Mi az euróvita tétje?
Az euró mielőbbi bevezetése a gazdasági szereplők többségének érdeke. Ellenérdekelt - néhány, a közpénzekhez való hozzájutás feltételeinek keményedésétől tartó gazdasági érdekcsoport mellett - a mindenkori kormány lehet, mert a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) történő csatlakozáshoz népszerűtlen, a politikai racionalitásnak ellentmondó intézkedéseket kell végrehajtania. A kérdés nem az, hogy mikor kell vagy lehet bevezetni az eurót, hanem az, hogy fenntartható-e a jelenlegi helyzet államháztartási reform nélkül.
Lehet-e gyengíteni a forintot?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, azon belül a Pénzügyminisztérium (PM) között a 2002. évi kormányváltás óta változó intenzitással folyik a politikai felhangoktól sem mentes vita a monetáris és a fiskális (vagy költségvetési) politika jellegéről, mozgásteréről; egymással, valamint a magyar gazdaság adottságaival és a külső feltételekkel való összhangjáról. A vitát árnyalja, de nem dönti el a Monetáris Tanács bővítése. Az ország szempontjából nem az a fontos, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy miképpen lehetne a monetáris és a költségvetési politika összhangját helyreállítani, ezáltal a gazdaságpolitika hitelességét erősíteni. Ellenkező esetben fájdalmas lehet az árfolyam korrekciója.
Az amerikai hatalom korlátai
A Szovjetunió felbomlását követő időszakban az USA vált a világ egyedüli domináns katonai hatalmává. Az 1990-es évek második felében a termelékenység és ettől elválaszthatatlanul a GDP nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő ütemű bővülése az USA világgazdasági pozícióit is erősítette, azaz a katonai hatalom erős gazdasági alapra támaszkodik. A katonai erő politikai befolyássá történő konvertálására George W. Bush első elnöki ciklusában került sor a legerőteljesebben. Az amerikai elnök a második hivatali ciklusban kénytelen szembesülni a katonai hatalom alkalmazásának gazdasági és egyéb korlátaival.
Az amerikai elnökválasztás gazdasági hatásai
A jól működő, hosszabb történelmi múltra visszatekintő piacgazdaságokban a gazdasági szereplők autonóm módon hozzák döntéseiket. A gazdasági fejlődés irányzatait nagyszámú tényező határozza meg. A politikai szféra, azon belül a mindenkori kormány gazdaságpolitikája nem csekély mértékben alakítja az üzleti szféra működésének keretfeltételeit, befolyásolja mozgásterét. A világ egyik legjelentősebb gazdaságáról lévén szó, az amerikai elnökválasztási kampány és a választás kimenetele a világgazdaság fejlődési irányzatait is érinti. Sajátos paradoxon, hogy a választási kampányban és a gazdaságpolitikai döntésekben belgazdasági és belpolitikai szempontok dominálnak, azok azonban a globalizáció miatt a világgazdasági folyamatokra is hatással vannak. A tapasztalatok alapján a választási kampányban képviselt retorika enyhül akkor, amikor a jelölt elnökként találkozik a realitásokkal. Ezért a kampányban kifejezésre juttatott nézetek alapot adnak ugyan következtetések levonására, de azért nem árt az óvatosság.
Az EP-választások gazdasági hatásai
Vannak-e még tartalékai a pótcselekvésnek?
A pénzügyminiszter múlt heti felmentése önmagában nem oldja meg a költségvetés egyensúlyi, a devizapiac árfolyamproblémáit és a gazdaságpolitika hitelességi problémáit. A pénzügyminiszter személyénél és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozás időpontjánál fontosabb az, hogy elszánja-e magát végre a kormány a szükséges államháztartási reformokra, beleértve a rövid távú költségvetési megszorításokat is, vagy ismét a politika győzedelmeskedik a gazdasági racionalitás felett, és folytatódik az eddigi "maszatolás".
