Cé cé cé pé
(1.13) A földszinten, szemben a csendőrékkel egy kiöregedett prosti lakott, a Maci néni. Maci volt a házban a vöröskeresztes, tőle vett (K) apja vöröskeresztes bélyeget. Volt olyan, hogy egy bérházban valaki vöröskeresztes. Vásárolni kellett vöröskeresztes bélyeget. Egy másik hajdani hivatásos is lakott a házban, Irma néni, a harmadik emeleti folyosó végén. Mindig a konyhájában tett-vett, csak a konyhaajtót használta, az előszobaajtót nem. (K) húga sokszor átment hozzá. (K) is. Kaptak lekváros kenyeret. Ha nem volt lekvárja az Irmának, akkor zsíros kenyeret. De tisztességesen meg volt kenve a kenyér zsírral. Gyerekei nem voltak, nagyon szerette (K) testvérét. És (K)‑t. A barátja betörő volt, ezt nagyjából mindenki tudta róla, nem sokat lehetett szabadlábon, ha kiengedték, ott dekkolt, és (K) húgát tanítgatta olvasni. Miskának hívták, heverészett az ágyon hanyatt, mutatta neki a betűket az újságban. „Na, ez milyen betű? Mö betű. Mö. Mondjad!” „Mö.” A Magyar Nemzetet olvasta a Miska. (K)-ék is a Magyar Nemzetet járatták. Volt papagájuk. (K)-éknak is volt papagájunk.
Itt nem sír senki
(Szi Ka Ba Ho Ru Ko, avagy Szirmay Zsanett, Kalocsai Enikő, Basa Anikó, Horváth Lóczi Judit, Ruzics Csilla, Kontra Ágnes képei. A kiállítás megtekinthető a Padlás Galériában [Balatonalmádi] szeptember 2-ig.)
„A semmi következetessége”
(Gál András: The shape of colour. Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros, Vasmű út 12., megtekinthető május 13-ig)
„Itt vajon mi lehet az érdek?”
(Halász András és tanítványai, Bene Zsuzsanna és Szilágyi Mihály March! 2015 projektje. A kiállítás április 7-ig látható a Fugában.)
Jo-hó!
„És ha ez nem művészet: hát nem az, / De akkor nem is kell művészet – / Mert az a fontos, hogy figyeljenek / Az emberek és jól érezzék magukat.”
(Karinthy Frigyes: Nihil)
Zenés CD, buliban jó, táncolni lehet rá, háttérzenének jó, hallgatni jó. Érdemes előbb a szövegeket hozzáolvasva alaposan meghallgatni, hogy később már ne kelljen olyan alaposan hallgatni. Külön a szövegek nem mindig jók: olykor irgalmatlan jók, néha csupán meglehetősek, szerző a sok vacaksággal együtt is komolyvidám, durvafinom dolgozatokat tesz hozzá a manapság újra Sollen!, (el)várt ún. politikai költészethez.
