„A Haza, hazám, azám, na, nem. Kerített szarkupac, benne gyáva mézszó, benne kuss, juss, vér, gyöngy, takony és spermium – mi férfimag, néha csak geci – akárha egy shakespeare-i üstben, úgy kavarja, hogy ami kifő belőle, sehogyan sem leli. Hazám, te Londondánia. Hazám szerelem. Csalás. Árulás”