Van-e a ceklában szálka?
► Maczó Balázs: Séták a Szent István park körül. Újlipótváros modern épületei. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2022, 174 oldal, 3699 Ft
Először is a sétakönyv műfajáról. Bujnovszky Tamás számos dekoratív fényképe ellenére ez a kötet akkor hasznos és működőképes leginkább, ha sétálva, méghozzá a Pozsonyi utat, a Szent István parkot, a Tátra és az Alig utcát járva forgatja az olvasó, és megkísérel bejutni a házszámpontossággal meghatározott épületek belsejébe. (Én megtettem, köszönet a lakóknak, hogy betekintést nyerhettem a páratlan art deco lépcsőházak jellegzetes burkolatú előterébe, majd dekoratív csigalépcsős orsóterébe.) A kötet tehát több, mint ami, egy vizuális guide, de kevesebb is, mert a helyszínek bejárása ugyan nem nélkülözhetetlen, de szükséges velejárója, még ha a házakhoz tartozó történetek – miért tárgyalták a parlamentben a garzonok betiltását, miért helyezték házon belülre a korabeli kaputelefont stb. – olvasmányosabbá teszik is. A séta az irodalmat kedvelőknek ebben a városrészben amúgy is javallott, hiszen többek mellett Bächer Iván, Békés Pál, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Darvasi László vagy Grecsó Krisztián lakhelyéről beszélünk. A már nem élők esetében emléktáblák sora jelzi mindezt, egy-egy ház falán kettő-három is, ami egyedülálló Budapesten.
Süketnéma oratórium
(Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat. Előadja Mácsai Pál, Magvető Könyvkiadó, 2022)
Most, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat esetében sem hétköznapiak a karakterek, és a szöveg – legalábbis részben – szakrális. Azonban nem az antropomorfizált biblikus szereplők miatt, mert nem ők állnak a középpontban: sokkal inkább a család-Isten-haza hármas (ebben a sorrendben), azaz egy hazájában kitelepítettként élő család és a viszonya Istenhez – de leginkább Isten viszonya a lejtmenetben lévő családhoz.
Drága Naplim!
(Janikovszky Éva: Naplóm 1938–1944. Előadja Sodró Eliza, Móra Kiadó, 2021)
Sodró felszabadítja a túljátszás súlya alól Janikovszky prózáját. „Nagymamára és nagyapára nem akarok gondolni” – mondja a deportált nagyszülők unokájának szerepében. „Gramofonként szajkózom, hogy nincs semmi baj”, folytatja, és egyre világosabb, hogy a szöveg előadója pontosan érti és igyekszik megértetni, miért rendezte gazdájuk úgy ezeket a füzeteket, hogy könyv (most épp hangoskönyv) alakjában lássanak napvilágot. A hat füzet együtt mutat hiteles képet arról, miként válik egy gyerek a háború nyomán hitevesztett fiatallá.
„Túlságos volt a messzeség”
(Bächer Iván: Hatlábú [ebkönyv]. Előadja Gyabronka József, zongorán játszik Bächer Iván. Kossuth–Mojzer Kiadó, Irodalmi Fülbevaló sorozat)
(Bächer Iván emlékére)
Bächer Iván azonban már jó ideje meghalt, 2023 decemberében lesz tíz éve, és az estek nyomát az emlékezeten túl kevés dolog őrzi. A hatlábúból még élete során hangoskönyv készült, a Gyabronka–Bächer-páros közös fellépéseinek fontos rekvizituma.
Ki látott engem?
(Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska. Előadja Molnár Piroska. Magvető, 2022)
„Szeretni csak bizonyos távolságból lehet” – mondta Parti Nagy egy helyütt Kner Piroska és a fia kapcsolatáról. Közelség-távolság egyensúlya húzza szorosra Kner Piroska, a kisregénybeli Pirka, Molnár Piroska és Parti Nagy viszonyát, és igazán fontosat hoz létre: ami eddig elenyészett, egy sors, láthatóvá-hallhatóvá válik. Száz év nagy idő, de van, aki ekképpen túléli.
Se té, se tova
(A legszebb magyar népmesék. Előadja Lengyel Tamás. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2022)
Fehérlófia, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj, Árgyélus, Ilona – követik egymást a magyar népmesevilág legismertebb alakjai, hogy mint kiindulási pont az újabb generációk közös tudásába beírják magukat mondjuk Bartos Erika Bogyó és Babócája vagy Dániel András kufliai mellé.
Törpe a vérzivatarban
(Fodor Sándor: Csipike. Előadja Szatory Dávid. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Állítható persze, hogy lehet „rossz az, aki rosszra gondol” alapon értelmezni ezt a hangoskönyvet, és csak az hall groteszk „szomorújátékot” a Csipikében, aki a magát az erdő urának kinevező törpe alakjában történelmi párhuzamokat vél felfedezni, de ez a vélemény Fodor eredeti elképzelését kérdőjelezné meg. Ő ugyanarról beszél, mint Örkény, az ember kétarcúságáról és a hatalomról: „…hogy lehessünk hősök és gyilkosok, egy időben, egy helyütt és egy személyben”.
Vagyunk lakói
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten. Séták, titkok, történetek. XXI. Század Kiadó, Budapest, 2021, 256 oldal, 6490 Ft
Bizonyára sokan vettek már részt a Hosszúlépés egy-egy tematikus városnéző sétáján. Ők elsősorban Budapest területére szerveznek programokat (bár már Debrecenben vagy Tihanyban is jelen vannak, erre alkalmat kínálnak Szabó Magda, Térey János vagy az apátság személyesebb történetei), de elsősorban nem fontos épületek bemutatására vállalkoznak, hanem – a még soha meg nem valósult sétautakat magában foglaló könyvvel hangsúlyosabban, mint sétáikon – olyan történelmi folyamatok értelmezésére is, amelyek épületek létrejötte, változása vagy pusztulása nyomán követhetők.
Villany leó!
(Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér. Előadja Pogány Judit. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2011, 2018, 2022)
Bagossy meséje megérdemli ezt a léptékváltást. Már csak azért, mert A Sötétben Látó Tündér is „hibrid”: a népmesék eszköztára és a csodás lények feltűnése mellett főként emberekről beszél, vagyis a mesét hétköznapi szintre emeli. Közelebb hozza a gyerekekhez az erdő mélyén magányosan élő férfi alakját, aki örül annak, hogy végre valaki öregapámnak szólítja, mert száz éve nem hallott emberi szót, vagy megérteti a sötétben látó tündér szomorúságának okát, aki csak azért képes hinni magában, mert valaki megmutatja neki értékességét. Nem elvesz a hagyományos meséből, inkább maivá írva megélhetővé teszi.
Ezer aprócikk
(Lackfi János: Novellák. Előadja Balsai Móni, DIA-hangoskönyvek)
Pillanatképek ezek a szövegek nők, férfiak vagy csak életük nyomait maguk mögött hagyók történeteiből, amelyeket minimum nehézként lehet értelmezni (az erdőben legyilkolt férfi vagy az agydaganattal küzdő meddő nő sorsa inkább tragikus), de „elviselhetetlenül könnyűnek” is, legalábbis ez a benyomásom Balsai Móni felolvasásáról. Az eddig számomra, mondjuk úgy, visszafogott habitusúnak tűnő színész előadásmódja a szó legjobb értelmében visz súlytalanságot és játékosságot Lackfi szövegeibe.
Ne tovább
(Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2021)
A Hasnyálmirigynapló előadásakor Alföldinek nagyon észnél kellett lennie, egyszersmind nagyon nem. Fájdalmas tárgyú szövegek esetében észnél lenni nehéz. Móricz szövege sem kér kevesebbet. A cél teljesíthető, mindez csak arányérzék és a megfelelő távolság kérdése.
Meddig él egy gyógyszerész?
Berényi Anna: Richter Gedeon regényes életrajza. Scolar Kiadó, Budapest, 2021, 534 oldal, 4999 Ft
Kevesen vállalkoztak eddig életének feldolgozására, ez mindenképp Berényi Anna e tárgyban írt munkájának érdeme. Készült ugyan prominens szereplőkkel vitatható színvonalú film Spáh Dávid rendezésében (Nem tűntem el, 2014), és a Richter-múzeum is kísérletet tett az emlékek megőrzésére, de elsőízben született könyv a gyöngyösi patikusinasból gyógyszerészmágnássá vált férfi életéről, pályaképéről. Nem regényről és nem is történeti munkáról van szó, ezt a tényt hivatott jelezni a – bevallom, engem elkedvetlenítő – „regényes életrajz” alcím, hanem olyan, kitartó kutatómunkára és adatokra alapozott fikcióról, amelynek megalkotása során a szerző elsősorban nem a pontosságot tartotta szem előtt, hanem Richter és családtagjai, munkatársai életre keltését, karakterük kiszínezését, ily módon közelebb hozva őket a jelenhez. Ami már csak azért is nagyszabású, ám kockázatos vállalkozás, mert Richter magánéletéről szinte semmi sem maradt fenn, csak néhány családi fénykép és egy-egy kortárs visszaemlékezése.
1 embert szeretni
(A legszebb kutyatörténetek. Gerald Durrell ajánlásával. Előadja Szacsvay László. Kossuth–Mojzer, 2021)
Sokféle, és mégis fontos tulajdonságaiban azonos kutya tűnik fel csak ebben a néhány történetben is, Alaszkától Hollywoodig (vagy az eredeti kötetben Budapestig). Gerald Durrell az előszóban hidat is képez közöttük: „Ahogyan a görögök mondják, egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá, ugyanúgy azt tartom, hogy egy ház attól lesz otthon, ha van benne kutya.” És ha kutya van benne, az az otthon bárhol lehet.
Szörnyű, csodálatos, ultralaza
(Stephen Fry: Mítosz I. Görög mitológia angol humorral. Előadja Scherer Péter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Stephen Fry a London Magazine-nek beszélt arról, miért írta újra a mítoszokat. „A napfényről, a ragyogó személyiségről szólnak, ezért mindig élők, szexik, csábítók maradnak.” Ezek a jelzők első megközelítésben akár idegenül hathatnak, de ha Scherer hangoskönyvéről beszélünk, akkor én is azt mondom: Fry-nak igaza lehet.
Ki megleli
(Kertész Edina: A rejtélyes kulcs. Előadja Szinetár Dóra. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Ebben a mesében (is) – vigyázat, lelövöm a poént – a felnőttek irányítják a gyerekeket, így jelenlétük hangsúlyos, ők szervezik meg a varázslat megtörésének módját, és bocsátják rendelkezésükre a „nyomokat”, amelyek az útjukat segítik. Van, amiről többet tudnak Pötyinél és Pepitánál, de van, amiről kevesebbet: a varázslat számukra már megtörhetetlen.
Fordított Columbo
(Agatha Christie: Gyilkosság a paradicsomban. Novellák. Előadja Csankó Zoltán. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Bocsássa meg nekem az olvasó, hogy az objektivitás helyébe a fenti sorokban a belga nyomozóval szemben alkotott fenntartásaim nyomakodtak, de hát rajongóinak száma úgyis jócskán javít az egyenlegen. Mindjárt azzal is, ahogyan az Agatha Christie húszas-harmincas években született Poirot-novelláiból válogatott hangoskönyvön most Csankó Zoltán szólaltatja meg őt, igazán szép mementót állítva a Christie által hamar megunt Poirot-nak.
Nő, aztán meg néni
(Háy János: Nőnek lenni. Novellák. Előadja Krasznahorkai Ágnes. Szerkesztette Kocsis Ágnes. DIA Hangoskönyvek, 2021)
A több kötetből, köztük a Házasságon innen és túl vagy a Hozott lélek című novellagyűjteményből válogatott szövegek főszereplői ugyan nők – a sorrend alapja, hogy lány, nő, majd idős asszony történetei hangzanak el –, de azok a súlyos terhek, amelyek az életüket nehezítik, mégis univerzálisak. Terhelt család, rossz házasság, széteső párkapcsolat vagy kiégés áldozatai ők, sikertelen kompromisszumkísérletek után kevés reménnyel élő emberek, akik elzakatolnak valahogy, de hogy az egyik pontból a másikba jussanak, az komoly erőfeszítést igényel tőlük. Szép mementója ennek az albumot záró, Petőfi híd című szöveg, amelyben az Öregasszony minden igyekezete arra irányul, hogy az elbukás kudarcát elkerülve nehezen, de átjusson a hídon Pestről Budára, és nem is annyira lényeges, sikerül-e neki.
Útikönyv itthon maradóknak
(Finy Petra: A fűszerkatona. Előadja Balsai Móni. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Bőséges a szereplőgárda, színes és illatokkal teli Finy Petra meséinek világa, épp ezért nehezen megfogható, mi táplálja a hiányérzetemet. Nem a didaktikusság mellőzése – a tanító szándék erősen jellemezte a korábbi hangoskönyv, A darvak tánca több meséjét –, inkább az, hogy a szövegek rövidsége miatt (nagyjából kétperces egy darab) folyton feltűnik egy-egy szereplő, majd rögtön új kerül elő, a koala, a fóka, a sivatagi róka vagy az öreg vízisikló főszereplőként olyan gyorsan váltja egymást, hogy a hallgató beleszédül. Tömör, leginkább képeslapra való szövegeknek hatnak ezek a történetek, s ha a keletkezésük célját ismerve így is tekintünk rájuk, ez szelídít valamennyit az összhatáson.
A kígyó árnyékában
(Rakovszky Zsuzsa: A zebrapinty, Az álom. Előadja Takáts Andrea, szerkesztette Cseicsner Otília, DIA hangoskönyvek, 2020)
A sorsszerűség fogalma amúgy is megkerülhetetlen a felolvasott szövegek szempontjából. Hogy szereplőik sorsának alakulása a véletlen műve, vagy logikus következmény, a két novella, A zebrapinty és Az álom esetében nemcsak releváns, hanem alapkérdés. És bár kissé misztikusnak hat, mégis párhuzamosságot mutat azzal, hogy ezúttal Takáts Andrea szólaltatja meg Rakovszky Zsuzsa prózáját.