Vörös István: Thomas Mann kabátja. Noran Libro Kiadó, 2017, 248 oldal, 2800 Ft

Vörös István alternatív múltat épít. Például IV. Napóleon valóban élt, csak máskor és másféle életet. A regényben Thomas Mann még A varázshegyen dolgozik, amely 1924-ben jelent meg először, a bakonymérői vásáron viszont már pengővel fizetnek, amit 1926-ban vezettek be Magyarországon – azt meg persze Thomas Mann-nak nem kellett tudnia, hogy akkortájt Kafka Prága helyett inkább már szanatóriumokban tartózkodott. Vörös regényében magától értetődően keveredik a valóság és a képzelet, és ugyanezzel a természetességgel, egymást erősítő történetvariánsként kapaszkodik egymásba a müncheni és bakonymérői helyszín, valamint a misztikumokba kalauzoló harmadik regénysík, az elefántok világa (ami kapcsán az embernek óhatatlanul is egy újabb irodalmi analógia, Jean de Brunhoff Babar-sorozata jut az eszébe).

Adott egy város, amelyet délről a tenger határol, északról és keletről szorosan körülfogja Horvátország – a szomszédos, már horvát közigazgatás alatt álló Sušakot pusztán egy keskeny folyó, a Fiumara (horvátul: Rjeҫina) választja el –, nyugati peremén pedig már az osztrák határ húzódik. A kedvelt nyaralóhely, Abbázia (ma Opatija) az Isztriai-félsziget többi részével egyetemben Ausztriához tartozott, de hogy a politikai határok mennyire nem követték a földrajziakat, azt jelzi például, hogy a Sušaktól keletre eső Szádrév (ma Bakar) szintén a magyar tengermellék része volt. Természetesen a Monarchián belüli határok javarészt képletesen voltak értendők, mert miközben a Fiumara, illetve Rjeҫina fölött átívelő híd egyik végén ott lengett a magyar, másik végén a horvát lobogó, Abbázia és Fiume között közvetlen villamosjárat közlekedett. (Nem nehéz észrevenni, hogy a folyóról kapta a város mind eredeti olasz, mind későbbi horvát nevét.)

Arra ébredt, hogy Zigonic a vállát rázza.

– Ébredjen, Kádár elvtárs. A szülővárosában vagyunk.

Kádár zavartan föltápászkodott. Az autóbusz egy keskeny belvárosi utcában parkolt, orrával az emelkedő irányába. Balkéz felől hatalmas épület látszott, amelynek földszinti rácsos ablakai azt sejttették, hogy börtönnel összekötött bíróság lehet. Ezt erősítette meg a Monarchia korát idéző homlokzatán lengedező piros–fehér–kék sávos, vörös csillagos jugoszláv lobogó is. Jobbra viszont egy ligetecske terült el, Kádárnak fogalma se volt, milyen fákkal, de az látható volt, hogy bár már az október közepén is túl voltak, nem veszítettek el dús lombkoronájukat.

A ligeten keresztül fölfelé kellett kapaszkodni, a fák közé. Kádár azt remélte, hogy a lenti házak között kitekintve megláthatja a tengert. Ám az egyelőre elbújt előle. Zigonic ellenben a liget közepén egy kúriaszerű épülethez vezette. El is mondta, mit kell tudni róla:

– Ez itt Habsburg József főherceg hajdani villája. A liget pedig az ő arborétumának a maradéka. A főherceg bolondult a növényekért. Az idős rijekaiak közül sokan még emlékeznek rá – Kádárra nézett, mintha amaz is idős rijekai lenne, vagy mintha neki is tudnia kellene erről, majd mondta tovább: – Manapság a városi levéltár működik az épületben. Igyekezzünk, várnak bennünket.

A bejáratnál egy nyúlánk, szőke hajú ifjú hölgy fogadta őket, egy vele egykorúnak látszó, keskeny bajszot viselő fiatalember társaságában. Miután szívélyesen üdvözölték egymást, a hölgy egy mappát nyújtott át a bajszosnak, aki azt rögtön továbbadta Zigonicnak. Amaz fölnyitotta a fedelet, és a mappát Kádár elé tolta:

– Nézze csak, Kádár elvtárs, mit kotortak elő szívós munkával a levéltár mélyéről az elvtársak. Ez itt a maga születési bizonyítványa.

Szélesi Sándor: Pokolhurok. Pergamon Kiadó, Budapest, 2016. 256 oldal,3490 Ft

Bitó László: Newton kutyája. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016. 208 oldal, 2800 Ft

Vathy Zsuzsa: Ki nevet a végén? Helikon Kiadó, Budapest, 2016. 492 oldal,2999 Ft

Voltak olyan hazánkfiai is, akik élőben látták a Beatlest. A szerencsés kevesek közé tartozik Esterházy Péter, aki 16 évesen, egy németországi rokonlátogatás alkalmával eljutott az együttes 1966. június 25-ei, esseni koncertjére, amellyel kapcsolatban évtizedekkel később azt mondta Vámos Miklósnak az Alexandra Pódium színpadán: „annyira fantasztikus volt, nem földi dimenziókban mozgott. Itthon is sokat hallgattam őket. (…) Az angol műveltségem innen van, a Beatlesből, meg a matematikai szakszövegekből.” (Esterházy Pápai vizeken ne kalózkodj! című kötetében szerepel egy John Lennon emlékére címet viselő novella. A könyv három évvel Lennon halála előtt jelent meg.)

Bíró Szabolcs: Anjouk I.

Hartay Csaba: Nem boci!

Pacskovszky József–Pacskovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

Horváth Péter: Öl. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. 264 oldal, 3600 Ft

Ketten egy új könyvről - Háy János: Hozott lélek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015. 384 oldal, 3490 Ft

Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

Daniel Banulescu: Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!

Fabian Lenk: A berni csoda

Reza Aslan: A zelóta

Horváth Péter: Kedves Isten. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2014. 258 oldal,3490 Ft

Berkovits György: V. és Ú./II. Jelzőművész. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 698 oldal,4990 Ft

Balázs Attila: Pokol mélyén rózsakert. Palatinus Kiadó, Budapest, 2013. 270 oldal, 3200 Ft