Biró Zsombor Aurél

Apám akkoriban ízig-vérig fradista, a lófejű Lipcsei a kedvenc játékosa, és a b-középpel jár az Üllői útra bajnokit nézni, zöld-fehér sállal a nyakában kántálja a lelátón, hogy újpesti cigányok, basszátok az anyátok, de engem mégis a lilákhoz küld pólózni, még az elveit is megtagadja, hátha egyszer véghez viszem, ami neki sosem sikerült, azaz kijutok az olimpiára.

Tovább

Xaver Bayer: Az átlátszó kezek. For­dí­totta Lesi Zoltán. Fiatal Írók Szö­­­­vet­­sége–Kalligram  Kiadó, Bu­­da­­pest, 2019, 160 oldal, 2500 Ft

A recept jól átgondolt, de pofonegyszerű. Bayer kidolgoz egy enyhén abszurd világot, csinál hozzá két cselekmény-sablont, amiket felváltva használ, aztán lerakja ide narrátorait, akik ugyanazon a semleges, távolságtartó hangon szólalnak meg, és kicsit sétáltatja, kicsit filozofáltatja őket. Az alapkoncepció akár izgalmas is lehetne, csak hát az elmúlt évek kortárs magyar prózáján nevelkedett olvasó várná a történetet, a drámát, a katarzist, vagy legalább a humort, a nyelvi játékot. Itt meg ilyenek nincsenek, ezeket a szövegeket más játékszabályok szerint kell olvasni.

Tovább
Élet és Irodalom 2024