Sinkó István

Tovább

(Egyensúly és áhítat, SZTE JGYPK. Megtekinthető 2024. március 14-ig.)

A két mester munkái remekül jellemzik a modernizmus és a hagyomány összefonódását a XX. század második felének alkotói életműveiben. Bár Fischer alkotói pályája hosszabb terjedelmű, de következetesen kialakított festészeti világa a nyolcvanas évektől alig változott. Talán – s ez a kiállításon kiderült volna, ha a képek felirataihoz évszámok is kerülnek – a életműve komorabbá, drámaibbá vált az utolsó években.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

(Závorszky-Simon Márton kiállítása a Vízivárosi Galériában január 26-ig látható.)

Závorszky-Simon munkásságát azonban nyilvánvalóan nem lehet pusztán magában szemlélni. A legerősebb hatás, ami felfedezhető alkotásain, Anselm Kiefer művészete. A nagy német kortárs mester erőteljesen használja a rétegzett, installatív, megdolgozott, roncsolt felületeket. Remek példája volt ennek a két éve a velencei Palazzo Ducaléban elhelyezett Velence képinstallációja. A másik – jóval távolabbi – hatás Baranyai András fotósorozatainak emléke, mely fel-felbukkan Závorszky-Simon képeinek egyes részleteiben.

Tovább

Tovább

Tovább

(Pető István kiállítása a Várfok Galériában 2023. december 22-ig látható.)

Időkön innen és túl látjuk a rétegzett felületekre írt fiktív vagy valós szövegeket, látjuk Monet vízililiomainak égi mását (azaz totális absztrakcióba emelt mását). Látjuk a faágakat, melyek sűrű bozótba rendeződnek, és azokat a letört ágakat is, melyek felkerülnek a képmezőkre. Sőt, e faágak égett részei mint szénvonalak jelentkeznek. Pető totálissá teszi az expresszív megjelenést a vásznon.

Tovább

Tovább

(Gábor Áron kiállítása a Műcsarnokban 2024. január 28-ig látható.)

Gábor Áron tehát művészetének kezdeti szakaszában már olyasvalamit fogalmazott meg, ami mindmáig aktuális. Szabadság, mozgás, Hegyi Lóránd szavával élve, fluiditás. A második terem önvizsgálati, absztrakcióval és expresszionizmussal telített munkái, mint a Szemlélődő fej vagy a Szilánkos fej (mindkettő 1996-ból), újabb kérdésre keresnek választ. Egy művészi ars poetica nagy kérdésére: hol a helyünk a világban? Gábor erre nem ad konkrét választ, de fej- és arcelemzései – melyek tovább nyúlnak a kétezres évek elejére – vívódást, a világ zavaros voltának rögzítését mutatják.

Tovább

Tovább

Tovább

(A Teremtés – A létezés ereje című kiállítás a HAB Galériában 2024. január 15-ig látható.)

Létrehoztak egy olyan, filozófiákkal, kétséges válaszokkal és választott kétségekkel teljes, összetett kiállítási anyagot, melynek megtekintése után a nézőt további értelmező kérdések, felismerések és kétségek is gyötörhetik. Olyan teremtő összefüggéseket mutat fel korokon átívelő kiállítási anyagában a kurátor, melyek egy dolgot bizton állítanak; a művész folyamatosan deifikálódik – megistenül – munkája során. Hisz alkot, teremt, létrehoz.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

 (Látencia. Kondor Attila, Szurcsik József és Várady Róbert közös tárlata, Újlipótvárosi Klub-Galéria. A kiállítás szeptember 29-ig látható.)

A Kósa Gergely és Virág Ágnes kurátori munkájával elkészült tárlat különleges helyet foglal el a kiállítási életben, hisz nem csupán három festő egymás mellett megjelenő munkásságából ad metszetet, de egy egymást erősítő, gondolatokban és érzésekben gazdag művészeti együttműködésre is utaló bemutató látható az Újlipótvárosi Klub-Galériában.

Tovább
Élet és Irodalom 2024