az Államtanács (Državni svet)1 elnöke. Ahhoz képest, hogy néhány nappal azelőtt még leállíttatták az oltást ezzel a vakcinával, a tett akár hősinek, de leginkább példamutatónak tekinthető.

Néhány nappal korábban, március 10-én tárgyalta az Európai Parlament plenáris ülésén a lengyel és a magyar helyzettel együtt a szlovén sajtószabadság ügyét. Ez viszont a legkevésbé sem bizonyult példamutatónak.

Tovább

„Tekintet nélkül arra, mekkora vakcinaszállítmányról van szó, (...) lehetetlen az egész lakosságot egyszerre beoltatnunk. Emellett azt sem lehet még tudni, hogy a lakosság különböző csoportjaiban mekkora az igény az oltás iránt, és hogy mennyire nyújt a vakcina tartós védelmet... Az egészségügyi törvény 158. §. 2. bekezdése szerint az Egészségügyi Hatóság szakvéleménye alapján, a Gyógyszer-engedélyezési Hatósággal és az Állami Oltóanyag Intézettel együttműködve az egészség- és idősügyi miniszter határozza meg a prioritási sorrendet.” Ezek az idézetek a dán Egészségügyi Hatóság (Sundhedstyrelse) negyvenhat oldalas oltási tervéből valók.1 A terv 2020 novemberében készült, tehát még az EMA (European Medicines Agency – Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcina ismerete nélkül, és később, a helyzetnek megfelelően korszerűsödött. Pontosan meghatározza a teendőket és felelősöket. Fegyveres testület sehol. És a belügyminiszter sincs benne.

Tovább

Úgy 1989–1990 táján járta a következő vicc Jugoszláviában: „egy ember kiugrik a tizedik emeletről. Az ötödik emelet magasságában elkiáltja magát: „ez még nem a vég!”

Október elején két népszerű szlovén ellenzéki újság, a Necenzurirano című napilap és az Orbán-karikatúráról is híres Mladina című folyóirat hasonló című vezércikkel jelent meg: „Janez Janša kormánya végének kezdete?”, írta az előbbi1, „Az első lépések Janez Janša kormányának összeomlása felé?”, írta az utóbbi2. Miután számos más, ellenzéki vagy független hírlap is hasonló hangnemű cikkeket közölt, nagyon valószínű, hogy ezeket nem egymással hangolták össze, hanem maga a helyzet tette időszerűvé. Janša jobboldali koalíciója 2020. március 14-e óta van kormányon. Bár Szlovéniában az elmúlt évtizedben nem volt szokatlan a kérészéletű kormány, azért az ottani politika nagy veteránjának (és Orbán Viktor barátjának) hamari bukása eléggé meglepő lenne. De nem lehetetlen.

Tovább

Kevés a jó vicc mostanában Janez Janša szlovén kormányfőről, írja a Dnevnik című napilap. Mégis van néhány, amelyet közlésre tart érdemesnek1, ámbár hozzáteszi, hogy mintha hasonlóak volnának a Tito-éra alatt a Goli otokról, azaz a jugoszláv Gulagról szóló viccekhez. Ezek közül az egyik: „– Janša már nem ül hűvösön. – De hát két évre ítélték! – Igen, de a börtönben megkezdődött a fűtési szezon.” Vagy: „Éppen a börtönbe tart kocsijával, mikor megállítja a rendőr. – Janša úr, a kocsiján nincs matrica! – Ez csak a maga elfogult véleménye! – válaszolja a kormányfő.” Vagy, ami a legdurvább: „Üzenet a cellatárstól: Janša tényleg ártatlan volt.”

Tovább

„Emberek haltak meg, muszáj volt azonnal cselekedni”, ismételgette pontosan tizenkétszer, szemmel láthatóan zavartan, bizonytalanul és kétségbeesve Zdravko Počivalšek (Modern Centrum Pártja, SMC)1, a Janša-kormány gazdasági minisztere a szlovén közszolgálati televízió negyedik csatornája (RTV 4) Tarča (Céltábla) című riportműsorának a Covid–19-járvány elleni védőeszközök beszerzéséről szóló, 2020. április 30-i műsorában. A csatorna Studio 3 nevű tényfeltáró rovatának adásában2 a minisztert és az ügy számos más érintettjét dokumentumokat bemutatva a tényekkel szembesítették. Ekkor kezdett felszínre emelkedni az a polip, amelynek szerteágazó csápjai még a korábbi korrupciós botrányokhoz (például a finn Patria lövészpáncélosok Janša miniszterelnök által fémjelzett beszerzéséhez)3 képest is lélegzetelállítónak mondhatók.

Tovább

A tervek szerint ősszel megindul Magyarországon a diplomataképzés. Posztgraduális oktatásról van szó, amelyért államtitkár a felelős.  Honlapja szerint „a Magyar Diplomáciai Akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény. Ez az első olyan magyar diplomataképző, amely biztosítani tudja a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését és az utánpótlásnevelést”1. Némi kétséget ébreszthet talán, hogy a leendő oktatók nevét nem ismerjük (bár a sajtóban Schmitt Pál és Gyurta Dániel neve is fölmerült). A tanulmányutak közül egyedül Erdélyt említették („erdélyi és egy választható határon túli tanulmányi kirándulás”)2. Ennek hasznos és szükséges jellegét nem vonva kétségbe a legalább ilyen hasznos Brüsszel (EU, NATO) és talán Genf (ENSZ-szervezetek, WTO), London (EBRD), valamint Bécs (EBESZ) közül legalább az egyik mintha hiányozna. Könnyen lehetséges, hogy ez a magyar külpolitika jelenlegi prioritásait tükrözi. De még azt sem igazán, mert ugyancsak kimaradt Trieszt, a Közép-európai Kezdeményezés (CEI) székhelye, úgyhogy e tekintetben most tanácstalan vagyok.

Tovább

Egészen a közelmúltig mélyen meg voltam győződve arról, hogy a magyar kormány döntéseit legalább a tengeri kikötő megválasztásakor azért mégiscsak a gazdaságosság vezérli. Ez a szempont ugyanis meghatározó, közvetlen hatással van az áru kezelésére, minőségére, árára, s bár mint mindenütt, itt is lehetnek politikai megfontolások, a gazdaságosság szempontja az elsődleges.

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024