Leképezés mint megélés
► Krajcsovics Éva és Zséger Olívia Leképezés című kiállítása megtekinthető az Art 9 Galériában március 7-ig.
Rajk László 5 terv című írásában így ír a mesterséges térről: „Mi a mesterséges teret úgy határozzuk meg, mint a térnek azt a darabját, amelyet az általunk létrehozott felületekkel kihasítunk, körülveszünk, leválasztunk.
A keleti gondolkodásmód azonban a mesterséges teret merőben másnak tekinti: a mesterséges tér a térnek az a darabja, amelyet a tér körülvesz.”
Mik azok a terek, melyeket leképezünk, körbeveszünk magunk számára? Mik azok a tárgyak, azok a „szinte semmi”-k, amiknek mégis súlyos jelenléte lesz? Mitől lesz egy „puszta tárgyból” művészet? Ezeken a kérdéseken gondolkodtam, miközben Krajcsovics Éva és Zséger Olívia kiállítását néztem. A válasz az anyaghoz való odahajolás és az anyag, a festék és a vászon általi tér létrehozása. Egy olyan tér létrehozása, amely körülveszi a tárgyat, és nem kiszakít egy darabot belőle. Létrehozunk egy teret, úgy, hogy a benne lévő tárgy (Zséger Olívia) vagy a tárgytalan „szinte semmi” (Krajcsovics Éva) mégis feltárja a szerepét a térben, érzéki anyagszerű voltát megjelenítve.
Sejtelmes, játékos geometria
► Felfedezések. Válogatás Kazinczy János Antal (1914–2008) életművéből. Inda Galéria, Budapest, megtekinthető november 20-ig.
Mit keres egy kortárs galériában egy lezárt, befejezett és Magyarországon kevéssé ismert életmű? Mi az oka, hogy még sincs a nézőnek olyan érzése, hogy nem épül szervesen és természetes módon egy kortárs galériába? A kalligrafikus játékosság, a japánpapír selymes érzékisége, a tojástempera friss színei és a geometriai formák egyszerűsége miatt. Olyan ez, mint Paul Klee vagy épp Matisse kései papírkollázsai.
Érzéki gondolatok
(Erdélyi Gábor Társításaim című kiállítása a Ferenczy Múzeumi Centrumban, Szentendrén 2023. dec. 31-ig látható.)
A néző egy nagyon finom bevezetésen keresztül eljut a kép keretén (magunkba zártságon) és paszpartuján (az, ami elválaszt a valós világtól) egészen az utolsó terem Menny című képéig, ez egy éteri, világító, alig kék felület, melyet a vakkeret kettéválaszt – elválasztja az eget a földtől –, és melynek határain, a vakkeretek csomópontjain van némi lehetőségünk a továbbjutásra és a fénybe kerülésre.
„Mint víz alatt énekelni...”
(Vincze Ottó: River-Pool: Bradáč, Prága, augusztus 31-ig.)
A néző egyszerre az installáció része és külső szemlélő. De mégis azt gondolom, hogy a színes golyók könnyed lebegése a művészet mai funkciójáról, illetve ellehetetlenüléséről is beszél. Az idősíkok egybemontírozása is fontos szerepet kap, az, hogy tulajdonképpen megmozgatja a kimerevített történelmi időt, és létrejön egy kulturálisan is értelmezhető, a hely történetére reflektáló alkotás, mely nemcsak kulturálisan, hanem a művészet által egzisztenciálisan is kódolható.
A dolgok állandó változásai
(Csató József: My Memory Foam Keeps Forgetting című kiállítása július 28-ig látható a Deák Erika Galériában.)
A különös térhasználat is elősegíti ezt a lebegésérzetet. A formák kerülnek először a vászonra, majd ezután a háttér. Ez a csere megkeveri a mikro- és makrokozmoszt, és lebegteti a képet. Jól látható ez a „kertet ábrázoló”, két részből álló vásznakon is, ahol a növényi formák előtt-mögött geometrikus színsávok adnak ritmust a képnek és a benne lévő történeteknek. Van egy természetes bizonytalanságérzetünk, ami mégis olyan otthonos. Formázott vásznak is megjelennek a kiállításon, még inkább a teret kihasználva.
Jelenlétünk hűlt helyei
(Szabó Ádám Hűlt hely című kiállítása az Inda Galériában június 2-ig tekinthető meg.)
Szabó Ádám megfoghatatlan, mégis valóságos árnyékai egy olyan művészi hasonlatsort alkotnak, mint Platón nap-, vonal- és barlanghasonlatai, melyekkel olyan struktúrát teremt a művész, ami a különböző fogalmakon keresztül egy egységes rendszert alkot, és a nézőnek kell az aktuális gondolataival kitölteni.
Egy lebegő, mégis valóságos árnyékvilágot, éppolyat, mint amelyben élünk.
Női mellek cenzúrája
(Dés Márton kiállítása a Ferencvárosi Pincegalériában május 22-től június 19-ig lett volna látható, a képek a www.desmarton honlapon érhetők el.)
