Kovács Zoltán

Tovább

A helikopterezés, a domesztikált szarvas leterítése meg a magáncélra használt katonai gép családi röptetése után most hirtelen megjelent a jachtozás meg arany mercedesezés, amivel a kormány momentán alig tud mit kezdeni. Csak annyit érzékel, hogy a népnek lassan herótja lesz az esztelen kormányközeli urizálástól. A Mészáros-féle hajó tíz vendég fogadására alkalmas, a legénység tizenhárom tagú, két medence van a fedélzeten, a Super­yachtfan nevű oldal szerint az ára 75 millió dollár lehetett. 360 forintos dollárárfolyamon számolva ez 27 milliárd forint – sorolja a luxusjacht paramétereit a Telex. Most, ugye, azt kéne elmagyarázni az egyre súlyosabb inflációtól szenvedő meg az amúgy is mininyugdíjból élő százezreknek, hogy mi ez az egész. Közelebbről, hogy olyan emberek, akik ilyen-olyan karrierjüket javarészt állami pályázatokra és támogatásokra alapozták és alapozzák, miért nem képesek visszafogni magukat. Miért kell idegesíteni azokat, akiknek hónap végére elfogy a pénzük. Nem vagyok populista, nem az a kérdés, miért vannak gazdagok, hanem az, a Mészáros házaspár hogyan engedheti meg ezt magának, de bizonyos határ és mérték fölött, párosulva a pökhendiséggel, ez intelligencia és ízlés kérdése. A politika pedig végső soron ízlés kérdése is.

Tovább

Tovább

Tovább

A Magyar Nemzeti Bank 113 millió forintra büntette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Bankholdingot. A büntetésre vállalatirányítási, kockázatkezelési, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, továbbá adatszolgáltatási hiányosságok miatt került sor. Ez derült ki a jegybank hétfői közleményéből. A 113 milliós bírságból 6 millió az Euroleasingé, az MBH Bank leányvállalatáé. A lízingcég veszteséggel zárta ugyan a 2022-es évet, tulajdonosa annak a 27 milliárd forint értékű luxusjachtnak, amin Mészáros Lőrincet és családját fotózta le a 444.hu munkatársa.

A közlemény megjelenése után néhány nappal az RTL Híradó megkérdezte Gulyás Gergelyt, mi a véleménye a jegybanki bírságról és a NER-es bank működéséről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint fontos, hogy a bankok betartsák a szabályokat és profitjukból hozzájáruljanak a költségvetés stabilitásához a nehéz időszakokban is. Gulyás tehát ilyenformán Mészárosnak is üzent, amikor kijelentette, „a jelenlegi helyzetben én mindenkitől sokkal nagyobb szerénységet várnék. Fontosnak tartom, hogy senki ne gondolhassa, hogy nem részese annak a nemzeti közösségnek, amely hihetetlen nehézségekkel szembesül a koronavírus után és a jelenlegi háborús időszakban. (...) Kisebb hajó, nagyobb szerénység.”

Tovább

Tovább

Tovább

Újra napirenden a kis forgalmú vasútvonalak ügye. Ez az alapjában véve közlekedési kérdés lassan két évtizede a politikai alkudozás fontos terepe. Egyfelől a jobboldal hazugságainak, másfelől a korábbi szocialista – szabad demokrata kormány gyávaságának a története. A Fidesz útja a kis forgalmú vasútvonalak megvédésétől ezek leállításáig. Az MSZP–SZDSZ útja a reformtervektől a szétesésig.

A vita arról folyik, hogy meg kell-e menteni ezeket a kevés utast szállító vasútvonalakat. Különösen ott, ahol mindössze néhányan váltanak jegyet, és az utazóközönség legföljebb a szabadjegyes vasutasokkal bővül. Ezt a forgalmat át kell terelni autóbuszra. A korábbi szocialista – szabad demokrata kormány második ciklusában reformba kezdett, és a visszafejlesztést ambicionálta, ez az államkassza sok milliárd forintos megtakarítását jelentette. Az akkori kormány bezárt több száz kilométer vasúti pályát, aztán leállította a tervet: megijedt a Fidesz ellenpropagandájától. A jobboldali ellenzék álláspontja ugyanis az volt, hogy a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak, lassúak, emiatt nem utaznak rajtuk elegen.

Tovább

Tovább

Tovább

Az Országgyűlés fideszes többsége kedd délelőtt elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot, amely többek között megszünteti a tanárok közalkalmazotti státuszát. A törvény a szakszervezetek hatókörét jelentősen csökkenti, ugyanis reprezentativitáshoz, adott taglétszámhoz köti a kormányra vonatkozó egyeztetési kötelezettségeket. Az elhúzódó tanársztrájkok és bérkövetelések után a kormány úgy venne el a tanároktól, hogy látszólag ad nekik valamit, holott valójában a tervezetben rögzített többlépcsős béremelésre sem nyújt semmiféle garanciát, hiszen azt az uniós források megérkezésétől teszi függővé. Mindezeken túl a feltételes béremelés mértéke nem egyértelmű, mert a megállapított bérsávok szélesek, a minimum adható bér alig nő: van, ahol csak 5 százalékkal, a maximum viszont jelentősen, van, ahol 100 százalékkal. Az eredeti, januári tervezethez képest helyenként engedményeket adó, de így is jogszűkítő úgynevezett státusztörvényt az ellenzék nem szavazta meg.

Hogy értékelt a kormánypárt? „A baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.” Így kommentálták a Fidesznél a törvényről szóló parlamenti szavazást: „A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, pedig a ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.” Természetesen nem garantálja, ilyen számítás pillanatnyilag nem létezik, ráadásul az ígéret alapját egy bizonytalan sorsú uniós forrás képezi.

Tovább

Orbán Viktor a német Bild című lapnak adott exkluzív interjút, amelyben főként az orosz–ukrán háborúról beszélt. Egy ponton az újságíró, Paul Ronzheimer – aki a lap ukrajnai riportere is – arról kérdezte Orbán Viktort: ha 1989-ben még a szovjetek ellen beszélt Budapesten, akkor most miért barátkozik Putyinnal, és miért áll az oroszok mellett? „Ön provokálni akar engem ezzel a kérdéssel? Tudja, ha azt mondja, hogy a magyarok oroszpártiak vagy az oroszok barátai, az ellenkezik a történelmi tapasztalatunkkal – válaszolt Orbán. – Én Magyarországért harcolok. Engem nem érdekel Putyin, nem érdekel Oroszország. Magyarország érdekel. Amit én csinálok, azok olyan cselekedetek, amelyek Magyarország javát szolgálják. És mindaz, ami most Oroszország és Ukrajna közt történik, rossz a magyaroknak. Veszélyes a magyarokra” – szemlézi az index.hu.

Milyen végtelenül üres mondatok! Mennyire tartalom nélküliek – már azon túlmenően, hogy a magyar kormányfő mintha nem értette volna a kérdést, meg sem próbált válaszolni rá. Az volt a kérdés, miért áll Putyin mellett, amikor 1989-ben a szovjetek ellen beszélt, és most nem történik más, mint a nagy orosz birodalom visszaállítási kísérletének első mozzanata. Erre az a válasza, hogy őt kizárólag Magyarország érdekli. De lehet-e sikeresen képviselni Magyarország érdekeit úgy, hogy nem érdekli Putyin meg Oroszország akkor, amikor agressziót követ el a szomszédos Ukrajna ellen.

Tovább

Tovább

Tovább

Tényleg hungarikum: a TV2 vezetőségének nyilatkozata szerint a csatorna azért nem tett eleget a Juhász Péter ellen jogerősen elbukott helyreigazítási perben foglalt kötelezettségének, mert olyan sok pontban kellett volna beismerniük korábbi műsoruk valótlanságait, hogy az nem férne bele a műsoridőbe. Az Együtt volt társelnökéről még 2016-ban és 2017-ben híreszteltek valótlan, lejárató jellegű állításokat a Tények című műsorukban, egyebek mellett hamisan hozták kapcsolatba Portik Tamás olajbűnözővel. A Tények tavaly, hat évvel a valótlanságokban igen gazdag riportok közlése után, a kormányközeli médiában amúgy széles körben elterjedt simliskedő módon ismertette a közölni rendelt részeket: a bíróság által megszabott szövegből úgy ragadtak ki mondatokat, hogy olykor az sem volt egyértelmű, kitől kérnek elnézést. A műsorvezető a központozásokat sem hangsúlyozva rontotta érthetetlenségig a helyreigazítás szövegét. A hazai sajtó gyalázatos helyreigazítási gyakorlatában is egyedülálló azonban, hogy a közölni rendelt szöveget egy csatorna azért nem közli, mert arra nem elég a műsoridő. Lehetne okoskodni, hogy ha nem hordtak volna össze annyi valótlanságot, amennyit sikerült nekik, akkor rövidebb műsoridő is elegendő lett volna a rendelkező rész felolvasására. De ne okoskodjunk elhamarkodottan, a bíróság időközben másodszor is végrehajtást rendelt el a TV2 Tények műsora ellen. Erre föl valamit beolvastak ugyan, de az sem felelt meg a helyreigazítás követelményeinek, nem tették közzé maradéktalanul a jogerős ítélet szerinti pontokat. 

Tovább

Tovább

Tovább

Mielőtt fölidézem Orbán miniszterelnök minapi gondolatait az Ukrajnában elterülő ősi magyar földről és annak őshonos magyar közösségéről, emlékeztetnék 2021. június 6-ra, amikor ugyanő beszédet mondott az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 101. évfordulóján Sátoraljaújhelyen. Gyújtó hangú szöveg, különösen a zárósorok: „(...) és ne ijedjünk meg attól, amit látunk: mi vagyunk azok, akikre vártunk. Igen, mi vagyunk azok, akik megfordítják Magyarország sorsát. Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.”

Sokféle módon értelmezhető a miniszterelnöki szöveg, de legfőképp nyilván úgy, hogy a negyedik generációnak vissza kell szereznie a Trianonban elcsatolt területeket, az ötödiknek pedig végleg meg kell vetnie a lábát az ősi magyar földön. Vagy ha nem így, akkor hogy?

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024