Ruff Borbála

(Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk. Előadja Fullajtár Andrea. Jelenkor Hangoskönyv, 2022)

Ez a lüktetés persze leginkább azzal magyarázható, hogy Selyem Zsuzsa novellái a lehetséges olvasatokban helyenként annyira gazdagok, a hallgató azt érzi, ha nem figyel, könnyen lemarad, és igyekszik elkerülni, hogy kívülállóvá váljon. Elmulaszt valamit, a szövegnek csak egy rétegét tapasztalja meg. Ami nem is biztos, hogy baj. Olyan ez, mintha egy évszázados műemlék szimbólumait akarná maradéktalanul megfejteni – nem lehetséges. Ami roppant motiváló, és egyben kimerítő.

Tovább

► Radnai Péter: A magyar televíziózás legendái. Interjúk az első inf­luen­szerekkel. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 292 oldal, 5699 Ft

Szerkesztett szövegfolyammal van tehát dolgunk, ami a látványos elemek helyett a lényegesre koncentrál: a megidézett időszak tehetségeinek visszaemlékezésére, és arra, hogyan vélekednek arról, ami a televíziózásban azóta történt és ma zajlik. Valóságos értékgyűjtemény. Arról is szót ejtenek a korszak kiemelkedő tévései, milyen a viszonyuk a megkerülhetetlennek tűnő internethez, a podcastekhez, a közösségi médiához – azt elmondhatom, inkább tartózkodó, mint elfogadó.

Tovább

(E. T.  A. Hoffmann: Diótörő és Egérkirály. Előadja Mácsai Pál. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2022)

Ettől persze nem lesz hétköznapivá a mese, még ha ez a fordítás közelebb hozza is a szöveget. A „buta liba”, „egy csomó más” jellegű fordulatok ugyan korszerűsíteni próbálják a Diótörőt, mintegy belépve abba a játékba, amit Hoffmann is kezdeményez: a valóság és a csoda határainak felszámolásába. De akármennyire mai és élő is a nyelv, és frissessége miatt képlékenyen formálható az előadónak is, a Diótörő tartja magát, megmarad mesének.

Tovább

(Kozma Lilla Rita: Utcamesék. Történetek hajléktalanságról. Előadja Nagy Zsolt. Tarandus Kiadó, 2022)

Hajléktalan emberek kilátástalan helyzetéről, életükhöz való ragaszkodásáról, alkoholba vagy drogba meneküléséről, egyszóval reménytelenségéről szóló történetek hangzanak el, jócskán kellemetlen érzést okozva hallgatójuknak, mert provokatívan szembesítenek az otthontalan emberek helyzetével és az őket övező bánásmóddal. Persze csak abban keltenek rossz érzést, aki meghallgatja és nem eltartja magától a hangoskönyvet, és ezzel a „hajléktalanügyet”, a befolyásosság és a ranglétra minden fokán. Aki úgy érzi, van dolga ezzel a kérdéssel.

Tovább

► Maczó Balázs: Séták a Szent István park körül. Újlipótváros modern épületei. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2022, 174 oldal, 3699 Ft

Először is a sétakönyv műfajáról. Bujnovszky Tamás számos dekoratív fényképe ellenére ez a kötet akkor hasznos és működőképes leginkább, ha sétálva, méghozzá a Pozsonyi utat, a Szent István parkot, a Tátra és az Alig utcát járva forgatja az olvasó, és megkísérel bejutni a házszámpontossággal meghatározott épületek belsejébe. (Én megtettem, köszönet a lakóknak, hogy betekintést nyerhettem a páratlan art deco lépcsőházak jellegzetes burkolatú előterébe, majd dekoratív csigalépcsős orsóterébe.) A kötet tehát több, mint ami, egy vizuális guide, de kevesebb is, mert a helyszínek bejárása ugyan nem nélkülözhetetlen, de szükséges velejárója, még ha a házakhoz tartozó történetek – miért tárgyalták a parlamentben a garzonok betiltását, miért helyezték házon belülre a korabeli kaputelefont stb. – olvasmányosabbá teszik is. A séta az irodalmat kedvelőknek ebben a városrészben amúgy is javallott, hiszen többek mellett Bächer Iván, Békés Pál, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Darvasi László vagy Grecsó Krisztián lakhelyéről beszélünk. A már nem élők esetében emléktáblák sora jelzi mindezt, egy-egy ház falán kettő-három is, ami egyedülálló Budapesten.

Tovább

(Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat. Előadja Mácsai Pál, Magvető Könyvkiadó, 2022)  

Most, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat esetében sem hétköznapiak a karakterek, és a szöveg – legalábbis részben – szakrális. Azonban nem az antropomorfizált biblikus szereplők miatt, mert nem ők állnak a középpontban: sokkal inkább a család-Isten-haza hármas (ebben a sorrendben), azaz egy hazájában kitelepítettként élő család és a viszonya Istenhez – de leginkább Isten viszonya a lejtmenetben lévő családhoz.

Tovább

(Janikovszky Éva: Naplóm 1938–1944. Előadja Sodró Eliza, Móra Kiadó, 2021)

Sodró felszabadítja a túljátszás súlya alól Janikovszky prózáját. „Nagymamára és nagyapára nem akarok gondolni” – mondja a deportált nagyszülők unokájának szerepében. „Gramofonként szajkózom, hogy nincs semmi baj”, folytatja, és egyre világosabb, hogy a szöveg előadója pontosan érti és igyekszik megértetni, miért rendezte gazdájuk úgy ezeket a füzeteket, hogy könyv (most épp hangoskönyv) alakjában lássanak napvilágot. A hat füzet együtt mutat hiteles képet arról, miként válik egy gyerek a háború nyomán hitevesztett fiatallá.

Tovább

(Bächer Iván: Hatlábú [ebkönyv]. Előadja Gyabronka József, zongorán játszik Bächer Iván. Kossuth–Mojzer Kiadó, Irodalmi Fülbevaló sorozat)

(Bächer Iván emlékére)

Bächer Iván azonban már jó ideje meghalt, 2023 decemberében lesz tíz éve, és az estek nyomát az emlékezeten túl kevés dolog őrzi. A hatlábúból még élete során hangoskönyv készült, a Gyabronka–Bächer-páros közös fellépéseinek fontos rekvizituma.

Tovább

(Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska. Előadja Molnár Piroska. Magvető, 2022)

„Szeretni csak bizonyos távolságból lehet” – mondta Parti Nagy egy helyütt Kner Piroska és a fia kapcsolatáról. Közelség-távolság egyensúlya húzza szorosra Kner Piroska, a kisregénybeli Pirka, Molnár Piroska és Parti Nagy viszonyát, és igazán fontosat hoz létre: ami eddig elenyészett, egy sors, láthatóvá-hallhatóvá válik. Száz év nagy idő, de van, aki ekképpen túléli.

Tovább

(A legszebb magyar népmesék. Előadja Lengyel Tamás. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2022)

Fehérlófia, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj, Árgyélus, Ilona – követik egymást a magyar népmesevilág legismertebb alakjai, hogy mint kiindulási pont az újabb generációk közös tudásába beírják magukat mondjuk Bartos Erika Bogyó és Babócája vagy Dániel András kufliai mellé.

Tovább

(Tóth Krisztina: Párducpompa. Előadja Pelsőczy Réka. Magvető, 2022)

Tovább

(Fodor Sándor: Csipike. Előadja Szatory Dávid. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)

Állítható persze, hogy lehet „rossz az, aki rosszra gondol” alapon értelmezni ezt a hangoskönyvet, és csak az hall groteszk „szomorújátékot” a Csipikében, aki a magát az erdő urának kinevező törpe alakjában történelmi párhuzamokat vél felfedezni, de ez a vélemény Fodor eredeti elképzelését kérdőjelezné meg. Ő ugyanarról beszél, mint Örkény, az ember kétarcúságáról és a hatalomról: „…hogy lehessünk hősök és gyilkosok, egy időben, egy helyütt és egy személyben”.

Tovább

Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten. Séták, titkok, történetek. XXI. Század Kiadó, Budapest, 2021, 256 oldal, 6490 Ft

Bizonyára sokan vettek már részt a Hosszúlépés egy-egy tematikus városnéző sétáján. Ők elsősorban Budapest területére szerveznek programokat (bár már Debrecenben vagy Tihanyban is jelen vannak, erre alkalmat kínálnak Szabó Magda, Térey János vagy az apátság személyesebb történetei), de elsősorban nem fontos épületek bemutatására vállalkoznak, hanem – a még soha meg nem valósult sétautakat magában foglaló könyvvel hangsúlyosabban, mint sétáikon – olyan történelmi folyamatok értelmezésére is, amelyek épületek létrejötte, változása vagy pusztulása nyomán követhetők.

Tovább

(Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér. Előadja Pogány Judit. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2011, 2018, 2022)

Bagossy meséje megérdemli ezt a léptékváltást. Már csak azért, mert A Sötétben Látó Tündér is „hibrid”: a népmesék eszköztára és a csodás lények feltűnése mellett főként emberekről beszél, vagyis a mesét hétköznapi szintre emeli. Közelebb hozza a gyerekekhez az erdő mélyén magányosan élő férfi alakját, aki örül annak, hogy végre valaki öregapámnak szólítja, mert száz éve nem hallott emberi szót, vagy megérteti a sötétben látó tündér szomorúságának okát, aki csak azért képes hinni magában, mert valaki megmutatja neki értékességét. Nem elvesz a hagyományos meséből, inkább maivá írva megélhetővé teszi.

Tovább

(Lackfi János: Novellák. Előadja Balsai Móni, DIA-hangoskönyvek)

Pillanatképek ezek a szövegek nők, férfiak vagy csak életük nyomait maguk mögött hagyók történeteiből, amelyeket minimum nehézként lehet értelmezni (az erdőben legyilkolt férfi vagy az agydaganattal küzdő meddő nő sorsa inkább tragikus), de „elviselhetetlenül könnyűnek” is, legalábbis ez a benyomásom Balsai Móni felolvasásáról. Az eddig számomra, mondjuk úgy, visszafogott habitusúnak tűnő színész előadásmódja a szó legjobb értelmében visz súlytalanságot és játékosságot Lackfi szövegeibe.

Tovább

(Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2021)

A Hasnyálmirigynapló előadásakor Alföldinek nagyon észnél kellett lennie, egyszersmind nagyon nem. Fájdalmas tárgyú szövegek esetében észnél lenni nehéz. Móricz szövege sem kér kevesebbet. A cél teljesíthető, mindez csak arányérzék és a megfelelő távolság kérdése.

Tovább

Berényi Anna: Richter Gedeon re­gé­nyes életrajza. Scolar Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 534 oldal, 4999 Ft

Kevesen vállalkoztak eddig életének feldolgozására, ez mindenképp Berényi Anna e tárgyban írt munkájának érdeme. Készült ugyan prominens szereplőkkel vitatható színvonalú film Spáh Dávid rendezésében (Nem tűntem el, 2014), és a Richter-múzeum is kísérletet tett az emlékek megőrzésére, de elsőízben született könyv a gyöngyösi patikusinasból gyógyszerészmágnássá vált férfi életéről, pályaképéről. Nem regényről és nem is történeti munkáról van szó, ezt a tényt hivatott jelezni a – bevallom, engem elkedvetlenítő – „regényes életrajz” alcím, hanem olyan, kitartó kutatómunkára és adatokra alapozott fikcióról, amelynek megalkotása során a szerző elsősorban nem a pontosságot tartotta szem előtt, hanem Richter és családtagjai, munkatársai életre keltését, karakterük kiszínezését, ily módon közelebb hozva őket a jelenhez. Ami már csak azért is nagyszabású, ám kockázatos vállalkozás, mert Richter magánéletéről szinte semmi sem maradt fenn, csak néhány családi fénykép és egy-egy kortárs visszaemlékezése.

Tovább

(A legszebb kutyatörténetek. Gerald Durrell ajánlásával. Előadja Szacsvay László. Kossuth–Mojzer, 2021)

Sokféle, és mégis fontos tulajdonságaiban azonos kutya tűnik fel csak ebben a néhány történetben is, Alaszkától Hollywoodig (vagy az eredeti kötetben Budapestig). Gerald Durrell az előszóban hidat is képez közöttük: „Ahogyan a görögök mondják, egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá, ugyanúgy azt tartom, hogy egy ház attól lesz otthon, ha van benne kutya.” És ha kutya van benne, az az otthon bárhol lehet.

Tovább

(Stephen Fry: Mítosz I. Görög mitológia angol humorral. Előadja Scherer Péter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021) 

Stephen Fry a London Magazine-nek beszélt arról, miért írta újra a mítoszokat. „A napfényről, a ragyogó személyiségről szólnak, ezért mindig élők, szexik, csábítók maradnak.” Ezek a jelzők első megközelítésben akár idegenül hathatnak, de ha Scherer hangoskönyvéről beszélünk, akkor én is azt mondom: Fry-nak igaza lehet.

Tovább

(Kertész Edina: A rejtélyes kulcs. Előadja Szinetár Dóra. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021) 

Ebben a mesében (is) – vigyázat, lelövöm a poént – a felnőttek irányítják a gyerekeket, így jelenlétük hangsúlyos, ők szervezik meg a varázslat megtörésének módját, és bocsátják rendelkezésükre a „nyomokat”, amelyek az útjukat segítik. Van, amiről többet tudnak Pötyinél és Pepitánál, de van, amiről kevesebbet: a varázslat számukra már megtörhetetlen.

Tovább
Élet és Irodalom 2023