► Robin Sperling és Szabó Ottó Robotto  Blame the machine? című kiállítása szeptember 15-ig látható a Vészkijárat Galériában.

Mi tagadás, kicsit nehezen jutottam el a Népszigeten található Vészkijárat Galéria és Műteremközösségbe, ahol Blame the machine? címmel állít ki Robin Sperling és Szabó Ottó Robotto. A belvárostól távolabb található, egy nem átlagos helyszínen, régi nevén a Szúnyog-szigeten. Karnyújtásnyira a Duna, magam az Újpesti vasúti hídon átkelve értem el célomat, ahol zárt kapu fogadott.

► A Köd és hullámok között vékony függöny – Haniko kiállítása 2026. szeptember 5-ig látható a szentendrei Vinczemillben.

Több ízben jártam már a Vinczemillben. Legutóbb Horkay István kiállítása miatt látogattam el ebbe a Szentendre határán túl is jól ismert, neves manufaktúrába. Itt ugyanis a családi vállalkozás időnként bensőséges hangulatú tárlatoknak ad helyet. A kétezer éves kínai hagyományokon alapuló merített papírokat készítő kézműves műhelybe így mindig örömmel lépek be.

Haniko munkásságával a Karinthy Szalon tereiben találkoztam először (Algazöld csend bont virágot bennem címmel mutatta be műveit). Azóta nem volt alkalmam látni a maga jellemezte letisztult, finom kivitelezésű, személyes hangvételű alkotásait. Éppen ezért kíváncsian vártam a Köd és hullámok között vékony függöny tárlatát.

► A DeForma Csoport FormabontóDeForma című kiállítása augusztus 19-ig látható a Virág Judit Galériában.

Valahányszor a Falk Miksa utcát járom, benézek a Virág Judit Galériába is. Ezúttal a keramikus-iparművészekből álló DeForma Csoport gyönyörű tárgyaival találkoztam. Az üvegvitrinek mögötti luxuskivitelű alkotásokról csak nehezen tudtam levenni a szemem.

► A Virág Judit Galéria nyári kortárs kiállítása augusztus 20-ig látható.

A hazai művészeti szcéna a nyár beköszöntével sem pihen. A kortárs művészetre fogékonyaknak erősen javallott megtekintenie a Virág Judit Galéria nyári kiállítását. Nem mindennap találkozhatunk egy helyütt Bak Imre, Maurer Dóra vagy éppen Keserü Ilona műveivel.

A galéria közösségi oldalán olvasható ismertető szerint „[a]z eladással egybekötött tárlat a magyar képzőművészet több generációját is meghatározó alkotói szemléletet mutatja be a geometrikus absztrakciótól a lírai és konceptuális törekvéseken át a kortárs festészet sokszínű világáig”.

Az emeleti és földszinti térben az említetteken kívül olyan alkotók műveit helyezték el, mint Rozsda Endre, Nádler István, Gyarmathy Tihamér, Konok Tamás, Csató József. „Nagy öregek” és „új motorosok”, akik kortársaik és a későbbi generációk számára is mintaképek, és akik most válnak azzá.

► A Teremtett rend – Dargay Lajos univerzuma című kiállítás augusztus 23-ig látható a Műcsarnokban.

A Teremtett rend – Dargay Lajos univerzuma című kiállítást mintegy beharangozta a Nicolas Schöffer és Victor Vasarely vizuális világát bemutató kamarakiállítás, a Kinetikus víziók a Magyar Nemzeti Galériában. Hiszen Dargay az előbbi tanítványaként, művészi örökségének továbbvivőjeként vált a hazai kibernetikus-kinetikus művészet megteremtőjévé.

► A Párhuzamos autonómiák – Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban című kiállítás 2026. május 2-ig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Nincs tanítvány mester nélkül, és ennek a fordítottja is igaz. A mester átadja tudását növendékeinek, aktív részvételre buzdítja, folyamatos fejlődére ösztönzi őket. Az egyetem falai közül frissen kikerültek vagy megfogadják a jótanácsokat (többségük megszívleli), vagy ezektől függetlenül haladnak a maguk útján. A Párhuzamos autonómiák – Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban című tárlat művészei eltérő irányokba tartanak, miközben örökségként viszik tovább Munkácsy-díjas mesterük szemléletét.

A kiállítók: Baranyai Levente, Batykó Róbert, Benczúr Emese, Győri Andrea Éva, Lakner Antal, Rita Acker­mann, Navratil Judit és természetesen az idén kilencvenedik életévébe lépő Klimó Károly. A megnyitón látott sokadalom és John Batki író, műfordító, kilimnológus megnyitó beszéde világossá tette, hogy az est, a tárlat főszereplője Klimó.

► Sulyok Gabriella Papír-talányok című kiállítása 2026. április 19-ig látható a Museum Hotel Galériában.

Rejtélyes világunkban megannyi titok vár felfedezésre a képzőművészet területén is. Mit rejt Mona Lisa mosolya? Mit is ábrázol egy absztrakt kép? A Munkácsy-díjas Sulyok Gabriella Papír-talányok című kiállításának alkotásai is titokzatosak. Egymásba gabalyodó vonalak, foltszerű struktúrák csodálatos kavarodásának lehetünk tanúi, de hogy pontosan mik ezek, mit jelképeznek, nem tudjuk.

► A Szecessziós Zsolnay remekművek − Virág Judit és Törő István gyűjteménye című kiállítás 2026. április 19-ig látható a Virág Judit Galériában.

Ha szeretjük az igazán szép kerámiát, és valami különlegeset akarunk látni, kihagyhatatlan lehetőség a Virág Judit Galéria új, a gyűjtők nagyvonalúságából ingyenesen látogatható kiállítása. A Szecessziós Zsolnay remekművek − Virág Judit és Törő István gyűjteménye varázslatos „utazásra” invitálja a látogatókat. Visszatérhetünk a múltba, a világhíres manufaktúra aranykorába, amikor más stílusok mellett pompás szecessziós remekművek is készültek.

► A Postafordultával – vizuális episztolák. Művészeti levelezés Palik Eszter és Horváth Lóczi Judit között című kiállítás 2026. április 3-ig látható a Karinthy Szalonban.

„A szó elszáll, az írás megmarad” – tartja a régi latin mondás. Egy kimondott szónak is lehet ereje, és hogy ne merüljön feledésbe, fontos, hogy le is írjuk azt. A szóból aztán mondatok, szövegek keletkeznek, és ha ezt megosztjuk valakivel, üzenünk, levelezünk. A hagyományos papírforma kihalófélben van, de Palik Eszter és Horváth Lóczi Judit éppen ilyenformán lépnek diskurzusba egymással a Karin­thy Szalonban látható Postafordultával című kiállításukon.

► Csilléry Orsolya grafikusművész Sár-arany című kiállítása április 26-ig látható a Műcsarnokban.

A természetszeretők sokféle tájat járnak be. Hol sűrű erdőbe vezet az útjuk, hol bokrokkal, fákkal szegélyezett tisztásra vagy a hegyekbe. A Műcsarnokban kiállító Csilléry Orsolya tájképein is hangsúlyos szerepet kapnak a fák, facsoportok jelennek meg különös atmoszférájú helyeken. A Sár-arany tárlata bizonyíték arra, miért népszerű máig is a tájképfestészet, és hogyan lehet szinte csak fákkal láttatni a természet erejét és rendjét.

► Kő Pál Szárnykészítő című kiállítása 2026. február 15-ig látható a Műcsarnokban.

Előfordul, hogy egy alkotó „szárnyakat ad” generációjának, a rá következő nemzedéknek. Fejlődésre inspirál, műveivel összegez, azaz egyszerre kötődik a hagyományhoz és új utakat jelöl ki. Ilyen volt Kő Pál. Nagy művész, nagy ember, aki maradandó értéket teremtett. Nevét most a Műcsarnok falai között rendezett Szárnykészítő című kiállítás vési be emlékeztetőül a magyar szobrászművészet történetébe.

A nagyszabású, három termen át vezető tárlat tiszteletadás Kő Pál gazdag œuvre-je előtt. Felemelő érzés összegyűjtve találkozni a munkáival, és megtapasztalni azt a sokszínűséget, ami pályáját jellemezte.

► Az Impulzusok – Szőcs Miklós TUI szobrai című kiállítás 2026. január 11-ig látható a Műcsarnokban.

Szőcs Miklós TUI Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. Januárig látható a Műcsarnokban Impulzusok című tárlata, amely átfogó képet nyújt több évtizedes pályájáról. Megismerhetjük a ritka faanyagokkal, rétegelt lemeztömbökkel dolgozó alkotó szobortárgyainak szépségét és a „bennük önmagát kinyilvánító láthatatlan erőteret”.

► Horkay István Theatre of the Absurd című kiállítása december 5-ig látható a szentendrei Vinczemillben.

Az irodalom és a színház világának jól ismert fogalma az abszurd dráma, amely a céltalanságról, a lét teljes értelmetlenségéről szól. Szereplői olyan tehetetlen figurák, akik nem tudnak kitörni passzivitásukból. Mindez tragikusan hangzik, és az is. Jelen esetben azonban közel sem ilyen drámai a helyzet. Horkay Istvánnak a szentendrei Vinczemillben látható Theatre of the Absurd tárlata címe ellenére sokszor csal mosolyt az arcokra.

A tárlat kompozícióinak groteszk, komikus szereplőit vidáman lehet nézni, annak ellenére, hogy van bennük valami ijesztő is.

► A Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítás 2026. január 11-ig látható a Szépművészeti Múzeumban. Számunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.

 A megszokottól eltérő, kivételesen eredeti művész látomásos rajzai, festmé­nyei korának szelleméből fakadtak. „Az érzelmek és az irracionalitás más kor­társ brit alkotókat is foglalkoztattak, sokan választottak erősen szubjektív témákat és kutattak a spirituális megújulás vagy menekülőutak után” – ol­vashatjuk az Alice Insley társkurátor és Regős Csilla kurátor által megvaló­sult tárlat ismertetőjében. „Blake-hez hasonlóan ők is egy felbolydult világra reagáltak.” Olyan világtörténelmi események zajlottak, mint az amerikai füg­getlenségi háború és a francia forradalom, de számos politikai és társadal­mi forrongás is jelezte, hogy a kor embere nehéz időket élt. Bár az ipar, a tech­nológia soha nem látott mértékben fejlődött, nem irigyelhetjük, hiszen „el­szenvedőként” borúlátóan tekinthetett a jövőbe, csak némileg bizakodva egy szebb világ eljövetelében. Mindenesetre Blake és nemzedékének mű­vé­szete egy kiúttalannak vélt, válságokkal küzdő világ szellemiségét tükrözi.

► Felsmann István Verve című kiállítása a Deák Erika Galériában.

A digitalizáció korában egyre kevesebben vesznek papíralapú újságot, magazint. Jóformán minden megtalálható a világhálón, megkönnyítve ezzel az olvasók dolgát. Az 1937 és 1960 között kiadott Verve párizsi, modernista művészeti magazin volt egy olyan korban, amikor még nem létezett internet, a nyomtatott kiadványoknak fontos szerepe volt. Felsmann István kiállítása a Deák Erika Galériában nem véletlenül kapta a Verve címet, ugyanis ennek a magazinnak a lapjait idézi meg.

► Karácsonyi László „Karomvölgy” című tárlata október 8-ig látható az Inda Galériában.

Nem tudom, hogy másoknak miként telt a gyermekkora, jómagam szerettem dinoszauruszokról szóló meséket nézni a televízióban. Vagy játszani velük, egymásnak „ereszteni” gumifigurájukat, kitalálni róluk történeteket. Karácsonyi László az Inda Galériában látható tárlata, a „Karomvölgy” felidézi bennem gyermekkorom dinoszauruszokkal töltött idejét, amikor órákon keresztül a bűvkörükben éltem.

► Tolnay Imre Térgesztusok című kiállítása szeptember 21-ig látható a Műcsarnokban.

Tolnay Imre művészete azért olyan jellegzetes, mert egyszerre absztrakt és figuratív, transzcendens és realista, gesztusjellegű és geometrikus – olvashatjuk a Műcsarnokban látható Térgesztusok című kiállításáról. Anyaghasználata is figyelemre méltóan gazdag: fát, földet, fémet, gyapjút, homokot, szenet, vakolatot és plüsst egyaránt alkalmaz. A Fazakas Réka által kurált műcsarnokbeli kiállításán kompozícióinak textúrái, nagy gesztusokkal húzott vonásai táncot lejtenek egymással.