Mondta-e Orbán Putyinnak a 2023-as őszi találkozójukon, hogy fejezze be ezt a „katonai műveletet”? – kérdezték annak idején sajtótájékoztatón Orbánt, aki szokása szerint a kérdésre nem válaszolt. Ő inkább azt a kérdést tette fel Putyinnak, készen áll-e a tárgyalásokra a tűzszünet érdekében. Miért nevezte katonai műveletnek háború helyett az orosz–ukrán háborút Pekingben? – kérdezték tovább a kormányfőt, aki úgy felelt: „Azért, mert ez egy katonai művelet. Amennyiben nincs hadüzenet a két ország között.”

Ez a nincs hadüzenet jellemzően orbánista torzítás. A II. világháború óta nem szoktak hadat üzenni. Az Egyesült Államok például száznál több külföldi fegyveres konfliktust kezdeményezett története során, ebből öt háborúban tizenegyszer történt hadüzenet. Utoljára 1942. júniusában három ország, Bulgária, Románia és Magyarország ellen hagyta jóvá a kongresszus a hadviselést.

Újságírók, politológusok, különböző szakmák elismert emberei ülnek az asztalnál, és aktuális politikai kérdéseket vitatnak meg. Többnyire népszerű és érdekes műsorok, a résztvevők általában ismert emberek, aktuális eseményekről mondanak véleményt. Újabban vissza-visszatérő téma Lázár János az utóbbi időkben intenzív szakaszba lépő politikai szerepvállalása. Két-három naponta fölugrik egy köztéri padra, és parázsló beszédeket mond. Maradandó alakítását Kisvárdán mutatta be a nem túl nagy számban egybegyűlt sereglet előtt: „Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repü­lő­zés­ből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba.” Már akkoriban sem volt egészen világos, mit jelent a Fidesz nevében üzenni a luxizóknak, merthogy a luxizók túlnyomórészt fideszesek vagy a Fidesz környékén lődörgők. Sőt Lázár maga is az, mégpedig az urizálón luxizó alkategória, lovasparkkal, kastéllyal, fácánvadászatokkal, ingatlanokkal és vidéki földbirtokokkal (forrás a vagyonbevallása).

Három hónappal ezelőtt, amikor Donald Trump bejelentette, hogy a továbbiakban nem támogatja Ukrajna honvédő háborúját, és már azokat a fegyvereket se szállítja le, amelyekre a Biden-kormányzat ígéretet tett, sőt semmilyen támogatást nem nyújt, Orbán és Szijjártó külügyminiszter egymást harsogták túl, mondván: így viselkedik, aki a béke pártján áll.

Három hónappal később – vagyis most – Donald Trump bejelentette, hogy miután a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott újabb telefonbeszélgetése eredmény nélkül zárult, bosszúból ismét fegyvereket küld Ukrajnának. A nyilatkozatban Trump csak védelmi fegyvereket ígért, de a demokrata után a republikánus adminisztráció is támadófegyvereket küldhet Ukrajnának. Szijjártó tizenkét órán belül az okokat is elmagyarázta nekünk: a hibás Brüsszel. „Ha az európai politikusok és az ukrán politikusok nem gáncsolták volna folyamatosan ezen béketörekvéseket, akkor azok akár már mostanra is sikert érhettek volna el.”

Rendkívüli nézettséget hozott az Egyenes Beszéd hétfő esti adása. A Takács Péter államtitkár és Kulja András Tisza párti európai parlamenti képviselő közötti, az egészségügyről szóló vita több mint félmillió embert ért el a tévéképernyőkön, miközben a YouTube-on lapzártakor már negyedmilliós nézettségnél járt. Az ország kiéhezett szakmapolitikusi vitákra, állapíthatták meg a szakelemzők, és ez igaz még akkor is, ha ennek a nagyszámú nézőnek a jelentős része mint harci kutyák viadalára tekintett a várva várt eseményre: ki nyírja ki a másikat.

Amikor olyan fotót látok, amelyiken például Tiborcz István 250 milliós Ferrariból száll ki (nem saját, hanem bérelt autó!), vagy olyat, amelyiken Mészárosné Várkonyi Andrea 120 millió forintos, vajszínű Bentley-vel megy végig az Andrássy úton, eszembe jut az Internazionale futballcsapatának már visszavonult ghánai játékosa, Sulley Muntari, aki a szegénysorból fölverekedve magát megvehette álmai kocsiját, egy Dodge Challengert. Attól kezdve megváltozott az élete: nem utazott a csapatbusszal, hanem bárhova tartott az Inter, Muntari ment a busz után tűzpiros kocsijával, ha kellett, tilos jelzésen keresztül, másokat veszélyeztetve, de ez a legkisebb volt a bajok közül. Éjjelente képtelen volt aludni, szobája ablakából (mindig parkolóra tekintő szobát kért) hosszan nézett lefelé, nézte a lángvörös kocsit. Csapattársai eleinte csodálkozva figyelték a közben világklasszissá fejlődött játékost, azzal magyarázták mindezt, társuk olyan mélyről jött, hogy sosem tudott betelni a vakító piros luxusautók látványával, sőt később a luxuskarórákba is szerelmes lett, volt is belőle baj.

Ez év februárjában még az volt a kérdés, mit keresett Orbán Viktor a madridi szélsőjobbos találkozón, ahol egy magyarellenes román pártvezető, George Simion is megjelent. A nacionalista, szélsőjobboldali román párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ugyan hivatalosan nem vett részt az eseményen – mert erre csak azok kaptak meghívót, akiknek képviselői is vannak az Európai Parlamentben –, de George Simion maga mondta el a Balkan Insightnak, hogy ő is Madridban volt, és a konferenciához kapcsolódóan találkozott és tárgyalt is a többi résztvevővel. Korábban maga jelentette be, hogy az AUR kezdeményezné az etnikai alapon szerveződő romániai pártok, így a magyar pártok betiltását is, sőt még korábban törvényen kívül akarta helyezni Székelyföldet. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat például 2020 decemberében panaszt intézett a Diszkriminációellenes Tanácshoz az AUR magyarellenes megnyilvánulása miatt, miszerint a párt országos kampányt indít az olyan etnikai alapon létrehozott politikai pártok ellen Romániában, mint például az RMDSZ. A panasz indoklásában kiemeli, George Simion és így az egész AUR kijelentései rasszisták és gyűlöletet gerjesztenek a magyar közösség iránt, elpusztítanák a közösséget, és kizárnák tagjait a parlamenti képviselői munkából. Az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázójaként megismert George Simion, az AUR egyik társelnöke a 2020-as európai választásokon indulva a következőket nyilatkozta: „Törvényen kívül helyezzük az úgynevezett Székelyföldet!”

Az újabban igen tevékeny Lázár János építési és közlekedési miniszter a Megafon Központ által indított Patrióta YouTube-csatornának adott interjút. Hogy mi lesz a 2026-os választás tétje, Lázár azt mondta, mérföldkő lehet az egész ország történetét illetően. Szerinte az a kérdés, hogy mi lesz Magyarországgal a következő évtizedben. Arról beszélt, hogy nem a Fideszről döntenek az emberek, hanem a saját sorsukról. „A normalitás és a jólét, amit ez a kormányzat képvisel, az folyamatos ostrom alatt áll.”

Mondja Lázár, de maga is tudja, a választások a Fideszről is szólnak, sőt, a legutóbbi választásokhoz képest különösképp: nemcsak a társadalom megosztott, de a Fidesz-szavazók is. Ráadásul az is tény, hogy kevesebben vannak, mint a korábbi választásokon, ilyenformán egy esetleges vereség merőben új helyzetet teremthet.