Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag

Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség

Roy Jacobsen: A Rigel szeme

Marie Aubert: Igazából nem ilyen vagyok

Oláh Péter: A delfinek nem alszanak
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben
Bányai Tibor Márk: Ólomcukor
Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt

Ketten egy új könyvről – Sándor Iván: Tiltott terület. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 152 oldal, 4499 Ft

Korunk égető ügyeihez ennyire közel menni nem kockázatmentes vállalkozás, Sándor viszont mer tabuk nélkül írni, miközben kiváló arányérzékkel adagolja a feszültséget. A befogadó is összerázkódik a német publicista kérdésére: „maguk miért barátkoznak még mindig a szörnnyel?” (56.). Az aktualitásokra adott reflexiók nem csak az orosz–ukrán konfliktust tematizáló részekben tűnnek fel. A Helytörténész elveszik a Hivatal útvesztőiben, és az egyetlen alkalmazottat, aki segíteni próbál neki a kutatásban, kirúgják. Azon már meg sem lepődünk, hogy az iskola új tanára nem adhat engedélyt a diákokkal való beszélgetésre, hisz tudjuk: „fölötte az Igazgató, az Igazgató fölött a Tankerület, a Tankerület fölött a hatalmi apparátus” (66–67.).

► Szép versek 2023. Összeállította Turi Tímea. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 272 oldal, 4999 Ft

► Körkép 2023. Válogatta Szegő János. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 400 oldal, 4999 Ft

A 94. Ünnepi Könyvhét alkalmából ismét örülhetünk a két tradicionális Magvető-antológia megjelenésének. A Szép versek és a Körkép idén is hozza a megszokott magas színvonalat, néhány változás viszont történt az elmúlt évekhez képest. A szerkesztők megfogadták Károlyi Csaba 2019-ben tett javaslatát (Ex libris, ÉS, 2019/25. június 21.), és cseréltek, így kivételesen Turi Tímea válogatta a verseket, a novellákat pedig Szegő János (bár ennek ellenére Turi nem szerepel a Körképben). Újdonság továbbá, hogy végre a versantológia utolsó oldalaira is kerültek néhány soros ismertetők a szerzőkről, ez korábban csak a Körképben kapott helyet.

► Szilágyi Zsófia Emma: Szonja. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 328 oldal, 3999 Ft

„Hogyan lehet a legintimebb titkainkat is megosztani egy olyan szülővel, akit hiába szeretnénk közel tudni magunkhoz, teljesen idegen nekünk?” – áll a már önmagában is problematikus kérdés a fülszövegben, a kitárulkozás létjogosultságáról pedig a regény sem győzi meg az olvasót. A szókimondó énelbeszélés üdítő frissességgel számol be a huszonévesek létélményéről, az apához való állandó visszakanyarodás azonban éppen ezt a természetességet töri meg. A levélforma kétségtelenül termékenyen hat a gyerekkori hiányérzet, valamint a későbbi talajvesztettség elbeszélésére, sőt, még a szexualitás provokációként történő beemelésének is teret enged („Ha mondjuk megtudtad volna, hogy lefeküdtem Mick Jaggerrel, felkapod a fejed?” – 5.); a spontán szadomazo-kaland vagy éppen a nekrofíliába torkolló szomszédlátogatás viszont már jóval nehezebben illeszthető be az apahiány narratívájába. A férfi által hátrahagyott angyalszobortól függő orgazmusról szóló jelenetek által pedig a regény már-már önmaga paródiájává válik.

Péntek Orsolya: Vénusz jegyében. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 352 oldal, 4990 Ft

A különböző idősíkok egyszer a krónikák, máskor a mesék nyelvén szólalnak meg, helyenként a „város szája” beszél, de olyan is előfordul, hogy a szereplők gondolataiba nyerhetünk betekintést. Egy ennyire szerteágazó regényvilág megalkotása nem kockázatmentes vállalkozás, Péntek azonban mind nyelvileg, mind a cselekményt illetően talál olyan elemeket, amelyek képesek koherenssé tenni a művet. Az egész szöveget erőteljes érzékiség járja át, az ábrázolt terek ízekből, színekből, szagokból tevődnek össze: a szőlőszemekben tükröződő égbolt, a rózsa illata állandóságot teremt az időben. Szintén kontinuitást képez a visszatérő családi szál, a kelta Ulpia Ruca kék szemű leszármazottai ugyanis minden részben előkerülnek.