Lovász Andrea

Költő, író, műfordító, a kortárs irodalom egyik legfontosabb és legnépszerűbb, többszörösen díjazott alakja. Ha a siker fokmérője az, hogy verssorai, egész versei popularizálódnak, lesznek szállóigévé, hivatkozási alappá – akkor az egyik legsikeresebb is. Folyamatosan publikál, hihetetlen energiával afféle versnagykövetként járja az országot, a nagyvilágot, és most újabb gyerekverskötete is megjelent.

Tovább

Az észak-európai irodalmat magyarul olvasók számára ismerős Patat Bence műfordító neve. A nagy észak-európai szerzőktől a skandináv krimikig rengeteget fordít, az ő magyar hangján szólal meg többek között Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson, Karl Ove Knausgård.

Tovább

László Noémi Kolozsváron élő költő, műfordító, szerkesztő: tíznél több verseskötet, egy meséskönyv szerzője, egy román regény, néhány angol és román könyv fordítója, írt átiratot Dickens, Shakespeare, Balázs Béla egyes műveiből. Sokunk Nonója, indulása óta meghatározó, erős hangú lírikus. Legutóbb prózakötettel jelentkezett, Keljfeljancsi – Mesék hívőknek és hitetleneknek (Gutenberg, 2023) címmel.

Tovább

1986 óta folyamatosan publikál, többféle műfajban. Költőnek tudjuk leginkább, és ha létezik bölcs gyerekirodalom, akkor az övé is az érdem. Legújabb, Hosszú utazás című verseskötete 2022 második felében jelent meg.

Tovább

Harminc éve debütált, azóta folyamatosan jelen van az irodalomban. Néha Csendes Tollként. Nemrégiben szinte egyszerre jelent meg felnőtteknek és gyerekeknek szóló verseskötete, a Felhőfoszlányok a hajnali fűben és a Hétköznapi királyságok.

Tovább

Költő és műfordító, kritikus, több tanulmány- és esszékötettel, szerteágazó tudományos érdeklődéssel. Nemrégiben pedig Csehy Zoltánnak gyerekverskötete jelent meg, Kimaradsz egy körből! címmel.

Tovább

Nemcsak költő, kritikus, műfordító és szerkesztő, hanem az irodalmi közéletnek is aktív szereplője. Első gyerekverskötete, a Mindenhol ott vagyok (2013) után nyolc évvel jelentkezett egy újabb gyerekeknek szóló kötettel, a címe: Azóta őzike (2021).

Tovább

Írt több rövidpróza- és verseskötetet, egy regényt, drámákat, tárcákat, jelentős műfordító, kapott számtalan díjat, 16 nyelvre fordították le a műveit, társszerzője egy irodalomtankönyv-családnak, és a 2003‑ban megjelent A londoni mackók óta a hazai gyerekirodalomnak is meg­határozó szereplője.

Tovább

Darvasi László: Pálcika, a detektív
Tóth Krisztina: Malac és Liba sorozat 1–4.
Vibók Ildi: Zrínyi Ilona

Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be

Tovább

Meseország mindenkié. Szer­kesztette Nagy Boldizsár. Bölecz Lilla rajzaival. Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2020, 180 oldal, 3000 Ft

A kilenc ismert író és nyolc, pályázat útján kiválasztott szerző művei közül csak néhány van szerkezetileg, nyelvileg rendben, amelyikben nincsenek logikai hibák, rossz mondatok, idétlen nevek vagy giccsbe hajó kinyilatkoztatások. Tompa Andrea erős (bár kissé túlstilizált) szövege, Vas Laci a kötet egyik legjobbja, a különleges képességű, talált gyermek meséje ez is ‒ nem feledve, hogy az örökbefogadásról olvastunk már megrázóan szép balladát Tóth Krisztinától: A lány, aki nem beszélt (Móra, 2015). Lakatos István eredetmeséje arról, hogyan lett boszorkánnyá Jancsi és Juliska mézeskalácsházas banyája, megrázó drámaisággal szólna – ha nem rontaná el a motiválatlan megbotránkoztatási szándék, s Gimesi Dóra Óriásölő Margaratje kissé direkt módon, de leginkább foglalja össze azt, amiről e kötetnek szólnia lenne jó: a saját félelmeink a legnagyobb legyőzendő óriások. A küldetés súlyától mintha mindvégig remegne az írók hangja: a tragikus mondatok, érzelgős közhelyek („Mindenki megérdemli, hogy magához hűen éljen”, „Csak az igazán nagyok elég nagyok ahhoz, hogy kicsik legyenek”) mögül alig hallatszik ki (mindössze!) két apró geg s Csehy Zoltán fantasztikus jutalomjátéka.

Tovább

Mészöly Ágnes: A királyné vio­lá­ja. Pozsonyi Pagony Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 396 oldal, 2990 Ft

Mészöly Ágnes remek könyvet írt. Azon könnyen átsiklunk, hogy a főszereplők, akik a művészetkedvelő Beatrix közelébe kerülnek, mindannyian éppen kitűnően játszanak egy-egy hangszeren, még véletlenül sem sporttagozatosak, az egyikük ráadásul félig olasz származású, meg hogy az időutazásban el-el szórnak tárgyakat (gördeszkát, tűfilceket, tankönyveket is!), s el is hoznak magukkal ruhákat, ez meg csöppet sem zavar be a történelembe (ahogy ezt minden időutazós történetből megtanultuk). A múltba érkezés leírása kissé nehézkes – de aztán már nem is érdekes, mert a középkori Budára érve elképesztő forgatagba csöppen az olvasó.

Tovább

Mészöly Ágnes–Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa
Ezentúl lesz banán
Szigeti Kovács Viktor: A táltos
Maja Lunde: Hónővér

Tovább

Varró Dániel: A szomjas troll – Kis viking legendárium. Maros Krisz­tina rajzaival, Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2018, 134 oldal, 3990 Ft

Ajándék az olvasónak, hogy a kötetben szereplő négy történet (A szomjas troll, A kíváncsi óratörpe, A kis hablegény, A leprikónok átka) mindegyike külön legenda, ám a szereplők, helyszínek, kalandok visszaköszönnek egy-egy másik kalandban is, így alkotva valódi legendáriumot. A (szerzőtől jogosan elvárt) bravúros formák legalább annyi meglepetést tartogatnak, amennyire váratlan és meghökkentően pimasz a küldetések megoldása.

Tovább

És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete. Szerkesztette Szederkényi Olga, illusztrálta Szabó Imola Julianna. Cser Kiadó, Budapest, 2018, 184 oldal, 3995 Ft

Mese, és vele együtt a kötelező eukatasztrófa eleve nem történhet itt, e kötetben, hiszen a „boldogan éltek” formula záróformula: a szerepe éppen az, hogy jelezze a mese végét. Tehát a szereplők ezek után értelemszerűen megszűnnek mesei szereplőknek lenni, kilépnek a mesevilág biztosította védett státuszukból. Nevezhetjük felnőttmesének a műfajt, amelyikben téblábolnak eztán, de ez olyan fokú eufemizmus, amelyik a szövegek ismeretében alig argumentálható; a meseiségnek, varázslatosságnak néhány halvány nyomán túl keményen realisztikus, néhol torz horrorba hajló novellák ezek.

Tovább

Zágoni Balázs: Fekete fény. A Gömb. Móra Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2018, 360 oldal, 2499 Ft

Külön erénye a regénynek, hogy a Gömb (ki)létét, funkcióját illető teóriagyártás úgy egészíti ki a többi nyomozást, hogy etikai dimenziót kölcsönöz a műnek. A „kiben bízhatok” alapkérdés mentén körvonalazódó jó-rossz kategorizálás egyszerűnek tűnik: az elnyomó város és a városon kívüli lázadók szerepei valójában egyértelműek (még akkor is, ha néhány szereplőt ide-oda ingázásban tart a főhős, azaz hol jónak, hol gonosznak ítéli őket), és azt is tudni véljük, hogy a Gömb túl van mindezeken.

Tovább

Dániel András: A nyúl formájú kutya. A szerző rajzaival. Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2018, 76 oldal, 3490 Ft

Károly, a nyúlformájú kutya végigjárja az oldalakat, s közben monologizál („Beszélni jó. Mondani mindenfélét.”). Monodráma tehát. Leginkább arról, hogy milyen érzés éppen ilyen Károlynak lenni: kívül nyúl, belül kutya, nem nyúl, nem kutya; hogy van egy belső, meg van egy külső félelem, meg hát adódik ebből a kirekesztettség, a magány, s jó lenne valakit találni, aki pont olyan, vagyis lehet, hogy másféleképpen elrontott, akivel jó rágcsálni a mazsolát vagy a sósmogyorót.

Tovább

Tóth Krisztina: Zseblámpás mesék
Molnár Krisztina Rita: Derűs hétköznapok
Világvége alsó
Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

Tovább

Tóth Krisztina: Felhőmesék
Kertész Erzsi: Ludmilla megoldja
Zalán Tibor: Háry – a rettentő magyar vitéz
Haász János: Felnőtteknek nem

Tovább

Ijjas Tamás–Lackfi János: A világ leggonoszabb meséi. Molnár Jacqueline illusztrációival. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2017, 56 oldal, 2499 Ft

A cím ígéretével szemben, amit valójában kapunk az inkább a felnőttek elvárásainak felel meg, azaz a felnőttekre kikacsintó, gonoszul megírt kis szövegek ezek. Nem is gonoszak, nem is mesék. Nemcsak azért, mert a bennük megírt gonoszságok inkább csak gonoszkodások – azzal a konszenzussal, hogy ez utóbbi a gonosznak valamiféle eufemizált, játékba, tréfába hajló variánsa −, hanem azért is, mert a szövegek blöffjellege esetenként dominánsabb, mint a maga a propozicionális tartalom.

Tovább

Adva van, csak a példa kedvéért, egy jó nevű, ismert, erős gyerekkönyvkiadó. Megtehetné, hogy a nagy példányszámban fogyó egy-két könyve mellett klassz és merész, esetleg rétegkönyveket ad ki. De (már) nem teszi meg. Hanem kizárólag sikerkönyveket, legalábbis potenciális sikerkönyveket ad ki. Ha külföldön siker volt, netalán már évek óta megjelent, és klasszicizálódott bizonyos fokig, akkor a hazai fogyás is prognosztizálható (kivételek azért vannak); vagy adott témáról, adott korosztálynak kell neki éppen valamilyen könyv. Afféle (nevelési, oktatási) segédanyagként. Legyen lehetőleg sorozat, legyen gyerekkönyv a meditációról, segítő könyv a problémás gyerekeknek, szóljon hátrányos helyzetűekről, szóljon tabutémákról, szóljon az óvodai ünnepekről, éppen olvasni tanulóknak, kalandos, pónis, zombis – a sor hosszan folytatható.

Tovább
Élet és Irodalom 2024