Antal Balázs: Vad. Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2017, 84 oldal, 2000 Ft

Nehéz lenne tagadni a rokonságot Oravecz Imre Halászóemberével, nincs is rá szükség, hiszen ugyanakkor Antal teljesen a saját útját járja. Nincs az az út, vagy inkább ösvény olyan nagyon messze Szajlától, mégsem arra visz.

Tévedés lenne viszont azt állítani, hogy egy pusztán szemlélődő, rezignált versbeszélőről van szó. Az indulat sem idegen tőle, s azt hiszem, ezek eredményezik a kötet nagy, fontos és szép verseit. Ilyen a Csodatemető és a Leltár is. Az Öregember-versek sajátos empátiával szólnak mindazokról, akik nem akartak meghalni, és akiket mindannyian ismerünk.

Borda Réka: Hoax. Scolar Kiadó, Budapest, 2017, 84 oldal, 1495 Ft

A könyv mottója (ami egy Index-cikk címéből lett kölcsönözve) rögtön a kötetegész fontos alapmotívumát vázolja vagy inkább vetíti fel: a hologramot. A látható világunk mint hologram, az életünk mint hologram, illetőleg talán a legfontosabban és legérzékletesebben: az emlékezet mint hologram. Több vers foglalkozik a kérdéssel, szerintem valójában az egész kötet is. A valóságos terek között sétáló, meg nem fogható alakok, a látszólag a helyükön lévő, testtelen tárgyak, a semmit kitöltő puszta ornamentika (például: Horror vacui, 40.).

Ha a barátom most mondaná, hogy nemigen talál Nagy Lászlóban egy beleolvasás kapcsán izgalmat, akkor azt felelném, hogy azokat a fajta poétikai és nyelvfilozófiai kérdésfeltevéseket, amiket feltételezem keresett a versekben, hiába kereste. De van ott csaknem végtelen számú más dolog. Most azt javasolnám neki, hogy figyeljen például a poszthumán, állat-emberi, gép-emberi és egyéb problémákra, hogy nézzen a mitologikus-ideologikus és képviseleti közmegegyezés mögé.

Amilyen legendás a portréfilm, olyan sokat idézett annak vége is.

„(…) A jövőben az emberen változtatni lehet művi úton, tehát lehet csinálni szorgalmas, szelíd és egyéb embereket. A kérdés csak az, nem változik-e meg úgy az ember, hogy már nem ember többé, hogy ama megírt, jósolt, szinte naponta elmondott örök béke, harmónia, boldogság elfogadja-e ezeket a teremtményeket, lényeket, alkalmasak lesznek-e erre az édenre? (…)

K. I.: Tegyük fel – amiről itt beszélgettünk, elmondtad itt a gondolataidat – ez a film megmarad. Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled?

N. L.: Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Emberi szellemük, ha lesz, tudatom velük, üzenek: csak ennyit tehettem értük.”

G. István László: Nem követtem el. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 88 oldal, 1990 Ft

Kandi mindenesetre nárcisztikus, önmarcangoló, érzésem szerint közeli rokona lehet Marno János Nárciszának (legeklatánsabban talán a kilencedik védőbeszéd világít erre rá, de az egész kötet is). Viszont ezzel együtt sem szimpatikus figura. Inkább idegesítő, szenvelgő, elviselhetetlen alak, kifacsarintott szavakkal és szóbokrokkal körülírva. A versbeszélő asszociatívan fon tovább valamilyen fonalat, ami néha ötletes és bravúros, néha pedig érdektelen, s ilyenkor menetrendszerűen érkezik az önreflexió és/vagy panasz, hogy mindez érdektelen.

Ferencz Mónika: Hátam mögött dél. Scolar Kiadó, Budapest, 2017, 76 oldal, 1495 Ft

Az ismert természetismereti mondóka első két sora keretezi a kötetet, s a záróvers lett egyben a kötet címadó verse is. A ciklusok pedig: Észak, Délkelet, Nyugat, Északnyugat, Dél. Nincs szabályosan bejárható kör, csak a pólus van, amely vonz: tekintetet, iránytűt, szívet és a szívben vagy annak helyén valami meghatározhatatlant.

Ketten egy új könyvről - Király István: Napló 1956–1989. Szerkesztette Soltész Márton. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 1050 oldal, 9990 Ft

A napló, amikor nem újságcikkek, különféle bizottsági ülések és tanszéki értekezletek, hatalmi pletykák leírásában, vagy a látott filmek és színházi előadások lajstromozásában merül ki, tartogat emlékezetes, kiugró részeket, ilyen például a Kádárnál tett látogatás szociológusi szorgalmú rögzítése (289-299.), vagy a Földközi-tengeren tett hajóút, amikor esténként Adyról gondolkozik 1974-ben, illetve ilyenek azok a részek, amelyek egyfajta sajátos konstellációként egybeolvasási lehetőséget kínálnak Karinthy Ferenc, Fodor András vagy Illyés Gyula naplójával. És ilyen a napló vége is, az 1988-as május elseje, a maga paródiába fordult felvonulásával, az egész nyolcvanas évek vége, ahogy a burokba tompán hallatszik csak be a rendszer vonagló kínszenvedése, majd egyre élesebben; s ezzel összefüggésben a nagybeteg ember szenvtelensége, ahogy pontosan látja, hogy vége van: a rákkezelés mellékhatásaként az egyre sűrűbb hányások. Minden testek és minden rendszerek útjai.

Illés György: Szellemidézés – egy irodalmár emlékei. Kossuth Kiadó, Budapest, 2016. 240 oldal,2990 Ft

 A könyv a Prológust nem számítva (ami egy banális anekdota az Illés-Illyés nevek összetévesztéséről) három nagyobb egységből áll, melyek szinte mindegyikében jórészt rövid, 2-6 oldalas szövegek találhatók. Az első rész azApám emlékezete címet viseli, s ez képezné lényegében a kötet „húzófejezetét”. A központi figura, ahogyan a fülszöveg is sejteti, Illés Lajos, az Új Írás egykori szerkesztője, az édesapa. Igazán egy valóságos főhősről és csodálatos kalandjairól van szó: kedves kis mesék formájában szabályos történeteket kapunk, megmosolyogtató párbeszédekkel, Kormos Istvánról, a kismedve-gyerekekről, mesét az „öregről”, Nagy Imréről és Rákosi 400-as listájáról, a természetesen imádnivaló pofa Tersánszkyról és Berda Józsefről, és így tovább.

Győrffy Ákos: A hegyi füzet. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 80 oldal, 2490 Ft

Ketten egy új könyvről - Oravecz Imre: Távozó fa. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. 196 oldal, 2990 Ft

A kötet nem ejt zavarba, ellenben földbe döngöl. Súlyponti része az első három ciklus, a Téli éjszaka, aHelyreállítás és a Távozó fa, melyekben szinte kivétel nélkül az őszi vagy téli (szajlai) táj, az öregségtapasztalat, a hívogató vagy lassan érkező halál, a hétköznapok sorról-sorra koppanó, szenvtelenségében letaglózó lírája helyezkedik el, mint egy fényképalbum darabjai.

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

R25. A rendszerváltás után szüle­tett generáció a magyar lírában. Szer­kesz­tette és az előszót írta Áfra Já­nos. JAK-füzetek, JAK–Prae.hu, Bu­da­pest, 2015. 170 oldal, 2500 Ft