Ketten egy új könyvről – Áfra János: Omlás. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 144 oldal, 2990 Ft

A kötet néhány darabja mintha kifejezetten konkrétabb eseményekhez kapcsolódna, mint például a pápa vatikáni jelenlétének vagy az atomkárosult testeknek és a csernobili atomkatasztrófának a megjelenítése. (Ez utóbbi például a költő születési idejéhez kapcsolódik, így egészen konkrétan is érthetők az „egy atomfelhőben növekedtünk, / amiben hónapokig főtt az anyaméh burka”.) Ám ezek a versek is hamar elszakadnak a konkrét helyzetektől, továbbá Áfra költészetének elvonatkoztató vonását, a versírás és a költészet rituális, metafizikai státuszát mutatják és erősítik azok a költemények is, amelyek egy-egy képzőművészeti alkotás hatására készültek el. Az inspirációk jegyzékét a szerző közre is adja a kötet végén, többnyire kortárs alkotások, projektek; ezek közül az El Kazovszkij Asztali balettje ihlette Preparáció című vers a placcra, a létezés nyilvánosságára kitett ember látszólagos magabiztossága mögött rejlő arctalanná, személytelenné csupaszított kiszolgáltatottságát, törékenységét érzékelteti.

Mariana Enríquez: A tűz martaléka. Fordította Pávai Patak Márta, Open Books Kiadó, Budapest, 2023, 272 oldal, 4499 Ft

A novellákban sokszor nem dönthető el, hogy a jelenlévő vagy egyszer csak életre kelő torzszülöttek, halottak, kísértetek, a titokzatos módon eltűnő alakok vagy az irracionális félelmek mely tudatállapot „termékei.” Enríquez nem egyszer a társadalom mentális betegségeire, függőségeire fókuszál. A szereplők, főként a kamaszok, fiatalok nem egy esetben masszív drogfogyasztók, ahogy a társadalom nagy része vált azzá a gazdasági válság éveiben (Mérgező évek), a nyomornegyedekben már az egész kisgyerekek is fogyasztók és függők lesznek. A történetek jelentős részében azonban a mentális betegségek, a kezdődő vagy kifejlődő őrület esetei, lehetőségei tematizálódnak.

► Nicole Flattery: Semmi különös. Fordította N. Kiss Zsuzsa, Magvető Könyvkiadó, Budapest 2023, 240 oldal, 4699

Tizenhét évesen belépni egy gyárba bizonyára a legtöbb lány számára meghatározó életesemény. Persze az sem mindegy, hogy milyen gyárban áll munkába az ember, életében először. Nicole Flattery regényének szereplője éppenséggel Andy Warhol híres-hírhedt stúdiójába, a The Factorybe keveredik 1967 elején. Ami azért nem semmi, gondolhatjuk, de a véletlenek folytán odaszegődő és hamarosan gépírónőként dolgozó Mae csak utólag, jó harminc évvel később látja tisztán a stúdió jelentőségét és életében betöltött szerepét.

Az olvasó majdnem ilyen lassan avatódik be a történetbe és a képzőművész legendás közegébe. A 2010 felől indított regény több fejezet után fokozatosan, szinte észrevétlenül érkezik el a stúdióig. S bár a fülszövegben rendkívül erős hívószó Andy Warhol neve, a popikon mindvégig háttérben marad, a hangsúly sokkal inkább az első személyű elbeszélőn és az ő retrospektív elbeszélésén és reflexióin van, a The Factory mágnesével (Andy) ha két mondatot vált a regény folyamán. Mindez azonban korántsem baj, sőt inkább a regény erényeként értékelem; esetleg azok csalódhatnak, akik a fülszöveg alapján Warhol-regényt várnak.

Azt gondolnánk, hogy a filológiai munka rendkívül száraz és unalmas, s különösen az, ha az igen elismert, ám a közvélekedésben „nehézbúvárnak” tartott Babits Mihályhoz kapcsolódik. Ám Kelevéz Ágnessel, a Babits Kutatócsoport tagjával folytatott beszélgetésünk könnyen rávilágíthat arra, hogy ez még sincs teljesen így: az irodalomtörténész sokszor találja magát izgalmas nyomkeresés, leleplezés sűrűjében, s közben még az is kiderülhet, hogy Babits lírai életművének kutatása során rengeteg kincs, meglepő lelet hozható felszínre a hagyaték tengerfenekéről. Mindez a Babits Mihály összes versei kritikai kiadás sorozatának második kötetében olvasható (Argumentum–BTK ITI), amely az 1906 és 1910 között írt versek Kelevéz Ágnes által sajtó alá rendezett és jegyzetelt anyagát tartalmazza.

► Frederico Pedreira: Az alvajáró tanúságtétele. Fordította Bense Mónika. Typotex Kiadó, Budapest, 2023, 164 oldal, 3700 Ft

Az alvajáró tanúságtétele önéletrajzi fikció, a felnőtté válás, identitáskeresés jellegzetesen öngyötrő, önanalizáló útját járja be. Elbeszélője alaposan visszamerül gyerekkorába, az emlékek aprólékos megidézésével próbálja tetten érni énjének, eszmélkedésének kezdeteit, megtalálni családi gyökereit, identitásának kapcsolódásait, mindezt egy felnőtt, íróvá vált férfi retrospektív nézőpontjából. Ez így elsőre nem tűnik túl eredetinek, s Pedreira könyve valóban számos vonásával illeszkedik az európai nevelődésregények, identitásregények sorába, amikor az elbeszélő-főhős saját személyiségének, identitásának alakulását gyerekkorától vagy meghatározó gyerek-, kamaszkori élményeitől építi fel. Joyce, Forster, Musil, Hesse és sok más szerző nyomdokain jár tehát. S bár a portugál regény hangulata, a családi kapcsolatok működése is felidézi a XX. század első felének közegeit és értékrendjét, például a nevelődési folyamat „kötelező” állomásával, az idegenben, jelen esetben Angliában töltött egyetemi évekkel, ám az elbeszélő gyerekkora már az 1990-es évekre esik, annak minden kellékével és jellegzetességével, s ez alapján a mű generációs regényként is megközelíthető. A ’80-as évek második felében és a ’90-es években felnövekvő és szocializálódó fiú korai Y-generációs, a számítógépmonstrumok, walkmanek, focimezek, nyugati autók világában nő fel, a piacot elözönlő gyorséttermeknek és cukros üdítőknek köszönhetően túlsúlyos, ám mindezt a gyorsuló, fogyasztói világot az archaikus, patriarchális portugál család ellenpontozza.

►Harag Anita: Valakire mindig gon­dolni kell. Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2023, 198 oldal, 3999 Ft

A szerző többnyire belső monológokkal, speciálisan megválasztott szubjektív nézőpontokkal zsonglőrködik: egyáltalán nem mindegy, ki, milyen pozícióból, kihez vagy kiről beszél, vagy kinek a gondolatait közvetíti. A kötet egyik kiemelt vállalása, hogy feltárja beszédpozícióinak nyelvi és narratív lehetőségeit, hogy megmutassa, mindezek következetesen felépített nyelvi konstrukciók, illetve hogy az elbeszélő vagy a nézőpont megváltoztatása mennyire különböző hatásokat tud kelteni (Befejezett jelen). Azt már régóta tudjuk, hogy az objektív világ mint olyan nem igazán létezik, hiszen csak szubjektív nézőpontok, tapasztalatok formájában közvetíthető, de azt, hogy ezeket a szubjektív látásmódokat mi minden befolyásolja, miként lehet a történteket, látottakat közvetíteni, és hogy ezekbe a folyamatokba milyen mértékben avatkoznak bele a mentális tartalmak – a képzelet, az álom, az emlékek és a vágyak –, valamint hogy mindezeket az – alkotói, történetmondói – tevékenységeket miként akadályozzák, bonyolítják a nyelv torlaszai, azt e novellák szituációi egészen parádés módon érzékeltetik.

Az ÉS könyve októberben – Rakovszky Zsuzsa: Vita élő időben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 68 oldal, 3499 Ft

Rakovszky lírája szüntelenül kimozdul a „puszta” lírából, az úgynevezett lírai alany szokásos, vagy jellemző megszólalói pozícióiból, s nem csak a szerepversek felé, ami a kétezres évek elejéig gyakori eszköze. A kimozdulásnak markánsabb módjai is láthatók: a mediális és a műnemi, műfaji határátlépés nemcsak alkalmi verstett, hanem egyre inkább költői koncepció, kötet- vagy ciklusszervező elv. A felfedezés, az új utak, új közegek kipróbálása köszönhető annak a nyugtalan vágynak, annak a metafizikai hangoltságnak, mondhatnánk filozofikusságnak is, (ha ez nem hangozna rögtön túl komolynak vagy doktrinernek), mely szintén a kezdetektől fogva jellemzi Rakovszky költői világát, sőt a lét értelmének, a mélyebb összefüggéseknek a firtatása költészetének motorja. A filozofikum nála nem nehézkedő függelék, hiszen verseiben minden az érzéki tapasztalásból, az emlékképekből, a látványok, jelenségek apró mozzanataiból bomlik ki, s pontos, plasztikus képzetein, leírásain keresztül, a poétika felhajtó erejét ki- és felhasználva faggatja a létet, a létezést, s keresi az ember és önmaga helyét, értelmét az idevetettség, a – mindig szem előtt tartott ideiglenes – ittlét állapotában.

Tabán – fényképek, történetek. Válogatta és a kísérőszövegeket írta Beliczai Bea. Bellibro Kiadó, Budapest, 2023, 336 oldal, 19 990 Ft

A most mintegy 300 fényképet közreadó kötet olvasója tehát bőségesen részesülhet a fotográfia keltette varázsban, már ha fogékony rá. A képek azonban nem csak magukért beszélnek. A fotók mellé minden oldalpáron egy szövegrészlet, idézet társul laza, asszociatív formában, így egyik médium sem telepedik rá a másikra. Ez bizonyára amúgy is képtelenség lett volna, mivel a szerkesztő „archív” anyagokból dolgozik, így a kétféle médium darabjainak ennél is szoros összepárosítása – szerencsére – nem is lehetséges.

Gergely Ágnes: Zsoltár női hangra. Versek és versfordítások. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2023, 61 oldal, 2990 Ft

Gergely Ágnes címadó verse jóval szorosabban kötődik a magyar líra Istenhez forduló, egyéni kételyeket is megfogalmazó, közvetlen, személyes hangvételű költői vonulatához. Ez esetben a számonkérés és az Isten nagyságát dicsőítő kettősség nyer kristálytiszta szerkezetet, a vers leginkább Babits zsoltárhangjainak poétikájával áll párbeszédben. Azért is lényeges ilyen hosszan elidőzni e költeménynél, mert önmagában is képviseli Gergely Ágnes egész kötetének gondolati, képi világát: ahogy az eszme, a gondolat, az érzések anyaggá formálódnak, műtárgyakban, műalkotásokban rejtik el önmagukat, s csak a szemlélés, befogadás során sejtetik meg elvontabb tartalmukat, titkukat.

Az ÉS könyve júniusban – Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 589 oldal, 5999 Ft

Nagy Matild tehát zsidó származású, csecsemőként fogadják örökbe. Árva, magyar és zsidó egy olyan országban, amely szintén amnéziára kárhoztatja a múltat, a második világháború eseményeit, az erdélyi zsidóság holokausztját az új ideológia és nemzetiségpolitika érdekében, amelyben bizonyos dolgokról szintén csak hallgatni lehet, ahol a rasszizmus erős, az etnikai feszültségek meglehetősen élesek, és ahol Tilda csakis többszörösen kisebbségi lehetne, ha nem övezné teljes hallgatás a zsidó sorsot, ha lehetne bármi tudása a történtekről, ha építhetne egyáltalán valamire, vagy választhatna egyáltalán bármilyen identitást. A ki vagyok? kérdése végigvonul a regény egészén, s a főszereplő névváltozatai (Matyi, Tilda, Matild), a hívogató, elveszejtő mélység („A lyuk szívja be, nem tudja levenni róla a szemét, szédülni kezd. A lyuk beszippantja.” – 219.), az istentelen sötétség, és az, hogy a szereplő sokszor egyes szám harmadik személyben beszél magáról, az önazonosság teljes hiányát érzékelteti: „Matyika torz maszk.” (234.) – mondja a tíz éves kislány, „Tildának a szülei zsidók voltak, mondja Tilda” (341.), a fiatal színésznő. S a kérdésre adott válasz egy egész életen át: a „semmi vagyok”, „senki vagyok” keserű kijelentései.

► Gál Ferenc: Ház körüli munkák. Prae Kiadó, Budapest, 2023, 82 oldal, 2990 Ft

A szemlélődés, az önmegfigyelés, a nyelvvel való bíbelődés, a versírás is ház körüli elfoglaltság. A házban, a ház körül létezés, tevékenykedés Gál verseiben létállapottá, léthelyzetekké terebélyesül, maguk a nem is annyira mindennapos munkák, mint például a próbafűtés, járdaöntés, hamuzás, kávédarálás pedig érthetők élethelyzetekként, létviszonyokként vagy az alkotói folyamat egy-egy fázisaként.

► Puskás Panni: Megmenteni bárkit. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 226 oldal, 4299 Ft

A történet súlypontja a Siracusában élő nővér története, aki megszállottan meg akarja menteni a Líbia felől érkező menekülteket, akik a parttól nem messze egy hajón vesztegelnek a hatóságok engedélyére várva. A mintegy kétszáz menekült ügye, az egész Európát érintő menekültválság morális, humanitárius kérdései mindinkább előtérbe kerülnek, s a két lány történetszála is itt, Siracusában kapcsolódik össze néhány eltúlzott véletlen folytán, s ehhez a történetszálhoz köthető a regény számos motívuma, művészeti előképe is.

► Németh Gábor Dávid: Lebegő arborétum. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 54 oldal, 2799 Ft

A férfivé válás nyomasztó (Kamilla)kényszernek tűnik, „Meghatároz / az építéskényszer, deklasszált mérnökök, / ügyeletes skizofrének leszünk. […] / Félreboldogult férfiak.” A „Légy, ami lennél: férfi” követelményeinek artikulálása kifejezetten József Attila-i módon történik, de a kötet első, legterjedelmesebb ciklusa többféle módon is kapcsolódik a XX. század lírai hagyományához, annak hűvös tárgyiasságát is játékba hozó formavilágához, amely azonban Németh esetében nem személytelen, a versek erős motívumrendszere, a külvilág képei szorosan rátapadnak az első személyű versbeszélő belső világára, mentális képzeteire. Rögtön az első vers, a Tengerhordás, Nemes Nagy Ágnest idézi, „Elhordtam egy egész tengert,” de több alkalommal áthangzik a már említett József Attila vagy Pilinszky dikciója is.

► Szijj Ferenc: Ritka események. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 146 oldal, 3499 Ft

Szijj mostani kötetének világa és ábrázolásmódja kétségkívül érintkezik Kafka parabolikus, elvont történeteivel, szürke, kiismerhetetlen, kispolgári világával, amelyben a kisember kiszolgáltatottan tévelyeg és szorong. („talán nem hibáztatott senkit, / én mégis napokon, heteken át ismételgettem / a mentő körülményeket egy túlbuzgó bíróság előtt, / amely a fejemben ülésezett.”) De hasonlóképpen Örkény egyperceseinek groteszk helyzeteivel, már csak a rövidség okán is. Szijj versei leginkább apró, lekerekített, epikus darabok, léthelyzetek, amelyekben a szokatlan társítások, szókapcsolatok mellett az események, történések bármikor furcsa fordulatot vehetnek, átlendülhetnek az irracionalitás, a tágan értett szürrealitás irányába, köszönhetően a mű végi csattanóknak, fordulatoknak is, amik gyakran megemelik, átfordítják a vers egészét, s megnyitják a szöveget egy komplexebb jelentés felé.

► Szeles Judit: Ibsen a konyhában. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 185 oldal, 3490 Ft

Az abszurditás leginkább a harmadik ciklusra jellemző, amit már e rész címe is mutat: Umberto és a svéd rendőr találkozása a boncasztalon. A flamingórózsaszín vibrátor éppoly bizarrul és furcsán mutat a reptéri vizsgálatnál felnyitott bőröndben, mint kelet-európaiként beutazni egy északi ország szabadságába, ahol még bizarrabb módon e tárgy felett még Ecóról is el lehet beszélgetni a vámtisztviselővel. A ciklus címadó történetének reptéri jelenete a kelet-közép-európai és a skandináv mentalitás ütköztetésén túl némileg rámutat Szeles prózájának legfontosabb vonásaira, a határon álló elbeszélő(k) történetei a maguk mögött hagyott magyar múltból, gyerekkori, fiatalkori emlékekből is merítenek, de a svédek és norvégok kultúrája, mentalitása, mindennapjai, s az ott eltöltött idő eseményei, tapasztalatai is történeteket kapnak.

► Jozef Karika: A hasadék. For­dí­totta Böszörményi Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2021, 381 oldal, 3590 Ft

► Jozef Karika: Félelem. Fordította Böszörményi Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2022, 354 oldal, 3980 Ft

Jozef Karika kiválóan ismeri és profin kezeli a zsáner bevett elemeit, a hatáskeltés eszközeit: nem marad ki az elmegyógyintézet, éjszakai betörés, hegyekben sátorozás, eltévedés motívuma, s a fények, látványok, hangok, érzékcsalódások ábrázolása már olvasás közben is hatásos filmként képes peregni a befogadó előtt. A szereplők dinamikája, viszonya, az ügy majdnem feladásának, majd a nyomozás folytatásának fordulatai szintén ismert elemekként tűnnek fel, ugyanakkor – a szerző szándéka szerint is – az ügyesen építkező mű nemcsak a valóságos rejtély és kitalált tartalom kettősségének eldönthetetlensége miatt, hanem más eszközök, társadalmi, metafizikai jellegű kérdések pedzegetése által is túlemelkedik a szimpla rettegtetés (magyarán: paráztatás) hatáskeltő jegyein, bár összességében talán nem lép ki a borítón megadott műfaji keretből. (Ám ha megteszi, az se baj.)

► Hartay Csaba: Joe és Jen csodálatos utazása a gyilkolás terhe alatt. Scolar Kiadó, Budapest, 2022, 176 oldal, 2990 Ft

Hartay Csaba új kisregénye – nevezzük most így – ugyanis sok mindenre hasonlít, de álomra a legkevésbé, noha a fülszöveg is így vezeti fel a kötetet, sőt mi több az első szövegegységek után a szöveg is álomként igyekszik felvezetni és beállítani önmagát: annak a végtelen beszédhalmaznak a sorozatát, amelyen végigvezeti az olvasót. Ugyanis a regényben a tér- és időbeli véletlenszerűségeknek nincs belső logikája, struktúrája, a szereplők minduntalan feltett kérdéseikre – hol, mikor, ki és főleg: miért – egyáltalán nem kapnak válaszokat. De az olvasó sem. „Mi úgy szoktuk, hogy elalszunk, és általában máshol ébredünk fel, nem tudjuk, miért van ez, de legalább addig sem vagyunk a börtöncellánkba zárva.”

A két fiatalkorú gyilkos a tököli börtönben sínylődik, „megtöretett testüknek” (lelküknek) az álom nem „szép szabadító”, ahogy hamarosan kiderül. Bűneik miatt az álombeli road movie csakis pokoljárás lehet, bár számomra nem kézenfekvő, hogy miért ketten kell bejárniuk ezt az utat, közös látomásként, közös álomként.

► Az ÉS könyve szeptemberben – Radnóti Sándor: A táj keletkezéstörténetei. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2022, 389 oldal, 5995 Ft

Radnóti elméleti megközelítésének másik fontos eleme, amit a téma teoretikusainak következtetéseiből párolt le számunkra, hogy a táj mint a kultúra által megfogalmazott természetfogalom rejtve marad azok számára, akiket aktivitásuk közvetlenül hozzáköt, akik benne élnek. A táj csak annak nyilvánul meg, aki szemléli. A kontempláció – az aktivitás, és a tájjal kapcsolatos mindenfajta célképzet felfüggesztése – mintegy szükséges feltétele annak, hogy létrejöjjön a tájélmény, tájtapasztalat. S bár a tájfogalom elkülönülésében és önállósodásában fontos szerepük volt a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatoknak is, ezek végül „átszíneződtek és átértelmeződtek a filozofikus (vagy vallási) életforma, a vita contemplativa hagyományában, amelynek az antikvitásban és a középkorban elsőbbsége volt a vita activával szemben.”

Szálinger Balázs: Koncentráció. Szerzői magánkiadás, Alsópáhok, 2022, 95 oldal, 2200 Ft

Szálinger most közreadott versei sok szempontból kapcsolódnak a korábbi kötetek szemléletéhez, líranyelvéhez, témáihoz, de az elmozdulásokra, újdonságokra is érdemes felfigyelni. A négy hosszabb-rövidebb ciklusba négy nyitóvers vezet be, mintegy kijelölve a kötet irányvonalait, alkotói alapállásait, megszólalásmódjait, hangütéseit. Az akció lefújva nyitóvers a költő közéleti, közérzeti verseihez tartozik, allegorikus, burkolt formában rajzolja meg a változ(tat)ás – ismét – szertefoszló reményét, „elbuktunk megint, s persze megint // Méltatlanul”, s a kudarc okait és belátását fogalmazza meg egy közösséghez fordulva.

Szorongatott idill (Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021, 272 oldal, 3999 Ft)

Mészöly Miklós: Párbeszédkísérlet (Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 288 oldal, 3990 Ft)

Kemény István: Állástalan táncos (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 216 oldal, 3499 Ft)

Fehér Renátó: Torkolatcsönd (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 88 oldal, 2499 Ft)