► Frédéric Gros: A gyaloglás filozófiája. Fordította Mihancsik Zsófia, Typotex Kiadó, Budapest, 2023, 236 oldal, 4500 Ft

Az egyik mániás sétáló Kant, akinek az útvonala mindig ugyanaz, olyannyira, hogy halála után az utat Filozófusok sétányának nevezték el. A mendemondák szerint ezen a szokásán életében kétszer változtatott. Egyszer azért, hogy minél előbb beszerezhesse Rousseau Emiljét, amely akkor jelent meg; és a Bastille elfoglalása után, hogy híreket szerezzen az eseményről. A kötet tanúsága szerint azonban vannak nála is elvakultabb gyaloglók, a dromománok. A könyv legizgalmasabb fejezete a kényszervándorlással foglalkozik, azokkal, akiket nem útra hívnak, hanem a maradásra képtelenek.

2022 végén jelent meg az Osiris Kiadónál Deczki Sarolta Tar Sándorról írt monográfiája, amely átfogó betekintést nyújt az író életművébe, a kortárs magyar irodalom történetébe, s egyedülálló módon az ügynökjelentéseket is az életmű részeként közelíti meg. A kötet apropóján beszél Kenedi János történész Tar Sándorhoz fűződő barátságáról, a viszonyuk alakulásáról és a múltfeltárás hermeneutikájáról.

Montesquieu kritikusai a Knüdoszi templomot rokokó jellege miatt hagyták ki a szerzőóriás válogatott köteteiből. Holott, az akkor még ifjú szerző kétszeresen is biztosította a gáláns poézishoz fűződő, szemérmetlen kalandját, egyrészt ironikusan, amikor egy talált kézirat fordításaként adta közre művét, másrészt a közreadott „fordításhoz” mellékelt előszóban, ahol gúnyt űz az akadémikus tollforgatókból, akik lételmeléti fejtegetéseket várnának tőle, nem pedig „frivol” mesét. Kritikusai a mai napig úgy tartják, hogy kizárólag a női nem iránti túlzott odaadása bírhatta rá, hogy megírja ezt a kusza, erotikus költeményt, amelynek, szerintük, semmi keresnivalója a nagy író filozófiai életművében.

Angyalosi Gergely Dekonstrukció és esztétika című 2018‑ban megjelent könyvében egy dekonstruktív esztétika, azaz az esztétika dekonstrukciójának lehetőségét vizsgálja. Az első fejezet Szöveg – valóság – dekonstrukció az építészet kérdésével foglalkozik. Ebben a szakaszban a szerző bemutatja a dekonstrukció kifejezés eredetét, nevezetesen, hogy Jacques Derrida egy francia megfelelőt keresett a német Abbau, illetve a Destruktion kifejezésekre, és a dekonstrukció kifejezés tűnt számára kézenfekvőnek. A kötet elméleti bevezetője összefoglalja a dekonstrukció jelentőségét és segít tájékozódni a francia filozófus szövegvilágában. Bármit tár is fel a dekonstrukció, az semmiképpen sem a tárgy modellje vagy szimulákruma, melynek révén magának a tárgynak egy belsőbb jelentéséhez férünk hozzá. Ami feltárulhat a dekonstrukció során, állítja Angyalosi Gergely, az a magában a tárgyban működő hasadás, amely akkor válik láthatóvá, ha több nyelv működik egyszerre. Mi lenne több nyelv együttes, egymással párhuzamos és egymást keresztező működése?