Kosztolányitól Borbély Szilárdig
► Kulcsár-Szabó Zoltán: Jeltelen felhők között. Fejezetek a 20–21. század költészetének alakulástörténetéből. Ráció Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3500 Ft
A tizenhárom tanulmányból álló kötet nagy részét szövegelemzések teszik ki, ugyanis poétikai, irodalom- vagy médiatörténeti összefüggések tárgyalására a szerző nem vállalkozik anélkül, hogy a szövegek grammatikai, retorikai, sőt, nem egyszer metrikai vonatkozásainak aprólékos számba vételével, türelmes hermeneutikai munkával megvizsgálná azok jelentésrétegeit. A Jeltelen felhők között olvasói nem számíthatnak gyors válaszokra. Olykor nagyon egyszerű megfogalmazások világítanak rá a kérdésfeltevések élességére. Így például Kosztolányi Boldog, szomorú daláról: „De mi is lehet ez a nem lelt kincs tulajdonképpen?” Tizenhárom oldallal később, miután Kulcsár-Szabó többek között bemutatja, hogy A mi házunk az előbb említett vers olvasatának tekinthető, így összegez: a kincs az az élet, mely csak akkor van, „ha nem őrzik kincsként”, vagyis ha nem összegzik.
Erőszakmentes üvöltés
„Olyan erővel kell beszélni, hogy szavaink ledöntsék az elnyomó gyakorlatokat védő falakat” – véli Molnár Péter slammer, egykori Fidesz-alapító, a szólásszabadság kutatója, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztője. Molnár 2018-ban első helyezést ért el a Slam Poetry Országos Bajnokságon, majd megnyerte a műfaj Európa-bajnokságát is: ezzel kapcsolatban beszélgettünk a slam lehetőségeiről, de szóba került a miniszterelnöknek címzett Szóritmusoló híd, a hamarosan elinduló Slam Akadémia és a Keresők, avagy a lány neve című kisregény folytatása is.
Kávéház és irodalom
Ha a költészet kávéház volna. Wenn die Dichtung ein Kaffeehaus wäre. Ünnepi antológia Wilhelm Droste 65. születésnapjára. Szerkesztette Adamik Lajos, Király Edit, Relle Ágnes és Zsellér Anna. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 312 oldal, 3500 Ft
A kötet nemcsak arra keresi a választ, hogyan kötődik választott hazájához az ünnepelt, hanem arra is, hogy a magyarokat mi vonzza Wilhelm Drostéban. Belső szabadságról olvasunk, egy emberről, akinek nem kell a szerencsét, a boldogságot vadásznia, mert ő maga az (Michael Haase). A kétnyelvű kötet olyan gazdag, hogy még a szerzői felsorolására sincs helyünk: Droste marburgi professzorától kezdve legfiatalabb budapesti tanítványaiig, ifjúkori barátaitól a legnevesebb magyar írókig és germanistákig, meg a Három Holló Körig tart a névsor.
A bizánci költészet zsebtükre
A föld, a tenger és az ég. A bizánci költészet gyöngyszemei. Fordította, jegyzetekkel ellátta és az életrajzokat írta: Polgár Anikó. Kalligram Kiadó, Dunaszerdahely–Pozsony, 2018, 104 oldal, 2800 Ft
Hogy a bizánci költészet milyen erőteljesen táplálkozik a klasszikus ókor irodalmából, jól mutatja például Theodorosz Prodromosz Macskaegérharc című verses drámája, mely az antik tragédiákat parodizálja. Egerek egyébként nemcsak ezen a helyen bukkannak fel a kötetben: egy XI. századi vers beszélője azon bosszankodik, hogy macska és csapda mit sem érnek az „átkozott és undorító állatok” ellen. Ennél persze sokkal emelkedettebb költeményeket is találunk a gyűjteményben, így Romanosz Melodosz nagy versét, melyben elragadó részleteket olvashatunk: például ahogy a kereszten függő Krisztus érzékletes képekben arról beszél, hogyan fogja orvosként gyógyítani az embereket (Mária a kereszt tövében).
Az idő betegsége
Darida Veronika: A nosztalgia művészete – A művészet nosztalgiája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016, 208 oldal, 2500 Ft
A szerző eredeti módon válogatva képet nyújt „a nosztalgia művészetéről”. Az eredetiség egyrészt azt jelenti, hogy a tárgyalt műveket korábban soha nem rendezték úgy egymás mellé, ahogy Darida Veronika teszi, másrészt pedig vonatkozik a karakteres művészeti és elméleti tájékozódásra. Darida vállaltan töredékesnek nevezi a munkáját, és nem törekszik arra, hogy rendszeres áttekintést adjon a nosztalgia elméleteiről, vagy részletesen feltárja egy meghatározott mű vagy műcsoport nosztalgikusságának rétegeit.
„A mű nem kész tárgy”
Ketten egy új könyvről - Szegedy-Maszák Mihály: A mű átváltozásai. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 392 oldal, 3400 Ft
Ex libris
Márton László: M. L., a gyilkos
Kerékgyártó István: Rükverc
Bencsik Orsolya: Akció van!
Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach
Körkép a magyar líráról
Borbély Szilárd: Hungarikum-e a líra? Esszék, kritikák. Parnasszus Könyvek, Magasles IX. Tipp-Cult Kft., Budapest, 2012. 224 oldal, 1890 Ft
Ex libris
Nádas Péter: Fantasztikus utazáson. Esszék
Nádas Péter: Szirénének
Joachim Sartorius: Egykor voltak
Bazsányi Sándor: „...testének temploma...”
Zavarba ejtő köszöntő
Találunk szavakat. Válogatott írások Esterházy Péter műveiről (1974-2008). Szerkesztette Palkó Gábor és Péczely Dóra
Hanem a régi ízek…
Hámutál Bár-Joszéf: Szentjánosbogár-éjszakán. Válogatott versek. Válogatta, fordította és az utószót írta Gergely Ágnes
Irodalom és történelem – és filozófia
Angyalosi Gergely: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok, kritikák
Életgép és gondolatgép
Ketten egy új könyvről - Vörös István: A Vörös István gép vándorévei - fejlődésregény. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2009. 424 oldal, 2900 Ft
Teret adni a szónak
Szótér. Az Alföld Stúdió antológiája. Szerkesztette Fodor Péter és Szirák Péter. Alföld könyvek 21.