► Vásárhelyi Antal kiállítása a Műcsarnokban augusztus 25-ig látható

„Terebélyes fa / hajszál-gyökérből fejlődik, /
 kilenc-emeletes torony kupac földből emelődik, /
ezer-mérföldes utazás / egyetlen lépéssel kezdődik.” (Lao-ce)

Vásárhelyi Antal konok következetességgel építi, fejleszti különös tereit, tornyait. Munkamódszere, eltökéltsége Gellér B. István egykori növekvőváros-projektjére emlékeztet. Gellér B. egy képzelt kultúra terjedését, annak fosszilis maradványait rajzolta, mintázta. Vásárhelyi egy geometrikus álom, egy utópisztikus struktúra szövetének fejlődését alkotja meg. A Műcsarnokban látható kiállítása egyszerre mutat egy nagy türelemmel kódexet rajzoló szerzetest és egy ábrándos, felhők közt szárnyaló tudós-művészt. Vásárhelyi rajzai és rajzolt festményei e kettős szerepet alakító művész teremtményei.

► P. Boros Ilona kiállítása a Széphárom Galériában július 26-ig látható.

„Egyedül vagy / egészen egyedül / az anyag és szellem / 
egyazon vonzásában / keményen és látva mindent” ( Kassák Lajos)

P. Boros Ilona korszaklezáró és korszaknyitó kiállítása vagy, amint ő mondta, egy időszak áttekintése a Széphárom Galériában monumentálisra sikeredett. Olyan intenzív látványegyüttest hozott létre az alkotó konok, következetes és elmélyült munkával, mely a nézőt azonnal megragadja. Hatásvadász? Látványos? Nem, pusztán intelligens, érzékeny és szinte tőmondatokban kifejtett művészi ars poetica.

Szőke Gáspár a fiatal festőnemzedék azon tagjai közé tartozik, akik a nagy absztrakt elődök – a modernizmus élharcosai – nyomán a tanulságok feldolgozásával foglalkoznak. Szőke eddigi munkásságában is fontos-döntő szerepet játszott a geometrikus és organikus absztrakció, ám ezekkel a terminológiákkal szemben egy saját, öntörvényű, mondhatni személyes és lágy formarendet képvisel. Akár geometrikus, akár organikus a forma, a szabályosság pusztán látszat. Nem körzővel-vonalzóval meghúzott íveket, szögleteket látunk képein. Szabálytalanul szabályos, oldott ecsetkezelésű kifejezésmódban határozza meg saját viszonyát az informelhez, az absztrakthoz.​​​​​

Hermész, a pszichopomposz, aki az alvilágba kíséri a lelkeket, aki utat mutat a sötétség mélyére, most és itt tárlatvezetésre vállalkozik. Juhász Éva kiállítása egy olyan utazás, melyben Hermész örömét lelné, hisz lélekvezetői feladatát átadhatja az alkotónak.
Juhász Éva egy élethelyzet dokumentálását, tárgyakba, light boxokba történő átformálását helyezi kiállítása középpontjába. Egy élethelyzet?, kérdezhetjük, ám valószínűleg egy hosszabb életsza­kasz bugyraiba tekinthetünk bele.

(Történetek párbeszéde, Góra Orsolya, Somogyi Emese és Zoltai Bea kiállítása, Tatabánya, Vértes Agórája Kortárs Galéria, megtekinthető március 22-ig.)

Különös hangulatú tárlat ez a Kortárs galériabeli bemutató. Üzenetek és szakmai izgalmak egyaránt felfedezhetőek a tárlaton. Kammerlohr Kováts László galériavezető bátran választ alkotókat, témákat a Szokatlanság kategóriájából. E mostani kiállítás ezt – is – tökéletesen bebizonyította.

A három neves kortárs alkotó olyan időkaput, olyan lét-átjárót hozott létre a tárlaton, mely sokáig emlékezetes élménye maradhat a kiállításlátogatóknak.

(Egyensúly és áhítat, SZTE JGYPK. Megtekinthető 2024. március 14-ig.)

A két mester munkái remekül jellemzik a modernizmus és a hagyomány összefonódását a XX. század második felének alkotói életműveiben. Bár Fischer alkotói pályája hosszabb terjedelmű, de következetesen kialakított festészeti világa a nyolcvanas évektől alig változott. Talán – s ez a kiállításon kiderült volna, ha a képek felirataihoz évszámok is kerülnek – a életműve komorabbá, drámaibbá vált az utolsó években.

(Závorszky-Simon Márton kiállítása a Vízivárosi Galériában január 26-ig látható.)

Závorszky-Simon munkásságát azonban nyilvánvalóan nem lehet pusztán magában szemlélni. A legerősebb hatás, ami felfedezhető alkotásain, Anselm Kiefer művészete. A nagy német kortárs mester erőteljesen használja a rétegzett, installatív, megdolgozott, roncsolt felületeket. Remek példája volt ennek a két éve a velencei Palazzo Ducaléban elhelyezett Velence képinstallációja. A másik – jóval távolabbi – hatás Baranyai András fotósorozatainak emléke, mely fel-felbukkan Závorszky-Simon képeinek egyes részleteiben.