A zsidó Salinger
Salinger apja azt akarta, hogy fia folytassa a sajt és sonkakereskedést, de J. D. menekült ettől. Vegetáriánussá vált, apja temetésére se ment el, az apa figuráját negligálta könyveiben. A felemás zsidó családot, a második világháborút, s a szüntelen eredményre, harcra épülő lét tapasztalatát próbálva megemészteni, a nyugatias, zsidós kényszerekkel szemben a pszichoanalízisen iskolázott elbeszéléseket, majd a kereszténységet és főleg a buddhizmust olykor ideologikusan sulykoló regényeket írt. Gyerekhősei rádióvetélkedők eminens szereplői, tudálékosak, koravének, felnőve érzelmileg elidegenedettek, gyermetegek. Kamaszodva lázadnak, első generációs értelmiségiek, művészek, megszállottak és betegek lesznek. Önmagukat és egymást a természetes élet lehetősége híján költészettel, vallással, filozófiával próbálják gyógyítani. Akinek ez sem sikerül, mint az életmű tengelyében álló Seymournak: öngyilkos lesz.
A közvetítő
(Eyal Segal: Release: Return. Fuga, Budapesti Építészeti Központ, megtekinthető április 24-ig.)
Három tézis a British Libraryben
A londoni British Librarybe belépni bizonyos megilletődöttséggel jár, és némi riadalommal, tudom-e használni a számítógépes rendszert. Mielőtt az olvasóteremben leülök, elveszettség fog el: a hiányzó otthonosság, a szétszórtság és a kicsinység, a szertefoszló én tapasztalata, amit menekülésképpen legszívesebben azonnal fikcióba fordítanék.
Kettős kisebbségben
A modern európai zsidó irodalom – mondhatjuk némi iróniával – Amerikában születik. A számos európai ország zsidó írásművészetét bemutató Jewish Writing in the Contemporary World antológiasorozat tíz kötete az ezredfordulón jelent meg, köztük honi írók munkáival. A 2008-ban kiadott Contemporary Jewish Writing in Europe európai és amerikai tudósok közreműködésével a II. világháború utáni irodalmat elemzi a kortársakig. A művek hazájukban is elismert, gyakran kiemelkedő szerzők alkotásai, de e sajátos perspektíva révén új, hazájukban nem feltétlenül bevett kontextusba kerülnek.
Zsidókról írni
Miért írok mindig zsidó témájú könyvekről? Nem érzem-e úgy, hogy beszorulok a témába, nem volna-e jobb, ha másról is írnék? – kérdi tőlem egy könyvrovat-szerkesztő, és hozzáteszi, kíváncsi volna a véleményemre további művek kapcsán is.
Az első pillanatban rosszul érint a kérdése. Úgy érzem, mintha védekeznem vagy magyarázkodnom kellene, pedig lehetséges, hogy egyszerűen tetszenek neki az írásaim, és megtisztelő kérdését, kérését szó szerint kellene értenem.
Nem pacifista, nem militarista
Shani Boianjiu: Bátraké a mennyország. Fordította Tooth Gitta. Libri Kiadó, Budapest, 2013. 386 oldal,3490 Ft