Az elméleti fizikus J. Robert Oppenheimert (1904−1967) így jellemeztem egy, a Nature-ben megjelent írásomban: egyszerre volt briliáns fizikus és ügyetlen politikus; kifinomult szónok és következetlen vitapartner; inspiráló kolléga és hűtlen barát. Teller Edét (1908−2003) így jellemezhetjük: egyszerre volt briliáns fizikus és gyenge politikus; következetlen, de legyőzhetetlen vitapartner; lojális barát és könyörtelen ellenfél. Amikor közös projektben működtek, összecsaptak. Rövid távon Teller kerekedett felül, de hosszú távon ő lett a vesztes. Mindketten elévülhetetlen érdemeket szereztek az Egyesült Államok és a Szabad Világ védelmében: Oppenheimer az atombomba, Teller a hidrogénbomba megalkotásában. Tevékenységük máig tartó viták eredője, amit a most rekordnézőszámokat elérő, kitűnő Oppenheimer film felerősített.

A százhúsz éve született Neumann János nem megy ki a divatból. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság nagyszabású programok sorozatával tiszteleg névadója emléke előtt. Ezek a programok megmutatják, hogy Neumann János munkássága ma még jobban része életünknek, mint 70-80 évvel ezelőtt. Ebben az írásban néhány idézettel emlékezem rá.

Tíz évvel ezelőtt érkezett Budapestre André Goodfriend az USA budapesti nagykövetségének helyettes vezetőjeként. Aztán – nagykövet hiányában – 18 hónapig vezette a képviseletet. A megszokottól eltérő aktivitásával sokak szemében szinte népi hős lett. Budapesti megbízatása végeztével többórás beszélgetésekben tekintettük át tapasztalatait. Érdekes látlelet állt össze a kiteljesedő magyarországi autokrata rendszer 2013 és 2015 közötti alakulásáról.

A Magyar Tudományos Akadémia a megalapításának kétszázadik évfordulójára egyebek mellett a szervezet történetének megírásával készül. Különösen nagy kihívást jelent azoknak a periódusoknak a feldolgozása, amelyek során az Akadémia szorosan illeszkedett a fennálló politikai rendszerekhez. Az Akadémia diszkriminálta azokat, akiket a mindenkori politikai rendszer ellenségnek tekintett.

Különleges év volt 2021. Két magyar nem kapott (megérdemelt) Nobel-díjat. Ehhez hasonló év csak 1994 volt, amikor két magyar kapott (megérdemelt) Nobel-díjat, Oláh György kémiait és Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A két 2021-es nem Nobel-díjas, Karikó Katalin és Hajós Zoltán, két különböző eset tanulságokkal.