Fóti Tamás

A Moszkvai Állami Egyetem egykori intézetvezető professzora ma az Egyesült Államokban él, miután nyilvánosan bírálta a Krím félsziget megszállását, és ezért eltávolították állásából. Azóta Vlagyiszlav Inozemcev (56) tanácsadóként keresi kenyerét, számos ügyfele van „Kínától Kanadáig”, alkalmanként kormányzati döntéshozók vagy nagyvállalati vezetők, akik igénylik egy orosz bankár-közgazdász tapasztalatait. Oroszország agressziójának kezelésére is vannak ötletei – ezek nem föltétlen találnak meghallgatásra. Meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin hatalmát csak belülről lehet megdönteni, a külső nyugati nyomás csak kontraproduktív lenne. Demokratikus úton nem lehet változtatást elérni, mert az orosz közvélemény szemében a demokraták – akik közé önmagát is sorolja – leszerepeltek. „Oroszországot megváltoztatni belülről csak akkor lehetséges, ha az elitből jelentkezik erre egy csoport.”

Tovább

Tovább

Oana Lungescu 2010-től múlt év végéig volt a NATO szóvivője. Nemcsak hogy rekordideig töltötte be a posztot, de ő volt az első nő, az első újságíró és az első szóvivő egy „új” tagállamból. Romániában járt egyetemre, a Securitate megpróbálta beszervezni, rákbeteg apja kezelésével zsarolták meg. Végül kivándorolhatott Németországba. Hosszú évekig dolgozott a BBC világszolgálatánál, többek közt a brit és a román adás brüsszeli és berlini tudósítójaként. Jelenleg a brit RUSI, a világ legrégebbi védelem- és biztonságpolitikai agytrösztjének munkatársa. Nem tart attól, hogy Washington számára a NATO jelentősége csökkenne, az USA még Donald Trump elnöklete alatt is fokozta európai jelenlétét. Viszont – figyelmeztet az egykori szóvivő – egyre nagyobb az aggodalom, hogy a félretájékoztatás, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja, az intézményekbe vetett bizalom eróziója és a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése turbózott fel, termékeny talajra talál a mostani választási évben, amikor közel 2 milliárd ember járulhat az urnák elé.

Tovább

Jeffrey Sachs (69) közgazdász és közpolitikai elemző, a Columbia Egyetem professzora, korábban két évtizedig a Harvardon tanított. Kutatási területe a fenntartható fejlődés, és ismert a szegénység fel­számolásáért folytatott küzdelme is. Annak idején Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin orosz elnököket segítette gazdaságpolitikájukban, s az első szabad, demokratikus lengyel kormány idején szerepe volt a piacgazdasági reformok kidolgozásában. 2001 és 2018 között több ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója volt. A fejlődő országokban a mélyszegénység, az éhezés és a betegségek csökkentését megcélzó nemzetközi programokat vezetett. A piacpárti közgazdászból az idők során az Egyesült Államok gyakorta szélsőségesen baloldali, a nyugati közmegegyezéssel, sőt a tényekkel is szembeforduló bírálója lett, politikai nézetei inkább dogmatikus, semmint liberális gondolkodóra vallanak, amint az Euromajdanról, az Ukrajna elleni orosz invázióról vagy Orbán Viktorról alkotott nézetében is tükröződik.

Tovább

Gazdag Gyula filmrendező tavaly év végén vette át „iskolateremtő pedagógiai tevékenységéért” a Moholy-Nagy-díjat. Bár a világ számos országában tanított, nemzetközi díjai, elismerései egyúttal a filmes, színházi szakembernek is szóltak, legendásak korszakos dokumentum- és játékfilmjei. Pályáját a Balázs Béla Stúdióban kezdte a hatvanas évek végén, nemzedéke egyik legkiválóbb alkotójaként, akinek művei hosszú évekig dobozokban sínylődtek, várva a cenzori szigor enyhülését. „A tanítás egyre érdekesebb lett, úgy gondoltam, eredményesebben tudok szubverzív lenni...”

Tovább

Gresznáryk Andrea pszichiáter, hetedik éve dolgozik Ausztriában. Budapesten jól menő praxisa volt, amit feladott cserébe egy burgenlandi munkahelyért. A tartományi pszichoszociális szolgálat keretében látta el a rendelésen megjelent pácienseket, majd Bécsbe tette át székhelyét, ahol a magánrendeléstől kezdve az alkalmazotti jogviszonyig több helyen kipróbálta magát. Adódik a két ország gyakorlatának az összehasonlítása. „Itt könnyebben fordulnak pszichiáterhez az emberek. A kliensek sokkal öntudatosabbak, és kevésbé misztifikálják az orvos személyét, kevésbé alázatosak, tudják, hogy mit akarnak, mernek kérdezni, és adott esetben beleszólni is a terápiájukba.” Kíváncsiak voltunk, milyen Ausztriában dolgozni, mi az, amiben nagyon eltér az orvosi szolgáltatás, és egyáltalán, miért is kerekedett fel. „Feltűnővé vált, hogy a magyar társadalomban hirtelen a paranoiditás vált a legmarkánsabb pszichopatológiai tényezővé.”

Tovább

Jeffrey Gedmin a Szabad Európa Rádió / Szabadság Rádió (RFE/RL) ideiglenesen kinevezett elnök-vezérigazgatója, de már korábban, 2007-től is négy éven át betöltötte ezt a posztot. A SZER megújult szerepéről, a magyar osztály munkájáról is beszélgettünk. Mivel a kérdező tíz éven át volt a SZER munkatársa, kínálkozott a régi-új gyakorlat összevetése is. Gedmin az American Purpose magazin és médiavállalkozás társalapítója, korábban a londoni székhelyű Legatum Institute elnöke volt, ezt megelőzően pedig a berlini Aspen Intézetet vezette. Több Németországról és az európai biztonságról szóló könyv szerzője/szerkesztője. Az amerikai külpolitikai agytröszt, a Council on Foreign Relations tagja, továbbá az amerikai German Marshall Fund által szervezett Transzatlanti Demokrácia Munkacsoport társelnöke. A magyar szuverenitásvédelmi törvényről azt gondolja, hogy „józan ésszel belátható, hogy az autoriter társadalomnak nem a külföldi befolyás a gondja, ez csupán álca, manipuláció, valójában a függetlenség befolyása aggasztja”. 

Tovább

Saras Sarasvathy indiai–amerikai közgazdász, a virginiai egyetem professzora, a vállalkozói világ elemzője. Tavaly a tekintélyes Globális Vállalkozáskutatás Díjával (Global Award for Entrepreneurship Research) tüntették ki. Kutatásai alapvetően változtatták meg a vállalkozások vizsgálatának szemléletét, a laudáció szerint „a vállalkozói döntéshozatal és a vállalkozási folyamat úttörő kutatásáért” részesült az elismerésben. A közelmúltban ő tartotta Bilbaóban az Európai Unió kis- és középvállalatok éves konferenciájának nyitóelőadását, amelyben ismertette a vállalatalapítás folyamatának öt alapelvét. Vallja, akárkiből lehet vállalkozó, de egy dolgot szem előtt kell tartania: „nyitottnak kell lennie a változásokra, és együttműködőnek partnereivel”. A kkv-kat sújtó késedelmes kifizetések problémájának megoldásához a nemzetközi bankokat igyekszik meggyőzni, hogy nyújtsanak alacsony kamatozású áthidaló kölcsönöket. Csakhogy „a bankokat nem ösztönzi semmi arra, hogy szerepet vállaljanak szociális problémák megoldásában”.

Tovább

A közelmúltban tartotta egyetemi tanári székfoglalóját Bárd Petra a hollandiai Nijmegen állami egyetemének jogállamisági tanszékén. Mintha csak fricska lenne Budapestnek címezve, hogy a jogállamiság megsértése miatt a magyar kormány ellen több éve folyó eljárás ellenére – vagy éppen annak okán – magyar professzorra bízzák a téma oktatását és kutatását. Hivatkozik nemzetközi kimutatásokra, hogy világszinten gyengül a jogállamiság, „[a]mi viszont az EU-ban Magyarországgal kapcsolatban történik, az már csak önvédelem: kívülről senki nem tud rendszerszintű változást hozni, és már nem is az a cél, hogy visszafordítsák az országot a demokrácia útjára, hanem hogy az EU saját magát védje a belső ellenségeivel szemben”.

Tovább

Daniel Freund (38) a német Zöldek képviselője az Európai Parlamentben. Májusban egyfajta tényfeltáró úton járt Magyarországon mint a Költ­ségvetési Ellenőrző Bizottság tagja. Arra voltak kíváncsiak, milyen körülmények között használja fel Magyarország az uniós forrásokat, miként gondoskodik a Számvevőszék arról, hogy a kedvezményezettek átláthatóan és elszámoltathatóan használják fel a pénzeket. A misszió meglehetősen ellenséges fogadtatásban részesült a kormányszervek részéről, a legabszurdabb az volt, amikor tárgyalásaikkal egy időben a kormányszóvivő már sértően minősítette munkájukat. Freund szerint az EU bővítésének következő fordulója nem történhet meg az EU alapszerződésének módosítása nélkül, például néhány területen meg kellene szüntetni az egyhangúság követelményét. Mint a magyar és a lengyel gyakorlat mutatja, az EU-t nem lehet kitenni annak, hogy egy-két ország blokkolhasson fontos uniós politikákat. „Orbán hasznos munkát végzett az utóbbi egy évben azért, hogy minél több ország lássa be, nem megy alapszerződés-módosítás nélkül.”

Tovább

André Goodfriend amerikai diplomata 2013 és 2015 között vezette az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, majd a Külügyminisztériumban az „ediplomáciáért” felelős osztály igazgatója volt. Nem véletlenül: a Barack Obama elnök által bevezetett nyitott kormányzat, nyílt diplomácia Goodfriend szívéhez is közel áll. A témáról Hargittai Istvánnal folytatott beszélgetésük a közelmúltban jelent meg (Open Government, Open Diplomacy, CEU Press, 2023 ) – részben a könyvről is kérdeztük a tavaly visszavonult veterán diplomatát, aki visszapillantva budapesti éveire nem takarékoskodik a kormányt érő kritikával. Magyarország 2016-ban kilépett a Nyitott Kormányzás Programból, „és nem is az volt a címlapsztori, hogy kivonult a kormány az OGP-ből, hanem hogy Magyarország nem akart élni a nyitott kormányzat előnyeivel, amelyek: a demokrácia megerősítése, a stabilitás elősegítése és az egészséges üzleti környezet megteremtése”.

Tovább

Kim Lane Scheppele a Princetoni Egyetem professzora a kilencvenes évektől követi a magyar politikát, tanított a Közép-európai Egyetemen, dolgozott a magyar alkotmánybíróságon, és alkotmányjogi szakértőként az antidemokratikus Orbán-rendszer kíméletlen és fáradhatatlan bírálója. Aggódik, hogy Brüsszelt megtévesztik majd azok a látszatreformok, amelyeket az uniós források felszabadítása reményében hajt végre a magyar kormány. Nem lát sok esélyt arra, hogy meg lehet akadályozni a 2024 második felében esedékes magyar EU elnökséget, amint azt az Európai Parlament határozatban követelte. Scheppele úgy látja, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem „büntetésből” száll ki a kormányból, hanem Orbán az uniós elnökség előkészítését és felügyeletét várja tőle. „Orbán a színfalak mögött óriási energiákat fektet azokba a külföldi pártokba, amelyekkel úgy véli, hogy új arcot kölcsönözhet az Európai Parlamentnek. Tudja, hogy ezeken a választásokon alacsony szokott lenni a részvétel, tehát egy kis közös erőfeszítéssel nagy meglepetés okozható.” A professzor szólt arról a korábbi keserű tapasztalatáról, hogy a budapesti amerikai követségen a Fideszhez hű magyar tisztviselők dolgoztak.

Tovább

Lendvai Pál élete szorosan összefonódik az osztrák belpolitikával: újságíróként, publicistaként évtizedeken át része volt az osztrák politikai életnek. Kommentátorként, elemzőként bőven merített ismeretanyagán túl a politika szubjektív vonásaiból, nevezetesen politikusok, közéleti személyiségek barátságából, közeli ismeretségéből. Ez teszi legutolsó munkáját is lebilincselővé: betekintést enged a politikacsinálás boszorkánykonyhájába, alkalmanként intim világába. Aki markáns, határozott véleményét megalkuvás nélkül közreadja, az támadásokra is számíthat. Lendvai azonban Ausztria-szerte általános közmegbecsülésnek örvend, számos kitüntetése bizonyítja, hogy kivívta a közélet tiszteletét, sokan támaszkodtak Közép- és Kelet-Európáról szóló ismereteire, tanácsára. A 94. évében is rendkívül aktív szerző konferenciák keresett résztvevője, moderátora. A magyarul az idei könyvhétre megjelenő könyve előzeteseként kérdeztük bécsi otthonában.

Tovább

Thomas Carothers az amerikai Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány egyik vezetője. A CEU, a Johns Hopkins Egyetem és az oxfordi Nuffield College egykori professzorának fő kutatási területe a demokratikus átalakulás folyamata, a jogállamiság, a civil társadalom és a politikai pártok viszonyrendszere. Szakértője a megosztott demokráciák prob­lé­ma­körének. Beszélgetésünk fő témája az amerikai társadalom polarizációja. Meglehetősen szkeptikus a két párt, a demokraták és a republikánusok közötti, áthidalhatatlannak tűnő viszonnyal kapcsolatban, és reménytelennek látja az amerikai torz választási rendszer reformját. A jövő évi elnökválasztás kampányában forró vitákra lehet számítani, „a republikánusok tisztában vannak azzal, hogy bázisuk ösztönszerűen nem középen van, ők a légkör felkorbácsolásában érdekeltek”. Úgy véli, az amerikai fiatalok ugyan progresszívebbek szüleiknél, de ez nem párosul toleranciával.

Tovább

James O’Brien ügyvéd és diplomata, 2021 októberében jelölték az amerikai külügyminisztérium szankciókoordináló hivatala élére. Tisztségét 2022. áprilistól tölti be, amikor már javában zajlott az Ukrajna elleni orosz agresszió. Mire képesek a szankciók? Ki tudja-e kerülni azokat Oroszország? A szankciós politika célja csökkenteni Oroszország harci képességét: egyrészt exportbevételeinek mérséklésével, másrészt igyekszik gondoskodni arról, hogy ne jusson hozzá a stratégiailag fontos termékekhez. Egyúttal azonban a Nyugat szem előtt tartja a globális piacok működésének fenntartását is: az orosz energiahordozók vagy például a műtrágya kivitele fontos a déli félteke országai és a feltörekvő gazdaságok számára. O’Brien részt vett a Daytoni megállapodás tető alá hozásában és fiatal jogászként az egykori Jugoszlávia által elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában – úgy véli, az orosz háborús bűnösök elszámoltatása is meg fog történni.

Tovább

A közelmúltban jelent meg Robert Menasse (1954) A bővítés című új regénye, egy tervezett trilógia második kötete, A főváros címmel magyarul is kiadott műve folytatásaként. Napjaink egyik legjelentősebb osztrák írója szenvedélyesen védi Európát, érvel az integráció minőségi továbblépése mellett. Nem takarékoskodik a bírálattal sem: szerinte megtorpantak az európai politikusok, kölcsönösen elgáncsolják – nemzeti érdekeiknek megfelelően – az európai gondolatot. Ezt az író az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti ellentmondásos viszonnyal magyarázza, amit véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés teremtett. Nosztalgiával gondol vissza a Jacques Delors vezette Bizottságra, amikor olajozottabban fejlődhetett az EU. Az unió mesterségesen késleltetett bővítése szerinte abszurd, hiszen például a messzemenően EU-párti, az uniós joganyagot meghonosított Albániát kívül tartják, miközben a jogállamiságot módszeresen megsértő, EU-ellenes politikát folytató Magyarország vagy Lengyelország tag lehet.

Tovább

Az Európai Parlament különbizottsága vizsgálja a tagállamokban használatos kémszoftverek ügyét. Magyarország is érintett – mint oknyomozó újságírók kiderítették, nálunk mintegy 300 személyt figyeltek meg a telefonjukra telepített program segítségével. A bizottság jelentéstevője, Sophie in ’t Veld, a D66 holland liberális párt képviselője, az alábbiakban foglalta össze eddigi munkájuk eredményét. Legszívesebben moratóriumot rendelne el a kémprogramok használatára mindaddig, amíg egy adott tagállam nem felel meg az előírásoknak. Szükség van arra is, hogy uniós szinten definiálják a nemzetbiztonság fogalmát, hogy ne hivatkozhassanak rá tetszés szerint. A strasbourgi beszélgetés egybeesett az EP történetének eddigi legsúlyosabb válságával, miután kiderült, a katari kormány megvesztegetett jelenlegi és volt képviselőket, hogy kedvező színben tüntessék fel.

Tovább

Az Európai Bizottság (EB) évente hívja egybe – közösen a soros EU-elnökséggel – a kis- és középvállalatok tulajdonosait, érdekképviselőit és a brüsszeli döntéshozókat. A cél, hogy javítsanak a kkv-k jogi környezetén, enyhítsenek adminisztrációs terheiken, és felmérjék finanszírozási, illetve hiteligényeiket. Az esemény nyitó előadását Joseph Schumpeterről, a XX. század egyik legnevesebb osztrák közgazdászáról nevezték el, az idei prágai találkozón Luc Soete akadémikus tartotta. A maastrichti egyetem volt rektora, a brüsszeli közigazgatási egyetem dékánja – egyben az EB tanácsadója – arról beszél ebben az interjúban, milyen szerepük lehet a kkv-knak, mit tanulhatunk Schumpetertől, aki maga is több válságot élt át, ő milyen kiutat vázolt a vállalkozásoknak. Soete szerint a mostani súlyos válság pozitív hozadéka lehet, hogy választ ad Európa legégetőbb problémáira. A professzor az EU közös gazdaságpolitikájának erősítését szorgalmazza, anélkül hosszabb távon a monetáris unió nem töltheti be az euróhoz fűzött reményeket. „A monetáris unió csak hab a tortán, nem lehet úgy építkezni, hogy előbb a tető készüljön el, és csak aztán fogjunk a házhoz.”

Tovább

Múlt héten az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel szavazta meg Magyarországról készült jelentését, amely kimondta: oly mértékben sérül a jogállamiság, hogy nem tekinthető többé demokráciának. A jelentés ugyan nem kötelezi a tagállamok Tanácsát, hogy érdemben folytassák az uniós alapszerződés 7-es cikkelye alapján 2018-ban elindított eljárást Magyarország ellen, de a magyar kormány nem is veheti félvállról a dokumentum megállapításait. Az EP küldöttségét Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti képviselő vezette, akivel a jelentés megszületésének körülményeiről beszélgettünk, és aki szerint az Európai Bizottság – jogalap nélkül – nem elég kreatív ahhoz, hogy uniós forrásokat juttasson a kormány megkerülésével az önkormányzatokhoz. Bírálja a Bizottság elnökét, mondván, Ursula von der Leyen a volt német kancellár, Angela Merkel reálpolitikáját folytatja.

Tovább

Perintfalvi Rita a grazi egyetem teológusa, 2010 óta tanít Ausztriában. Bírálja a magyar egyházakat, amiért nem lépnek fel elég aktívan az Orbán-kormány jogsértéseivel szemben, a katolikus egyházat pedig különösen azért, mert a legutóbbi választásokon nyílt kampányt folytatott a kormánypártok mellett. Kritikája miatt a Magyar Katolikus Püspöki Kar feljelentette a grazi megyéspüspöknél. Progresszív hívőként egyenlőséget követel a nők számára az egyházon belül. Nagy port vert fel tavaly megjelent könyve, amely az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel foglalkozott. Úgy látja, az egyház ultrakonzervatív nézetei állnak annak hátterében, hogy zsugorodik a hívek száma.

Tovább
Élet és Irodalom 2024