► Nagypál István: Hantológia. Cédrus Művészeti Alapítvány, Bu­da­pest, 2024,  50 oldal, 1999 Ft

A hantológia derridai címadó fogalma – a hantise (kísértetjárás) és az ontologie (ontológia) szavakból – áthatja a kötetet. Az olykor unheimlich érzetet keltő versekben exhumáljuk, kihantoljuk a halottak végsorsát, legyen szó a varsói pogromról, a lápi múmiákról vagy más gyilkossági ügyekről. Az elszenvedők a „már nem létező” kontextusában teremtődnek meg – mégis az élet leírásához használt szókinccsel írhatók körül akkor is, ha a halálukról van szó.

Dr. Benkovics Júlia: Magunkról
Tabuk nélkül a női testről
Elinor Cleghorn: Szenvedő nők
Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban
Krász Lilla: Születés és anyaság a régi Magyarországon
16. század − 20. század eleje
​​​​​​​Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében
Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi

----------------------------------------------------------------------------------
 

A versek, a műfordítás, a gyerekirodalom, és a szerkesztés mellé egyre terebélyesebb napló- és esszéírói életmű is került, utóbbi részint kiegészítve-pótolva a negyvenes-ötvenes évek másféle pedagógiai ambícióját: az abbahagyott tanítást, közoktatásbeli munkát. Az esszékre jellemző az élőbeszéd gördülékenysége, a precizitás és a szakmaiság – ami befogadhatóvá, izgalmassá teszi őket. Ez a nyelv humoros, játékos és ironikus is – a levelezés és mások visszaemlékezései szintén arra engednek következtetni, hogy Nemes Nagynak jó volt a humora, és hogy szeretett játszani. A játékossága mind a szabadidős tevékenységek terén, mind a költői hivatásban megnyilvánult – gondoljunk csak a szigligeti játékokra, a megadott kritériumok szerinti versalkotásra vagy a szentistvánozásra.

Izsó Zita: Éjszakai földet érés
Kali Ágnes: Ópia
Simon Bettina: Strand
Szabó T. Anna: Ár

Balaskó Ákos: Tejsav. Időmérték-sorozat, Magvető Könyvkiadó, Bu­­da­­pest, 2018, 88 oldal, 1990 Ft

A tejsav szerepe a táplálkozásban (emésztés, nyelés) is kulcsfontosságú: „A sejtfalakhoz dermedt gyomorsav szorul” (Safe space). S ez elvezet a kötet központi témájához: a kiégéshez. A sav, ahogy a fásító hétköznapok, mar és éget, mégis szükség van rá. Ehhez hasonlóan erős fajsúlyú motívum talán csak a(z el)fojtásé: „nyírfakéreg nőtt a torkukba, / annyit hallgattak.” (Grízangyal), „Egyre kevésbé tudom felköhögni a lerakódott / magányt” (Hangszálcsomók). Még inkább megvilágítja a kötetkoncepciót a katángoázis hapax mint cikluscím (ahogy az első kötet, a Tejsav is kompozíciós, négy ciklusa: fékszomj, katángoázis, született özvegy, {}). A tejnedvet kiválasztó mezei katáng (vadcikória) hatóanyaga például étvágyserkentő és vízhajtó, az oázis pedig olyan hely (állat- és növénytársulás), ahol jelen van az élet – vagyis védett, biztonságot nyújtó tér.