Szále László

A 22 ezer lakosú kisvárosban, Veresegyházon is takarékoskodnak az energiával, de drasztikus korlátozásokra nincs szükség. Nem zártak be télire intézményeket – múzeumot, színházat, fürdőt stb. –, mint oly sok helyen az országban, nem kell limitálni a gyermekintézmények és az irodák hőmérsékletét, hogy valamennyi energiát megspóroljanak, s így olcsóbb, vagyis kifizethető legyen a fűtés. A villanyáram horrorisztikus drágulása természetesen itt is intézkedéseket követel – hiszen a stratégiai előnyt jelentő termálvíz kinyeréséhez is kell energia. Az előrelátó és tudatos energiafelhasználásról és a termálvízről kérdezte Szále László a polgármestert, Pásztor Bélát – akiről csak azért nem mondható, hogy 57 éve egyfolytában városvezető, mert az egykor „kenyértelen” Veresegyház 1999 óta város.

Tovább

Tovább

Professzor úr, ön ellopta a gyerekkoromat – ez volt az első néma fölkiáltásom, amikor olvasni kezdtem Romsics Ignác Hetven év – Egotörténelem című önéletrajzi könyvének első kötetét. Mintha a saját gyerekkorom környezetét, eseményeit, szereplőit láttam volna megelevenedni. Ugyanolyan a libapásztorkodás, a családi szüret, a kukoricafosztás és -morzsolás, a csutkaló, a disznótor, az iskola padlója, a ministrálás, a vasárnapi ebéd, szinte ugyanazok az első kedvenc olvasmányok, ugyanazok a mesék, népdalok, versek, slágerek, ugyanaz a Duna–Tisza közi őző beszéd. De még jobban megragadott a szöveg káprázatos részletgazdagsága, s az, hogy életrajzban még nem olvastam ennél őszintébb és pontosabb szöveget.

Tovább

Tovább

Tovább

Mintha két arca lenne Bíró Bélának. Az elmélyült tudósé és az aktuális jelenségekre gyorsan reagáló publicistáé. A kettő azonban egy. A Sa­pien­tia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professor emeritusának tudományos munkássága éppolyan friss és érdekfeszítő, mint amilyen mélyenszántóak és eredetiek esszéi és publicisztikái – főleg a Brassói Lapokban, amelynek évtizedek óta állandó munkatársa. A Kolozsvár melletti Magyarvistán élő Bíró Bélát arról kérdeztük, hogyan látta onnan a magyarországi választásokat s a nyomában érkező jövőt.

Tovább

Tovább

Békési László, Izsák Éva, Ha­lász Levente, S. Nagy Katalin: Vá­ros­képek. Magánkiadás, Budapest, 2021, 236 oldal, 3990 Ft

A részletekben lakozó csodák sorolására nincs mód, de mutatóba felidézek néhány súlyos, összegző megállapítást: a „három legnagyobb” – British Múzeum, Louvre, Ermitázs – közül legalább egyet mindenkinek muszáj látni, „de lehet, hogy a három együtt hozzáférést ad a világmindenséghez.” Vagy: „A krétai civilizáció nélkül – valószínűleg – nem ilyen lenne az európai civilizáció.” Én is lenyűgözve néztem egykor a drámai sorsú Knósszoszt, de arról fogalmam sem volt, hogy az ókor óta kulcsfontosságú átmenet és kapocs is az afrikai és európai városfejlődés között. Csodáltam Párizs sugárútjait is, de sose gondoltam volna a rendőrprefektus „alkotó kezére”: hogy a mindig forrongó városban a széles utak alkalmasak legyenek a tömegoszlató lovasrohamra.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az MTA doktora, az ELTE nyugalmazott professzora 1990 és 2015 között három diplomáciai kiküldetést is vállalt Bukarestben és kétszer Párizsban. A magyar–román–francia viszony kutatója, elsősorban a legutóbbi három évszázad nemzetfejlődési folyamataira – és konfliktusaira – összpontosítva. S a cseppben a tengert: a Bánságot és Temesvárt a magyar fejlődés szimbolikus terének tekintve vizsgálja e soknemzetiségű térség bonyolult etnikai és identitásképleteinek változásait – máig ható tanulságokkal.

Tovább

Tovább

Tovább

Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában. A város és söre – Próza és esszé.  Prae.hu Kiadó, Budapest, 2020, 89 oldal, 3800 Ft

A sokszólamúságra csak egy magyarázatot találok – ha kell egyáltalán magyarázat –: hogy ezek mind előtanulmányok a nagy műhöz. Próbafejezetek, stílusgyakorlatok. Készülődés. Regényépítés. Megállnak önmagukban is – mint mondjuk, Munkácsynak sokszor a végleges képnél is frissebb, eredetibb tanulmányrajzai –, de mégiscsak eszközök a végső hang, kifejezés, formakompozíció megtalálásához.

Tovább

Romsics Ignác hetvenéves. A történészprofesszor könyvei rendre nagy sikert aratnak az olvasók körében, ám méltatlan támadásokat is el kell szenvednie miattuk, s ami különös: „jobbról” is, „balról” is. Kifejti véleményét az emlékezetpolitikai indoktrináció aggasztó mai tüneteiről – az utcanévcsatáktól a szoborháborúkig – s a nemzeti múlt újragondolásának és újraírásának politikavezérelt, megosztó jellegéről, ami szembemegy a nemzeti emlékezetpolitika igazi céljával: a politikai közösség egymással viaskodó két nagy tömbjének a közelítésével. Az akadémikussal Szále László beszélget.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2023