Saját műterem
► A szerző a franciaországi Société Paul Cezanne elnökhelyettese. Az írás lábjegyzetekkel ellátott változata a június 27-én nyíló ’Cezanne au Jas de Bouffan’ című aix-en-provence-i kiállítás katalógusában jelenik meg. Cezanne nevének helyesírása követi a Cezanne Társaság döntését.
„A nőknek rendelkezniük kell pénzzel és saját szobával.” (Virginia Woolf: A Room of One’s Own, 1928, 1929)
És a férfiaknak is.
Amikor a feministák Virginia Woolf Saját szoba című, 1928-as cambridge-i előadására hivatkoznak (a szöveget egy évvel később a Hogarth Press adta ki nyomtatásban), talán elfelejtik, hogy évszázadokon át ugyanezzel az egzisztenciális gonddal küzdött a művészek számtalan generációja: a szegények. Ezek az alkotók – Caravaggiótól a költő Rilkéig – többnyire mecénásoknak köszönhetően találták meg saját kis toronyszobájukat vagy műtermüket, ahol dolgozhattak. Ha egyáltalán megtalálták.
Paul Cezanne 1861-ben azzal a határozott döntéssel utazott el Párizsba, hogy festő lesz. Hiába akadályozta az apai szigor, és hasonlóképpen hiábavaló volt a szegénység ijesztő réme is. Követte gyermek- és ifjúkori barátja, Émile Zola tanácsát, és maga mögött hagyta szülővárosát, Aix-en-Provence-ot. A párizsi egyenkénti megpróbáltatások vagy a hazautazások során a provence-i bonyolult körülmények egyformán jelentettek számára emberi és alkotói kihívást. De rendíthetetlen maradt.
Az építészek felelőssége
(Demonstráló építészet – Keszthely 1981. Kiállítás Nagy Bálint, Konrád György és Rajk László emlékére. Art Department. Megtekinthető november végéig.)
Amikor 1982–1983 során többen előkészítettük, rajzoltuk, színeztük és festettük Rajk Júlia Hankóczy utcai üres lakásában a keszthelyi pályadíjat nem nyert, de nemzetközi hírt szerzett terveket a lille-i bemutatóra, nem tapasztaltunk semmi kétséget, szorongást vagy félelmet a rajzoló barátok között, bár minden este és éjszaka ott állt az utcalámpa éles fénycsóvája alatt egy-egy rendőrautó, benne egy hölgy és egy úr. Ezt a fénycsóvát alkalmazta aztán Rajk Laci egy életen át a saját jelképeként több munkáján is.
Modern Műtár
Évtizedek óta invitálják a város barátait kulturális intézmények megnyitására. Az Európai Unió és a gazdasági élet szereplői támogatásának köszönhetően 2010-ben megnyílt a Vaszary Galéria, és több más, az új hagyományok megteremtésén dolgozó intézmény is. Otthonra talált e városban a modern művészet.
A látható láthatatlan
(Válogatás Hollán Sándor a Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, megtekinthető 2022. február 13-ig.)
Hollán a titkot kutatta egy munkás, alkotói életen át. A benyomásaival ránk nehezedő világot alkotói szemével átformálva, új tárgyként nyújtja át nekünk. Alkotó nézésének eredménye ez az újrateremtett valóság, amelyben megnyugvást is találhatunk. Ez talán a legnagyobb létező titok. Ám mindig a költő fogalmaz a legpontosabban:

