Bokros Lajos

Mint ismeretes, a Magyar Vagon elnevezésű magánvállalat és a magyar állam MaVag Europe névre hallgató vadonatúj közös cége bejelentette, hogy 2024. április 4-én ajánlatot tett a spanyolországi Talgo vasúti járműgyár részvényeinek megvásárlására több mint 600 millió euró (234 milliárd forint) értékben.
Már ez a bejelentés is felvet jó néhány alapvetően fontos kérdést. Egyrészt azt, hogy mi értelme van a magyar állam részvételének egy ekkora magánüzletben. Erre az egyik válasz valószínűleg az, hogy a Magyar Vagon történet, hírnév és teljesítmény nélküli magáncégnek bizonyosan nincs ennyi pénze a spanyol üzem megvételére. Másrészt, éppen ebből kifolyólag felmerül, hogy vajon a magyar államnak honnan van erre pénze, és egyáltalán miért éri meg a magyarországi (nem csupán magyar) adófizetőknek az, hogy államunk jelentős tulajdonos lesz egy versenypiaci körülmények között működni kénytelen világhírű vállalatban.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Képzeljük el azt a jelen pillanatban meglehetősen valószínűtlen, de esetleges nyugati politikai ballépések sorozata nyomán teljesen nem kizárható esetet, hogy az ukrajnai orosz imperialista háború a hódító győzelmével végződik. A tragikus események sorozata elkezdődhet például az Egyesült Államokban, ahol a jövőre esedékes elnökválasztáson nyer a jelenleg többszörösen bűnvádi eljárás alatt álló Trump. Mivel a régi-új elnök Putyin híve és csodálója, lehetséges, hogy vezetése alatt az amerikai kongresszus megvonja Ukrajnától a katonai és pénzügyi támogatást. Ez láncreakciót indíthat el: megbénulhat vagy széteshet a NATO. A belpolitikai küzdelmek kiéleződése nyomán 2025-ben kormánypárttá emelkedhet a szélsőjobboldali német AfD, két évvel később pedig a francia elnökválasztáson győzhet Marine Le Pen. Ha a német–francia–olasz háromszög a mindhárom országban nyíltan oroszbarát szélsőjobboldal zsákmánya lesz, akkor Putyin vérszemet kaphat, és Oroszország tovább terjeszkedhet Európában.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Nehéz leírni a súlyos szavakat: emberöltővel a kommunista rendszer széthullása után először a magyar államot, majd növekvő mértékben a hazai társadalmat, mindenekelőtt az értelmiséget, a vállalkozók rétegét és a vidék kiszolgáltatott népességét, a határon belüli és kívüli magyar nemzet vaskos csoportjait lépésről lépésre foglyul ejtette, megrontotta, szétzüllesztette és a világ szégyenévé tette egy mindenre elszánt, gátlástalan, erőszakos, hazug és tolvaj uralkodó csoport. A nemzeti-keresztény jelszavak – isten, haza, család – hamis álarca mögött a csőcselékre oly nagyon jellemző módon érzéketlen embertelenség, szenvtelen kegyetlenség, vigyorgó műveletlenség és ordító faragatlanság, azaz teljes erkölcsi romlás mutatkozik. Ez a helyzet messze rosszabb, mint pusztán egy mély gazdasági-pénzügyi válság, vagy akár egy nagyobb társadalmi megrázkódtatás, pártok acsarkodása, öntelt értelmiségiek öncélú kultúrharca. Ha a nemzetvesztő és társadalomromboló oligarchia uralma valami csoda folytán a közeljövőben véget ér, és a gazdasági, társadalmi károkat okos politikával egy évtized alatt esetleg felszámoljuk, a mérhetetlen erkölcsi kár akkor is legalább egy évszázadra velünk marad, és akadályozza majd a magyar állam újjáépítését, a magyar társadalom meggyógyítását és a magyar nemzet becsületének helyreállítását.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024