► Csillag István: „Hozott anyagból” és más írások. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 356 oldal, 4500 Ft

Csillag írásait a látószög különbözteti meg a hasonló témájú publicisztikáktól. Nem ragad le a jelenségeknél, elemzői szempontból mutatja be az egész összefüggés-hálózatot. Hogy Orbán és köre szállodaláncként hasznosítja a főváros legpatinásabb épületeit, az nemcsak önmagában baj, hanem azért is, mert a mesterségesen kialakított monopolhelyzet magasan tartja az árakat a szállodaiparban. A piaci verseny megszűnése következtében emelkednek az építési költségek, a lakások és az ingatlanbérletek ára is. A következmény: „a polgár minden minőségében veszít: mint bérlő, mint építtető, mint kölcsönfelvevő adós, mint adófizető. És veszít mint megtakarító és mint vásárló” (42.).

Orbán Viktor idei kötcsei beszédében megállapította, tavalyi jóslatai beigazolódtak. Oroszország megnyerte a háborút, Ukrajnát pedig éppen most osztják fel három részre. Putyin marad Oroszország élén, hiába szerette volna eltávolítani őt az azóta már megbukott amerikai elnök. A V4-et nemsokára együttes erővel feltámasztják, hiszen már győztek és győzni fognak a vele egyetértők. Az unió gyenge és végóráit éli, a harmincas években várható a teljes felbomlása, hacsak nem fogadják meg az ő tanácsát, és nem alakítják át körkörös szerkezetűvé. Kína egyre erősebb lesz, és aki le akarja erről az egyre hatalmasabb világhatalomról választani Oroszországot, az a lehetetlenre vállalkozik. Más időket élünk, mint korábban, mondta, most nagyhatalmi politizálás zajlik. Nincsenek már mindenkire érvényes szabályok, a nyugati civilizáció amúgy is Közép-Európába húzódott vissza, mert csak itt valósult meg a hit és az értelem egysége.

► Kőbányai János: Háborúk idején. Naplók, ünnepek, nekrológok és vendégszövegek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2025, 334 oldal, 5900 Ft

Az egész világ Gázára figyelt 2023 októberében. A gyász, a megrendülés mellett felhorgadtak a gyűlölet, a bosszú gyilkos indulatai is. Kőbányai az izraeli társadalomban gyökeret vert emberként, de kívülről, közép-európaiként is tekint az eseményekre és az általuk kiváltott reakciókra. Izraeli otthonukban a pedagógus feleség zoomos tanfolyamon tanulja, hogyan készítse fel a gyerekeket a háborúra. A felnőttek ott nem foghatják be gyengéd kezekkel a gyerekszemeket, hiszen bármikor  ellenséges rakéta robbanhat mellettük, a családtagjaik, a szomszédaik mellett.

A Fidesz politikai stílusát mindig egyfajta populizmus jellemezte; egyik emlékezetes szólamuk szerint fő feladatuknak a „keményen dolgozó kisemberek” érdekeinek védelmét tekintették. De milyen ellenségekkel szemben kellett védeniük őket? Orbán személyes legendáriumának alapköve, hogy ő volt, aki „kikergette a szovjet csapatokat”. Jól tudjuk, hogy a kivonulás 1989. június közepén előzetes kormányközi megállapodások alapján zajlott már, de a legendák nem tények alapos ismerete alapján születnek, hanem mítoszok, vágyak és ezekre épülő narratívák táplálják őket, és a szüntelen ismétlés nyomán vernek mély gyökeret a közösségi emlékezetben. Orbán és a Fidesz tehát a rendszerváltás elsődleges végrehajtójaként határozza meg magát, ennek következtében ellenségként számukra először a magukat átmentett szocialisták jelentek meg a velük szövetségre lépő szabad demokratákkal együtt.

► Gervai András: Átvilágítás. Gondolat Kiadó, Budapest, 2025, 348 oldal, 5500 Ft

A legtöbb meglepetéssel a Svájc roppant kiterjedt titkosrendőr­sé­gé­nek tevékenységét Dürrenmatt példáján bemutató rész szolgál. A svájci korrektségről alkotott pozitív előítéleteinket alaposan megtépázza, amikor megtudjuk, hány helyit és külföldit figyeltek meg ebben a semleges országban.

Marguerite A. Peeters: Genderőrület
Ú​​​tmutató a globális mesterterv megértéséhez
Nina Power: Mit akar a férfi?
Szabó Krisztina: Megölték Hippokratészt
Szilvay Gergely: A genderelmélet kritikája
Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig

--------------------------------------------------------------------------------------