Három törvénytervezet a politika becsületének helyreállítására

Az Országgyűlés a titkosszolgálati iratok ügyében alkotmánymódosításra készül. Nem is titkolják: azért terveznek az alkotmányhoz nyúlni, mert attól tartanak, hogy törvényalkotási szándékuk egyébként elbukna az alkotmánybírósági felülvizsgálaton. Nem először fordul ez elő. Az utolsó pártállami Országgyűlés 1989-ben alkotmányba iktatta, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem élhetnek választójogukkal. A rendelkezés nyilvánvalóan ellentétes volt az általános és egyenlő választójog elvével, amelynek alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna azt a választójogi törvényt, amely csak a Magyarországon tartózkodóknak tette lehetővé választójoguk gyakorlását. Az alkotmánymódosítás akkor is az alkotmánybírósági kontroll kijátszására irányult. Formailag ez nem kifogásolható, hiszen az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával kénye-kedve szerint módosíthatja az alkotmányt. És mégis pontosan tudjuk, hogy az eljárás csúfot űzött az akkor még csak születőfélben levő új demokráciából. Most is valami hasonlóra készülnek a parlamenti pártok.

A jó másfél évtizeddel ezelőtt Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia, Göncz Árpád, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós, Béki Gabriella, Eörsi István, Mécs Imre, Szabó Miklós, Hack Péter, no meg persze Demszky Gábor és Magyar Bálint által alapított párt jelenlegi elnöke karácsony előtti évzáró sajtóértekezletén 2004-et a liberálisok évének nevezte. Az elnöknek közismerten jó a humora, jó humorral így is fel lehet fogni azt az évet, amelyben például ígéretei ellenére új adók bevezetését szavazta meg a párt, tudomásul vette két évig védelmezett gazdasági miniszterének kibuktatását a kormányból, és másfél évtizeden át legsikeresebb politikusa, a biztos szavazatszerző Demszky Gábor valóságos politikai harakirit követett el. Nézzük meg bővebben, mi is történt 2004-ben a politikában, és mi is volt ebben a Kuncze Gábor elnökölte párt szerepe, melyet vezetői újabban előszeretettel "a magyar liberális pártnak" neveznek.

(Tíz pontban a kettős állampolgárságról)

Olvasom a Népszabadságot. Az augusztus 9-i számban Medgyessy Péter nyilatkozik Pogonyi Lajosnak és Révész Sándornak. Az újságírók kérdésére - "Mit gondol, a szociálpolitikailag és morálisan is teljesen indokolt tavalyi ötvenszázalékos béremelések, amelyek 700-800 ezer embert plusz a családtagjaikat érintették, mennyire voltak gazdaságilag megalapozottak?" - a miniszterelnök így válaszol: "Gazdaságilag is megalapozottak voltak, de ami még fontosabb: igazságos és becsületes lépések voltak." Tehát mind a kérdező újságírók, mind a válaszoló miniszterelnök szerint egyfelől közgazdasági, másfelől erkölcsi szempontból indokolt megítélni a Medgyessy-kormány által hozott életszínvonal-növelő intézkedéseket. A továbbiakban magam is ebből a két szempontból foglalkozom a bérek és különféle juttatások növelésével.