► Tompa Andrea: Kiváló testek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2026, 472 oldal, 7499 Ft

A cím tehát azoknak a férfiaknak a testére vonatkozik, akik bűnösnek számítottak a diktatúrában, üldöztetésnek voltak kitéve, megfigyelték őket, adott esetben pedig börtönbe kerültek. Ezt az agresszív hatalmi gyakorlatot opponálja a „kiváló testek” szókapcsolat. A regénybeli férfiak testi jelenlétére irányítva a figyelmet, és ezzel azt demonstrálva, hogy nem értéktelenek, csúnyák és bűnösek ezek a testek, hanem igenis, kiválók. Büszkének is lehet lenni rájuk – ez a Pride mozgalom logikája is. A „csakazértis”:  büszkék vagyunk arra, amit elnyomnak, üldöznek. Ami a közmegegyezés szerint normális, azért nem kell kiállni, az elfogadott identitásképlet. A heteronormatív szexuális gyakorlat mellett nem kell tüntetni. Amellett kell kiállni, amit annak ellenére büntetnek, hogy nem okoz semmi kárt senkinek, ellenben mérhetetlen szenvedést az érintetteknek. Ezért a büszkeség és ezért a kiválóság a címben.

► Sándor Iván: Végig a Stefánián. Magvető Kiadó, Budapest, 2026, 109 oldal, 5999 Ft

Keretes szerkezetről van tehát szó, legalábbis az első rész esetében, mely négy fejezetből álló regény. De ne „hagyományos” regényre gondoljunk, hanem végletekig csupasz, szikár szövegre. Itt már nincs semmi felesleg, leírás, jellemrajz, szómágia – itt már csak a redukált lényeg van. És az apokalipszis közeledte.

Melyet már az első fejezetcím is megidéz: A négy lovas. Nem véletlen, hogy Dürert is többször emlegeti az elbeszélő...

► Péntek Orsolya: Itt is istenek vannak. Csavargókönyv. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 235 oldal, 4500 Ft

Több kultúra, időréteg egymásra rétegződését, egymásba kavarodását próbálja meg szétszálazni a szerző. Életformákat, hiteket, filozófiákat, zenét, irodalmat, képzőművészetet, építészetet, a tájakat, a tereket, s ahogyan ezekben a terekben az emberek élnek. S mindezekben a terekben és időkben saját magát is meg akarja érteni. Önmagát, akinek hányattatott életéről, az őt ért abúzusokról és traumákról is mesél, a családjához fűződő viszonyáról, a kapcsolatairól és a magányról.

► Csabai László: Szindbád Amerikában. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 363 oldal, 6999 Ft

Jelen regényben Szindbád és társai egy skalpoló sorozatgyilkos nyomába erednek. A hivatalos megbízás szerint Pipestone-ba, a szent Pipakőbányába tartanak, de közben kérdezősködnek, nyomoznak. Így ismerkedik meg a kedves olvasó is útközben egy csomó emberrel, élethelyzettel, a vidékkel, annak történelmével, hiszen Csabai (szokásához hűen) rengeteg tudást, anyagot épít be a könyvbe. A gyilkost elkapják a végén, bár nem Szindbád és csapata, ahogyan végig várná az olvasó.

► Terék Anna: Három. Egybegyűjtött kötetek. (Lak Róbert illusztrációival) Forum Kiadó, Újvidék, 2024, 353 oldal, 6990 Ft

Szerepverseknek hívja ezeket a kritika, joggal. Ez leginkább a Halott nőkre jellemző, mely öt nő történetét meséli el monológformában, de valójában az önéletrajzi ihletésű Duna utca és Háttal a napnak beszélői is szerepet játszanak. A sajátjukat, mely ugyanakkor – bármekkora közhely is – általános sorsképlet. Kifordítják a lelküket, a szívüket, és nyelvet keresnek az elmondhatatlanhoz. Mohácsi Balázs szerint ez a nyelv és beszédmód „kanyargós-lendü­le­tes, nagy levegőjű, monológ- és élőbeszédszerű, olykor lazán narratív, többnyire egyszerű versközlésekben kommunikáló (fél)hosszú (szabad)vers. Gondoljunk Tolnai Ottó vagy Fenyvesi Ottó költészetére…”

Vajdánál a filozófia egyes szám első személyben van. Vagy pontosabban: megtörténik, es ereignet sich. Méghozzá oly módon, hogy a gondolkodó kiáll a szélárnyékba, a huzatba, és kiteszi magát annak, ami vele megtörténik. Ahogyan a Szókratészi huzatban című naplójában írja: „Bazd meg, én nem szoktam dolgozni. Én gondolkodom azon, ami elém adja magát.” A filozófia számára nem akadémiai ügymenet, konferenciák, folyóiratszámok, tanulmányok termelése, vagyis nem munka. A filozófia: ethosz, életforma. Praxis, melynek tétje van. Méghozzá nem valamilyen filozófiai megváltástanról van szó, valamilyen biztos módszerről, melynek segítségével megoldhatók lennének az emberiség égető életproblémái.

► Szálinger Balázs: Mintha repülnék. Magánkiadás, Alsópáhok, 2025, 116 oldal, 3690 Ft

Szálinger professzionális megfigyelő. Saját magát és a környezetét is folyamatosan szkenneli. „Egyre élesebben látom az otthoni mellett az úti életemet. Új szokásaim lettek. (...) Mások a sörök, más a lépték, az időhöz való viszony. Három-négy naponta ugrálok az otthoni és az úti életem között” (53.). Nemcsak a lépték más, hanem a távlat is, amelytől az otthoni élet is új fényben tűnik fel. S mindeközben egy csomó apró részlet. Lőcsén egy fiatal lány hanyatt fekve egy kanapén, piros-fehér csíkos szoknyában. Poprád felé egy bárány legelész az erdőszélen. Nagyőrön a „betegesen reneszánsz” kastélyban a Mednyánszky-kiállítás. Dernő vasöntödéjében készült a Lánchíd vasszerkezete. A rimaszombati utcák ezüstszíne.

► Tar Sándor: Kicsi fények. Tar Sán­­dor összegyűjtött versei. Sajtó alá rendezte Pótor Barnabás, szer­kesz­­tő Lakner Lajos. Déri Múzeum, Deb­­re­cen, 2025, 259 oldal, 2620 Ft

Tar Sándor hagyatéka a debreceni Déri Múzeumban található, melynek munkatársai számos egyéb elfoglaltságuk mellett próbálják gondozni ezt az állományt. Elkészült a katalógus, az anyag kutatható, és a jelenlegit már két kiadvány is megelőzte: az egyik a Tájékoztató tanulmányokkal, dokumentumokkal kiegészítve (szerk. Lakner Lajos, Debrecen, Déri Múzeum, 2017), valamint a „…most aztán nézhetek magam után…” címet viselő kötet, mely a Tar Sándorhoz írott leveleket tartalmazza (szerk. Lakner Lajos, Debrecen, Déri Múzeum, 2021). A jelenlegi kötet a Leletmentés című sorozat első darabja, jelezve, hogy az itt megjelenő könyveknek nem elsősorban az esztétikai, hanem a dokumentumértékük a fontos.

Antal Attila: A populista demokrácia természete
A realizmus és utópia határán
Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozatai
​​​​​​​Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon
Éber Márk Áron: A csepp
​​​​​​​A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete
Didier Eribon: Visszatérés Reimsbe

​​​​​​​---------------------------------------------------------------------------------

► Kisőrsi-Farkas Zsófia: Bicikliút a hóviharban. Ingázó nők a szocialista iparban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 215 oldal, 4999 Ft

A könyv hősnője a szombathelyi szövőgyárban kapott először munkát, innen került át a cipőgyárba, ahol a sofőr férje is dolgozott. A pár egy albérleti szobában kezdte a közös életet, ahonnan egy rossz vályogházba költöztek, majd szert tettek egy szombathelyi panellakásra. Született egy gyerekük – az életük révbe ért. Jutka, mint a vidékiek többsége, vallásos volt, ám ebből már nem származott hátránya – a szerző módszerére jellemző, hogy alaposan feltérképezi, hogyan állt hozzá a korabeli pártvezetés a valláshoz és az egyházhoz.

► Sándor Iván: Cirkusz, mozi, ringlispíl. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 110 oldal, 5999 Ft

S mint ahogyan Sándor Iván más műveiben, ebben is bőséggel találunk kulturális utalásokat. Többször előjön Goya festménye, a Szaturnusz felfalja gyermekét, melyet korszakmetaforaként érthetünk. De fontos referencia a Bachot játszó Glenn Gould, a fúga szerkezete, ahogyan bizonyos elemek ismétlődnek, variálódnak. A regény ritmusát is az ismétlődések adják meg, ahogyan vissza-visszatérnek motívumok, új jelentéseket kapnak, és ezek elkezdenek egymás körül gomolyogni, sűrűsödni. És egyszer csak azon kaphatjuk magunkat, hogy egy dráma nézői vagyunk, a korszakunk pulzál előttünk, és végig zuhog az eső.

Adam LeBor: Nyolcadik kerület
Baróthy Zoltán: Utolsó napok
​​Mészöly Ágnes: Végzetes ütem
Cserháti Éva: Az Albatrosz-rejtély

​​​​​​​-----------------------------------------------------------------------------------

► Závada Pál: Pernye és fű. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 562 oldal, 7499 Ft

S ahogyan szép lassan feltárulnak a történetek, a múlt különböző rétegei, úgy válik világossá, milyen determináló erővel bírnak a szereplők jelenének a vonatkozásában is. A vészkorszak, az ötvenes évek, a rendszerváltás környéki idők. Magánéleti döntéseket, pályákat, életeket befolyásolnak, és meghatároznak reflexeket, közéleti-politikai irányokat. Nem is annyira áttételesen a jelenünket. A regényben olvasható történetek éppúgy párbeszédben állnak egymással, ahogyan az olvasóval is. Talán a könyv legnagyobb erénye éppen ennek a párbeszéd-szituációnak a megnyitása.

Mely nem zárul be a regény végén sem. Nincs megoldás, nincsenek egyértelműen jók és rosszak. Mint ahogyan a Kulákprés egyik nagy erénye éppen az volt, hogy az emberi természetről tudott megmutatni valami nagyon lényegeset, hasonlóképpen itt is arról kapunk képet, hogyan viselkednek az emberek különböző elnyomó rendszerekben. Milyen erkölcsi megfontolások, sérelmek, bosszúvágy, szerzésvágy, agresszió, szadizmus mozgatja őket, mit képesek megtenni, ha megtehetik. S amit megtesznek, annak milyen következményei vannak, mindmáig hatóan.

► Sándor Iván: Palackposta. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 107 oldal, 4999 Ft

Sándor Iván regényeiben és esszéisztikájában is erre a nagyon finom, bonyolult és nehéz műveletre tesz kísérletet. Összerántja az idő különböző rétegeit, és ahogyan ezek egymásnak csattannak, új értelmek, jelentések keletkeznek, melynek eladdig rejtve maradtak. És szép lassan feltárul a korszak. Vagy ha ezek túl nagy szavaknak tűnnek, akkor azt mondhatjuk, hogy valami aha-élménye keletkezik az olvasónak, valami olyasmire nyerhet rálátást, ami egyébként rejtve maradt volna a számára. Az érdekli, hogy: „miben élünk? Mit mond róla az irodalom?” (63.)

Bartholomaeus Platina: A tisztességes gyönyörről és az élvezetről
Cserna-Szabó András: Régi szegedi konyha
Rézi néni és Móra Ferencné szakácskönyvei
Louisette Bertholle – Simone Beck – Julia Child: A francia konyha művészete
Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei Erdélyi zsidó történetek életről, éhségről és reménységről

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

► Kabai Lóránt: El sem kezdett versek (töredékek, kiegészítések, magyarázatok és leképezések 2018–2020–2022). MissionArt Ga­lé­ria – Prae Kiadó – Nimue Kiadó, Mis­kolc–Budapest–Kiskunhalas, 2024, 91 oldal, 3490 Ft

Címek nincsenek, csak számok, melyek itt minden eddiginél nagyobb szerepet játszanak. Már a korábbi szövegekben is meglepő szövegkörnyezetben jelentek meg matematikai terminusok, és sokatmondó ez a Kosztolányi-parafrázis is a Semmi színből: „igen, valami többismeretlenes egyenlet vendége voltam”. Jelen kötetben a magyar irodalomban gyakorta felbukkanó prímszámok (Ottlik, Esterházy, Borbély) játszanak nagy szerepet, mint például a 19-es számot viselő versben.

► Zemlényi Attila – Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák. A beteg kisfiú legendája. Prae Kiadó – Szoba Kiadó, Budakeszi–Miskolc, 2023, 105 oldal, 3990 Ft

A jelen a kilátástalanságé, a talajvesztettségé. A „gyárpárduc”, mely egykor százezer embernek adott munkát, halott. Ahogyan ismét csak az előszóban olvashatjuk, mintha Tarkovszkij Zónájában járna a látogató, ha oda látogat, a „monumentális enyészet” világában. A gyár pusztulásával Acélváros is elveszítette az identitását, melyet a szerzők szerint azóta sem sikerült visszaszereznie.