D. Magyari Imre

Légrádi Gergely: Falaink. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 216 oldal, 3990 Ft

A Falainkban két, egymást váltogató, összefonódó szólamot hallunk, az anyáét és a kisfiáét. (Egy gyerek persze nem beszél így. Írói bravúr, hogy a szöveg mégis hiteles.) Nincs nevük, az anya soha nem szólítja a nevén a saját szülöttét. Több hónap, egy egész könyv telik el, amíg mindketten eljutnak egy lényegi felismeréshez, ahonnan talán tovább tudnak lépni  ̶  együtt akár, ami nagyon fontos lenne. Addig mindketten falépítéssel vannak elfoglalva. Falakat építenek a külvilág felé és egymás közé. Tény, rendkívül sikeresen.

Tovább

► Csepeli György: Értékek ébresztése. Kocsis Kiadó, Budapest, 2023, 232 oldal, 3990 Ft

A tizenhét sűrű fejezet mindent elmond az értékekről, megvizsgálja viszonyukat a szabadsággal (ami maga is érték), az evolúcióval, a megismeréssel, a vallással, a kultúrával, szó van az interkulturális találkozásokról, a magyar értékrendről, a kettős táradalomról, az európai értékekről, befejezésképp pedig az értékatrófiáról (sorvadásról) és az altruizmusról. Csepeli György határozottan bizakodó. Többször is hivatkozik az iskolára, hisz az értékrend, az európai identitás kialakítása alapvetően iskolai feladat.

Kérdés, hogy mennyire alkalmas erre például a magyar oktatásügy.

Tovább

► Ladányi János: Meglelt emlékeim. Utazásaim és maradásaim története. Aura Kiadó, Budapest, 2022, 204 oldal, 3500 Ft

Ladányi János írás közben arra is rájött, a négy kötet egyik kényszerű szerepe, hogy elmagyarázzák a „nagyon fiataloknak” azokat a dolgokat, amiket a szüleiknek, a családjuknak kellett volna. Mert korántsem vidám és súlytalan családi és szakmai anekdoták füzére a négy korábbi kötet, amiknek a legújabb mintegy tisztázata, újraírása.

     A Meglelt emlékeimben persze jócskán találunk derűs történeteket is, iskolai ünnepélyekről, kamaszkori pincérkedésről, utazásokról, szeretőkről és házibarátokról. Az emlékezet ilyeneket is őriz. De Ladányi gyakran még ezekben is felvillantja a kort.

Tovább

Ross Károly: Velem vagy, ugye? Napkút Kiadó, Budapest, 2021, 200 oldal, 2490 Ft

Ross (tárca)novelláinak egyik nagy értéke a szűkszavúság, az elhallgatás. Az sincs kimondva, hogy mi történt a mama fiával, meghalt vagy lelépett; mindegy is már. A fő, hogy van cél, látszik a jövő: „És én majd jövök, és lehet, hogy ugyanarra a buszra szállunk hazafelé, érted, kisfiam, az lesz ám az igazi boldogság!” Vajon hiszi is, amit mond? Ross vonzódik a hasonló kényszerhelyzetben vergődő emberekhez, a higgadt, látszólag szenvtelen elbeszélői hang mögött ott a részvét.

Tovább

Beck Zoltán: A megszólalás üres helye
Blénesi Éva: Cigánynak lenni, költőnek lenni
Hajnáczky Tamás: Bura Károly cigányprímás
Dalia László: A cigánytábor nem az égbe megy

Tovább

Csepeli György: Ember 2.0. A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Kossuth Kiadó, Budapest, 2020, 272 oldal, 3400 Ft

A könyv eleje és vége közt mindenesetre a rendkívül tömören, sűrűn és mégis olvasmányosan fogalmazott részekből nagyon sokat tudhatunk meg a mesterséges intelligencia fejlesztéséről és alkalmazásairól, ezek közt, minő öröm, megtalálható a machináció és a totális ellenőrzés is. Egyelőre csak az Ember 1.0-nál tartunk… Csepeli teljes képet igyekszik adni, így olvashatunk a kiberdevianciáról is, de foglalkozik a háborúk kérdésével is, etikai és jogi problémákkal, sőt azt a kérdést is felteszi, hogy „Tudnak-e a gépek szeretni?” Még Mary Shelley és teremtménye, azaz Frankenstein és teremtménye is előkerül…

Tovább

Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása

Kóczé Angéla–Neményi Mária–Szalai Júlia (szerk.): Egymás szemébe nézve

Nagy Pál (szerk.): „Emberi hajlékot a putrik helyett!”

Balogh Rodrigó (vál.): Roma hősök

Tovább

Csepeli György–Ferenczi Borbála: Sors-húzó. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2018, 208 oldal, 2990 Ft

Ferenczi Borbála kérdései nyomán feltárul a szakmai életút is (sőt részben a magánéletút is), kezdve a keresztény középosztálybeli családtól, amelyen átgázolt a történelem. Kirajzolódik a tudományos pálya – nem gondoltam volna: az ország egyik legismertebb tudósa és legokosabb embere utólag hibának tartja, hogy nem maradt még fiatalon Nyugaton, noha lett volna lehetősége. 1975-ben kapott egy féléves ösztöndíjat Amerikába – a következőre 1989-ig kellett várnia.

Tovább

Tovább

Fesztbaum Béla: Aki Budapestet mulattatja, de Kolozsvárról álmodik... Ditrói Mór színházi életrajza. Corvina Kiadó, Budapest, 2017, 224 oldal, 2990 Ft

Fesztbaum a kétezres években elvégezte a veszprémi Pannon Egyetem színháztudományi szakát, már a szakdolgozatában foglalkozott Ditrói Mórral, akinek aztán a doktori disszertációját szentelte (Polonius: dr. Fesztbaum Béla). Teljes joggal. Többször megfogalmazott alaptétele, hogy Ditrói „a naturalista és realista színjátszás magyar meghonosítójaként, illetve a XIX. század romantikus színházeszménye és a XX. század modern, polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős” (8.). Ezt az állítást bizonyítja rendkívül felkészülten, alaposan, sokoldalúan, a szakirodalom fölényes ismeretével – még eddig lappangó dokumentumot is közöl!

Tovább

Léner Péter: Sztankay. Corvina Kiadó, Budapest, 2017, 176 oldal, 2990 Ft

Léner Péter végül is egy Sztankay István nevű embert kísérel meg bemutatni, akinek a foglalkozása színész volt. Elsősorban nem pályarajzot, hanem, ami több, jellemrajzot kapunk valakiről, aki Miskolc után a Nemzeti, a Madách, a József Attila Színház kedves, mosolygós, szép hangú művészét alakította, hogy „közlekedni tudjon az emberek közt, ne vegyék észre a rejtőzködő papfiút, a démonait”. Erről a „hétköznapi skzofréniá”-ról sok kiderül a könyvből. Megrendítő az utolsó évek részvétteljes, de visszafogott rajza, annak a jelenetnek a felidézése, ahogy a halála előtti este a kórház folyosóján még elmondja legkedvesebb versét, Kosztolányi Halotti beszédét.   

Tovább

Tovább

Tovább

Tábori Zoltán: Cigány rulett

Jenei Teréz: Cigány mesék szerepe a szociális tanulásban

Gereben Ferenc–Lukács Ágnes (szerk.): Fogom a kezét, és együtt emelkedünk

Szuhay Péter (szerk.): Távolodó világaink

Tovább

Ketten egy új könyvről - Havasréti József: Szerb Antal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013. 720 oldal, 4490 Ft

Tovább

Bari Károly: Régi cigány szótárak és folklór szövegek I–III. Hagyományok Háza, Budapest, 2013. 252+625+1072 oldal, ármegjelölés nélkül 

Tovább

Őszintén a cigányokról. Szabóné Kármán Judit romológussal be­­szélget Naszádi Kriszta. Harmat Ki­­adó, Budapest, 2012. 144 oldal,2500 Ft

 Szabóné Kármán Judit: A ma­­gyarországi roma/cigány értelmi­ség historiográfiája, helyzete, men­tális állapota. Gondolat Kiadó, Bu­­dapest, 2012. 244 oldal,3400 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024