Weiss János

Takács Tibor (szerk.): 1961–62–63. A konszolidáció évei. Állambiztonsági Szolgálatok Tör­ténelmi Levéltára – Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2023, 270 oldal, 4500 Ft

1962-ben feloszlatták a politikai rendőrséget; erről legendás könyvet írt Moldova György, amely 1969-ben jelent meg. Papp István tanulmánya azt mutatja meg, hogy a könyv megszületését a titkosrendőrség a legnagyobb figyelemmel kísérte, és az élményanyaga nagy valószínűséggel Lipka Etelka (Sebők Imréné) elbeszéléseire megy vissza. „A jól ismertség, a sértettség, a konspiráció iránti vágy, önmaga fontosságának felnagyítása és a megalapozatlan fecsegés elegye bontakozik ki [a hölgyről szóló] jelentésekből.” (74.) Moldova könyvének egészében a „keményvonalasok” sérelmei szólalnak meg, időnként szókimondó nyersességgel, időnként ironikusan.

Tovább

Háromszáz éve született Immanuel Kant, az újkor talán legjelentősebb filozófusa. Hatalmas és jól megkomponált életművet hagyott hátra. Mára az újkori filozófiatörténet egyik legtöbbet elemzett szerzője: óriási szakirodalom foglalkozik vele, kedvenc témája az egyetemi kurzusoknak, a szakdolgozati és doktori értekezéseknek. A háromszáz éves születésnaphoz közeledve (az elmúlt hetekben és hónapokban) sokan próbálkoztak azzal, hogy a centrális gondolatait a saját életszituációnkra vonatkoztassák, így válaszolva arra a kérdésre, hogy miben is áll Kant aktualitása.
 

Tovább

A kozmosz, a szellem és az állati lélek
René Descartes és Henry More levelezése

Jean-Jacques Rousseau: Önéletrajzi írások II.
Vallomások

Walter Benjamin: Hasis Marseille-ben
Városképek, gondolatképek és más írások

Paul Ricœur: Vallás, ateizmus, hit

Tovább

Leszek Kołakowski: A civilizáció a vádlottak padján. Korrekt nézeteim mindenről. Fordították: Pálfalvi Lajos, Hahner Péter, Szecskó István. Rubicon Kiadó, Budapest, é. n. [2023], 442 oldal, 6960 Ft

A kötet nyílt levélváltással zárul; egy brit történész (Edward Palmer Thompson) intézett levelet Kołakowskihoz, melyben arról írt, hogy voltak azért olyan korszakok is, amikor a szocializmus még őrizte a maga humánus-felszabadító arculatát. Kołakowski vehemensen, néha már-már indulatosan válaszol, majd a következő végeredményhez jut: „A termelőeszközök állami tulajdonba vétele […] tökéletesen összeegyeztethető a kapitalista világ minden olyan átkával, mint a kizsákmányolás, az imperializmus, a bioszféra pusztítása, a nyomor, a pocsékoló gazdaság, a sovinizmus és a nemzetek üldözése, hanem még hozzá is tesz számos csapást ezekhez, ilyen a hatékonyság alacsony foka, a gazdasági ösztönzők hiánya és mindenekelőtt a mindenható bürokrácia […].” (422.) (Itt tartott a magyar diskurzus is, a nyolcvanas évek második felében.)

És aztán jött a rendszerváltás, végetért egy korszak. De még az is, aki lázadt a diktatúra ellen (és nem csak megélte), az sem tud többé szabadulni annak árnyától.

Tovább

► Melissa Lane: Görög és római politikai eszmék. Fordította Babarczy Eszter, Osiris Kiadó, Budapest, 2023, 283 oldal, 4480 Ft

Több amerikai kritikus is megírta, hogy a könyv világos és népszerűen megírt; de igazából – mondom én – bőven tartalmaz konstrukciós és elméleti problémákat. A mű magja (politikaelméleti értelemben) a 3. fejezet, amely a demokrácia bemutatásával és elemzésével foglalkozik. Egy részletesebb kritika megmutathatná, hogy minden korábbi és későbbi fejezet is erre vonatkozik. „Az [athéni] demokrácia újdonság volt a történelemben” (77.); mégpedig abban az értelemben, hogy „a közemberek, köztük a legszegényebbek, uralni kezdték a kormányzati hatalmat (és nem csak véleményt nyilvánítottak)”. (Uo.)

Tovább

Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Fordította és a lábjegyzeteket írta Simon Attila, az utószót írta Steiger Kornél. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2023, 438 oldal, 6225 Ft

Nem szeretnék részletesen beszélni a fordításról (úgyis csak jókat tudnék mondani); inkább a mű felütését és zárását szeretném röviden szemügyre venni. (A filozófiai irodalomban ezek a leghíreseb keretező mondatok közé tartoznak.) – A kezdet: „Általános az a vélemény, hogy minden szakismeret és módszeres kutatás, de ugyanígy minden cselekvés és elhatározás is valami jóra irányul. Ezért helyesen mondják, hogy a jó az, amire minden irányul.” (43.) A Szabó-Simon-féle fordításhoz képest itt van néhány terminológiai elmozdulás: a techné fordítása nem mesterség, hanem szakismeret, vagyis egy szakmához kötődő ismeretek összessége. A dokei fordítása pedig nem „nyilván”, hanem „általános az a vélemény ...”. Mindkét könyv jegyzetei jelzik, hogy a felütés (nagy valószínűséggel) Platón egyik tanítványára, Eudoxoszra vezethető vissza.

Tovább

► Erich Kästner: Ebek harmincadja. Fordította: J. Győri László, a versbetéteket fordította: Tatár Sándor. Trend Kiadó, Budapest, 2023, 246 oldal, 3999 Ft

A mai olvasó az 1931-ben megjelent és az eredeti regényben is bizonyos feszültséget fog érezni: a könyv rendkívül hatásos epizódjai az élet habzsolásáról szólnak. „Nagy kanállal faltuk az életet, mert azt hittük, az lesz az utolsó vacsoránk, mielőtt vágóhídra hajtanak bennünket.” (44.) Ha volt is még néhány vacsora, de tudjuk, hogy ez következett. A mai olvasót a leginkább a katasztrófa érlelődése érdekelné, de a katasztrófára utaló mozzanatok (többnyire teljesen statikusan) a háttérben maradnak: az infláció és az ebből adódó ideiglenesség-érzés (44.); a magas adók (34.); a munkanélküliség („az egyik munkanélküli, a másik meg majd csak holnap veszíti el az állását”) (56.); a politika általános lenézése (45.). Az egyetlen kivétel talán egy náci és egy kommunista férfi veszekedése, ami egy kettős gyilkossági kísérlethez vezetett. (45-49.) Itt ugyanis érezni lehet – az erőszak már az utcán hever. És ebben az összefüggésben jön a kérdés: „Mikor lesz [itt] megint háború?” (46.)

Tovább

► Rosa Luxemburg: Tömegsztrájk – Tömegsztrájk, párt és szakszervezetek. Fordította Csordás Gábor. Open Books Kiadó, Budapest, 2023, 147 oldal, 3200 Ft

Rosa Luxemburgnak áttetsző és könnyed nyelve van, aminek a karakterét Csordás Gábor (újra)fordítása nagyon szépen visszaadja. Komolyabb vitám csak az utószót író Csepregi Dáviddal lenne; én bizony azok közé tartozom, akik a „régen megvívott csatákból” (meggondolt gondolatokból) identitást „kovácsolnának maguknak” (144.). Vonakodnék attól, hogy Luxemburg könyvének tanulmányozását egy mai – lehetséges – társadalmi mozgalom kiindulópontjának tekintsem. Nem mintha egy ilyen egyébként nem lenne kívánatos.

Tovább

► Rainer M. János: Újratervezés. Szocializmus Magyarországon a 20. században. Osiris Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 285 oldal, 4480 Ft

A szerző hét fejezetben mutatja be az újratervezési kísérleteket: az olvasó jól érezheti, hogy ezek a kísérletek azok, amelyek alapvető kulturális jelentőséggel bírnak. Másként fogalmazva: ezek voltak az igazán jelentős „dobások”; az apologetikus műveket és alkotásokat nyugodtan el lehet felejteni. De azt is szóvá kell tennem, hogy ennek a tárgyalásmódnak van egy kellemetlen mellékhatása: nem látjuk azt az ideológiai-apologetikus kontextust, amelynek háttere előtt ezek a művek megszülettek. De bárhogyan is legyen, azt kimondhatjuk: a könyv (kulturális szempontból) nagyszabású és átfogó múltfeldolgozási kísérlet.

Tovább

Peter Handke: Kísérlet a fáradtságról
Peter Handke: Kísérlet a wurlitzerről
Peter Handke: Kísérlet a sikerült napról
Byung-Chul Han: A rítus eltűnése

Tovább

► Mesterházy Balázs: A szétcsúszás alakzatai. Paradigmaváltások nyomában: elmélet, történetiség és romantikafogalom a kora romantika értelmezéstörténetében. Prae Kiadó, Budapest, 2023, 284 oldal, 3490 Ft

E dolgozatok első változatai az ezredforduló körül készültek; erősen magukon viselik a kor általános irodalomtudományi beszédmódjának jegyeit. Csak igazat adhatunk az előszóban szereplő önkritikus megjegyzésnek: „persze, tudom [...] mennyi [minden] más [lett] azóta, mi mindent lehetne még. Igen, biztosan.” (10.) És amikor már azt hisszük, hogy a könyv végére értünk, jön még egy utolsó fejezet, egy „fricska”, én inkább azt mondanám, provokáció. Az utolsó fejezetben a romantikáról a rap világába megyünk át, betekintést kapunk az Eminem-projektbe.

Tovább

► Bokros Lajos: Szocializmus: egy eszme tragédiája. Lehetséges? El­ke­rülhetetlen? Kívánatos? Kocsis Ki­adó, Budapest, 2022, 342 oldal, 4800 Ft

Bokros Lajos az elemzéseiben mindenekelőtt öt szerzőre támaszkodott: Joseph Alois Schumpeterre, Polányi Károlyra, Friedrich August von Hayekre, Karl Popperre és Hannah Arendtre. Az öt szerző nézetei meglehetősen heterogének; a kiválasztásuknak azonban van egy alapja: „figyelemre méltó irányzatát képviselik a marxi ihletésű szocializmusból a liberalizmusig és a konzervativizmusig vezető intellektuális és ideológiai átmenetnek.” (54.) És ez személyesen is nagyon közel áll a szerzőhöz. „Fiatal koromban én is enyhén szocialista voltam, idővel kinőttem belőle. Személyes tapasztalatok alapján sokat tanultam a »létező szocializmus« valódi természetéről”. (79.)

Tovább

Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje
Takáts József: Átrendeződések
Havasréti József: Ráolvasás
Deczki Sarolta: A jereváni rádió

Tovább

► John Keane: A demokrácia leg­rö­videbb története. Fordította Bar­tók Imre. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 262 oldal, 4299 Ft

Keane könyve a demokrácia három korszakát, illetve formáját különbözteti meg: a részvételi demokráciát, a képviseleti demokráciát és az ellenőrző demokráciát. A leírásoknak két csomópontjuk van: a kialakulás és a bukás. Én most csak az utóbbira összpontosítok, mivel a diagnózis szempontjából ez a fontosabb. Az athéni demokrácia a Kr. e. 335 körül elszenvedett katonai vereségekkel ért véget. A képviseleti demokrácia pedig XX. század húszas-harmincas éveiben ingott meg alapvetően. „Mintha csak az ördögök esküdtek volna össze, a totális háború és a gazdasági válság, továbbá […] a katonai diktatúrák […] felemelkedése együttesen világossá tette, hogy a képviseleti demokrácia korántsem jelenti az emberiség történelmének szükségszerű végállomását.” (169.) És jöttek a totalitarizmus különböző formái.

Tovább

► Shlomo Avineri: Karl Marx. Fi­lo­zófia és forradalom. Fordította Mar­git­ta Nóra. Múlt és Jövő Kiadó, Bu­da­pest 2022, 176 oldal, 3400 Ft

Az előszóban írja: „Marxot nem lehet »zsidó gondolkodónak« tekinteni – zsidó kérdésekben szinte teljesen járatlan volt, az életrajza sem követ semmiféle zsidó mintázatot. Ennek ellenére kijelenthető, hogy zsidó származása és háttere jelentős nyomokat hagyott életművében, néhol nyilvánvalóan, máshol alig felismerhetően.” (7.) Ezt a tézist már a stiláris fordulatok is jól alátámasztják: a korai írások kapcsán Avineri „bibliai hevületről” beszél (46.), majd a kommunizmus kapcsán „messianisztikus látomást” emleget (71.); a Kommunista kiáltványról írva egy helyen a Hegyi beszéd jut eszébe (79.), míg végül azt állítja, hogy Marx „nemcsak kritikus, hanem próféta is volt” (151.).

Tovább

A kérdésre úgy néz ki, egyszerű válaszolni: Asja Anna Ernestowna Lacis, (született: Liepina) lett színésznő rendező és színházigazgató, 1891-ben született és 1979-ben halt meg. Nagy lelkesedéssel a gyermek- és a munkás-színház megteremtésén fáradozott. Az igazi jelentősége azonban onnan adódik, hogy fontos szerepet játszott a XX. századi német kultúrában, és mindenekelőtt Walter Benjamin életében. Most felfüggesztem azt a hipotézist (amit persze kizárni nem lehet), hogy besúgó volt, akit Moszkvából Walter Benjaminra állítottak rá. (Hans Mayer: Der Zeitgenosse Walter Benjamin, Suhrkamp 1992. 37.) 1922-ben Németországba érkezik, és a Münchener Kammertheaterben Brecht rendezőasszisztense lesz, a II. Edvárd élete című darab bemutatóján. 1924 nyarán Caprin ismerkedik meg Walter Benjaminnal, és nagy barátság, de még inkább viharos szerelem alakul ki köztük. (Benjamint majd Lacis fogja bemutatni Brechtnek.) A szerelem a legszebb dokumentuma Benjamin 1928-ban megjelent Egyirányú utca című művének ajánlása: „Ezt az utcát Asja Lacis utcának hívják, róla elnevezve, aki ezt mérnökként áttörte a szerzőben”. (Gesammelte Schriften, IV.1, Suhrkamp 1972. 83.).

Tovább

Hans Ulrich Gumbrecht: Szépség a sportban – Tömeg a stadionban. Fordították: Csécsei Dorottya, Keresztes Balázs, Vásári Melinda. Kijárat Kiadó, Budapest, 2022, 258 oldal, 3900 Ft

A feladat így a sportban rejlő szépség megragadása. Ehhez Gumbrecht szerint a kanti szépség-fogalom megfelelő bázist kínál: szép az, ami érdek nélkül tetszik. Az érdekek kiiktatása mind a sportoló, mind a néző számára elementáris jelentőségű. A sportolók ugyan szerződés alatt állnak, és a „kereskedelmi értékük” a teljesítményüktől függ, de a játék közben „még ők is megfeledkeznek a [...] külső érdekekről”. (42.) És a nézőt ugyan hatalmába kerítheti egy eredmény vagy egy mozdulatsor, de arra neki is rá kell döbbennie, hogy ezzel az érzéssel nem tud kenyeret venni.

Tovább

Ketten egy új könyvről – Pándi Pál: Teherpróba. Egy irodalompolitikus pályájának kritikus pontjai. Válogatta és az előszót írta Kardos András. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 656 oldal, 6999 Ft

Az Aczéllal való kapcsolat intimitását jól mutatja, amit Pándi Aczél ötvennyolcadik születésnapjára írt: „Kívánok a mostaninál kevesebb felhőt a homlokodra és több derűt a szemedbe. Kívánok kevesebb szorongást és több hitet a fővonal helyessége iránt.” (429.) Ha ők nem voltak biztosak a „fővonalban”, akkor ki lehetett volna? 1975-ben járunk, Pándi válságot szimatol: de nem az olajárrobbanás, nem a gazdasági reformok leállítása, nem az eladósodás miatt, hanem a marxizmus-leninizmus visszaszorulása miatt. Egy pártkongresszusi határozaton töprengve írja: „az ideológiai kulcshelyeken egyetemlegesen kell érvényesíteni a marxizmust. Elkeserítő helyzet alakult itt ki, Gyuri”. (432.)

Tovább

Platón: Epinomisz. Fordította és az utószót írta Brunner Ákos, a jegyzeteket írta Bárány István és Brunner Ákos. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2022, 79 oldal, 2895 Ft

A magyar kiadás hallatlan bátorsága ebben a meggondolásban ál: ha ez a Törvények meghosszabbítása, abból még nem következik, hogy ezt a dialógust nem Platón írta. Az utószóban Brunner Ákos így fogalmaz: „Amellett érvelek, hogy a felmerülő kritikai szempontok és érvek kellő kritikai alapossággal szemlélve nem szolgáltatnak elégséges indokkal a dialógusnak az autentikus platóni korpuszból való kirekesztésre.” (53.) És utána következik egy rendkívül körültekintően érvelő, remek tanulmány. De azért egy szkeptikus álláspontnál továbbjutni nem nagyon lehet: a jegyzetekben mindvégig a „szerzőről”, az „Epinomisz szerzőjéről” olvashatunk, sokszor magával Platónnal szembeállítva. És a dialógusnak van egy helye, ahol – a legtöbb értelmező szerint – a „szerző” szembe is fordul a platóni ideatannal. „Mert a lélek valóban legistenibb nemén kívül nincs semmi egyéb, ami testetlen [lenne].” (981b)

Tovább

Rainer M. János (szerk.): A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései. Kronosz Kiadó, Budapest, 2022, 347 oldal, 3950 Ft

A nyitó előadást tartó Valuch Tibor első megközelítésben az „államszocialista” terminust használja, és ennek átfogó értelmezési kísérleteit próbálja fölvázolni. Összesen hat ilyen kísérletet nevez meg, amelyek magyarázó erejét egyenként korlátozottnak tartja. Ugyanakkor jól érezhető, hogy Valuchot a megnevezésnél sokkal inkább érdekli az államszocializmus történetének kontinuitása és diszkontinuitása, a társadalmi struktúra átalakulása, valamint a fogyasztás szerepének növekedése.

A kötet címe azonban mintha az elnevezés kérdését állítaná középpontba: a számos lehetséges fogalom közül a „szovjet típusú rendszer” mellett teszi le a voksát.

Tovább
Élet és Irodalom 2024