Kádár Judit

► Ketten egy új könyvről – Péter Ágnes: A függetlenség ára. Mary Wollstonecraft és Mary Wollstonecraft Shelley öröksége. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 474 oldal, 5499 oldal

Péter Ágnes könyve több szempontból is hiánypótló. Egyrészt segít megszüntetni a hézagot, ami a nyugati gondolkodás történetéről az ismereteinkben annak következtében tátong, hogy hazai tudósaink a nők teljesítményét még mindig vonakodnak elismerni. Másrészt A függetlenség ára rávilágít arra, hogy a mára már feltartóztathatatlan világjelenséggé terebélyesedett női egyenjogúsági mozgalmakat tévedés csak a francia felvilágosodásból és forradalomból eredeztetni; annak a frankhoniéval párhuzamosan fejlődő erős brit gyökerei is voltak. Wollstonecraft A nők jogainak védelmében című vitairatában megfogalmazott programja – bár Jean-Jacques Rousseau nézeteinek megcáfolására írta, aki a lányok esetében elégségesnek tartotta a fiúkénál alacsonyabb szintű oktatást – elsősorban mégis az angol felvilágosodás világából nőtt ki. A fiatal nő több, a társadalom megreformálásának mikéntjéről vitázó, az a nglikán egyháztól elszakadt nonkonformista, „másként gondolkodó” személyiségből álló angliai csoportosuláshoz csatlakozott, akik egyenrangú vitapartnernek tekintették, és írásra bátorították. A szabadság e kis köreinek a világnézetére gyakorolt hatását elemezve Péter Ágnes, az angol felvilágosodás és romantika korának szakértője meggyőzően támasztja alá a megállapítást, hogy „Wollstonecraft gondolkodása a radikális [angol] protestantizmus feminista fordulatát képviseli” (22.).

Tovább

Tukacs Tamás: A megrekedt idő

Csepeli György: Szociálpszichológia mindenkiben

Tamás Ágnes: Nemzetiségek görbe tükörben

Gerő András (szerk.): Merénylettől hadüzenetig

Tovább

2013 végén Párizsban megjelent egy minden bizonnyal úttörő kiadvány: egy háromkötetes, az öt kontinens valaha élt, meghatározó jelentőségű alkotónőinek teljesítményét számba vevő enciklopédikus szótár: a Dictionnaire universel des créatrices, az Alkotónők egyetemes szótára. A magyar vonatkozású részek szerkesztője Kovács Ilona, a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének docense.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A középiskolai kötelező olvasmányok és a jövő értelmisége

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024