Levélben kért segítséget a szerkesztőségtől egy mándoki cigány ember. Valami kocsmai pofozkodás torkollott súlyos testi sértésbe, és a körülmények szerencsétlen alakulása miatt börtönbe kellett vonulnia. Nyírségi típustörténet, de annyiban mégis más, hogy ez az ember érettségizett, és beiratkozott a tanítóképzőbe. A börtönbe vonulása előtti napon találkoztunk, egyfolytában beszélt, és mindig a verekedésnél kötött ki. Hol máshol? Hogy azt hogyan kellett volna. „Amikor gimnáziumba kerültem - váltott hirtelen -, az osztályfőnök meg egy kórházi nővér nemi felvilágítást tartott, elmondtak mindent. Hogyan csinálja egy férfi meg egy nő. Nagyon elcsodálkoztam, addig azt hittem, ilyet csak a cigányok meg az állatok csinálnak."

Kedd esti híradások szerint a vasút teljesen leállt délelőtt tíz és tizenkettő között. A kétórás közlekedésbénulás alatt mindösszesen egy vonat indult, ez sztrájkolókat szállított Debrecenből az erdőháti Zajkára. Ennek a közlekedő zajkai vonatnak a vasutas-etikai vonatkozásaira most nem térnék ki, annyit azért szögezzünk le, hogy benne van az egész közmorál: vasutassztrájk idején kizárólag sztrájkoló vasutas utazhat, utazása nyilván roppant fontos, mert a teljes bénulásért utazik.

2006 októberében egy londoni székhelyű választott bíróság kimondta: a magyar államnak mintegy 84 millió amerikai dollár kártérítést kell fizetnie az Airport Development Corporation (ADC) nevű kanadai cégnek. Már ez is régen volt, hát még az ügylet kezdete; az a kilencvenes évek közepére nyúlik vissza. Az ADC 1994-ben nemzetközi pályázat során megbízást kapott a Ferihegy 2/A bővítésére és a 2/B terminál megépítésére. A cég a pályázatba 17 millió dollár saját tőkével és az OTP Bank Rt. által vezetett konzorciumtól felvett 103 millió dolláros hitellel szállt be, a terminált 1998 végén átadták, a mai napig bonyolítja az utasforgalmat. A beruházással egy 2010-ig szóló haszonbérleti joggal terhelt, 120 millió dollár értékű állami vagyonelem jött létre, amelyet az állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) által kétharmad, a kanadai ADC által egyharmad arányban létrehozott projekttársaság, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. működtetett.

A tudósítások arról szólnak, hogy a szocialisták pártstratégiát dolgoznak ki, hogyan lehet megakadályozni a jobboldal kétharmados választási győzelmét. Nyolcévi kormányzás után nem nevezhető fényűző programnak, viszont realista: ez még teljesíthető. Nem figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy a rendszerváltás utáni választások történetében gyakran vesztett az az erő, amelyik hónapokkal korábban toronymagasan vezetett.

A múlt hét valamelyik reggelén a rádióban Baló György kérdezte John Emesét, a fővárosi önkormányzat liberális frakciójának vezetőjét a BKV folyó ügyeiről. „Miért engem keresett meg?" - kérdezett vissza a frakcióvezető, majd a riporternek hosszan kellett magyaráznia, hogy azért, mert a vállalat önkormányzati vezetés alatt áll, John Emese pedig a pillanatnyilag többségben lévő önkormányzat egyik frakciójának a vezetője. „Mit tudhatok én mondani?" - méltatlankodott a frakcióvezető, és a hallgató nem tudta, hogy most mi ez. Szimpla politikai érzéketlenség, butaság vagy épp a cinizmus túlfejlett változata.

Jókora közhely: a gazdasági helyzet alapnehézségeit a válság okozza, de magunk is mindent megtettünk azért, hogy ne legyen könnyű. Magyarországot rossz állapotban találta a nemzetközi válság: rossz versenyképességi mutatók, elavult struktúra, elgyávult, tétova kormányzás, mindezek tetejébe politikai ellenségeskedés, egy soha nem látott rossz népszavazási gyakorlat kezdete, kormányválság, összevissza beszéd, ellenzéki handabandázás. Sehogy sem úszhattuk volna meg, de így azoknak a kezelési eszközöknek a birtokában sem voltunk, amelyek normális esetben rendelkezésre állnak.

Azt írja az egyik sportújságíró kolléga, hogy a Külügyminisztériumnak már lépnie kellett volna diplomáciai úton azt követően, hogy a múlt heti Steaua Bucurest-Újpest-meccsen a hazai drukkerek kifeszítettek egy transzparenst, melyen ez állt (elnézést a szó szerinti idézésért): „Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? Kilenc hónapig."