► Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka. Párizsi életképek a 19. századból. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 344 oldal, 5299 Ft

Földényi nem marad adós a téma széles spektrumú és árnyalt bemutatásával. Amióta van halálbüntetés, ellenzői is mindig akadtak. A XIX. század végén viszont már azt kifogásolták, hogy guillotine-nal a művelet túl gyors, ami lerövidíti ugyan az elítélt szenvedését, de csökkenti a bámészkodók hidegrázós élvezetét. A zuhanó bárd természetesen a forradalom idején „élte fénykorát”, és mintha az idővel versenyzett volna. Volt, hogy 22 (többnyire girondista) fej 13 perc alatt hullott a kosárba, de 28 perc alatt 50 fej tartotta rekordot. Panaszkodott az országos főhóhér, Sanson is, úgy érezte: csak egy csavar a gépezetben. Mások szerint a bírói ítélet túlságosan távol kerül az elítélttől, elmarad a társadalom és a bűnös megváltása (Baudelaire). Guillotin jogdíjat szeretett volna kapni eszköze után, de nem volt szerencséje: az illetékes hatóság emberiességre hivatkozva (!) elutasította.

► Molnár T. Eszter: Hidegkút. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 232 oldal, 3999 Ft

A fenti vázlatból talán látható, mennyire hézagmentesen kapcsolódnak egymásba a történetfoszlányok, milyen jól működik a késleltetés, valóságosak a konfliktusok, és a történet feszessége ellenére sem tűnik úgy, hogy egy átlagos család csetlő-botló állatorvosi lova áll előttünk. A szerző átgondolt arány- és stílusérzéke, emberismerete gondoskodik erről. Még az is jól működik, hogy a fejezetcímek valójában ugyanazon nap időmegjelölései óra-percben. A regény fő szála egyetlen napon húzódik végig, mégis felölel 10-15 évet. Az ötlet ugyan nem eredeti sem az irodalomban, sem a filmben, mégis kiválóan „tartja vonalban” a múltat és a jelent.

Hargittai István: Jeremiás nyomában
Mesterházi Mónika: Nem félek 
Vladimir Nabokov: Pnyin
Selma van de Perre: Nevem Selma

„Már gyerekkoromban láttam, hogy semmi nem tökéletes. Itt egy szabálytalanul kiálló tégla, ott a járdára került sár, elhullajtott szénaköteg. Meg kellene csinálni, el kellene takarítani, helyére kellene rakni. Miért nem csináljátok, felnőttek? Aztán rájöttem, hogy a szabálytalan, az elrontott, az elhanyagolt, a hibás, a véletlen pártjára állok. Még szebb is. Az a himlőfoltokkal teli arc: például nagyon szép. Igaz, egy nénié. Azt is észrevettem, hogy minden kicsit nehezebb, mint szeretném, vagyis mindenért meg kell dolgozni. Direkt így van kitalálva. Istenre gyanakodtam.”

Karig Sára: A szerencse lánya
Heltai Jenő: Négy fal között
Rajk László: A tér tágassága
Georg Szirtes: Előhívás

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

Rainer Maria Rilke: Levelek I–IV. 1894–1910, 1911–16,  1917–1922, 1923–1926. Fordította Báthori Csaba. Napkút Kiadó, Budapest, 2014. A 4 kötet együtt 2556 oldal, 9950 Ft

Az ÉS könyve januárban - Földényi F. László: A medúza pillantása. A misztika fiziognómiája. Kalligram Kiadó, Pozsony , 2013. 215 oldal,  2990 Ft

Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013. 96 oldal, 2290 Ft

Kérdező: Hogy nevezhetné meg valaki azt, amit még csak keres? Hiszen a rátalálás a megnevező szó adta biztatáson alapul.

Japán: Akkor a keletkezett zavart el kell viselni.

Kérdező: Feltétlenül, s talán még sokáig; méghozzá a zavartalanságért való gondos fáradozásban.

Japán: Hiszen csak ez vezet a szabadba.

Kérdező: De az odavezető utat nem lehet egy országút példájára tervszerűen kijelölni. A gondolkodás – ha lehet ezt mondanom – csodaszerű útépítésnek hódol.