Peragovics Ferenc

Tovább

Tovább

Tovább

Kovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink
Kovács Lajos: Van egy perced a támaszpontomra?
Kovács Lajos: „Mi közük hozzám?”
Kovács Lajos emlékkönyv

Tovább

Eörsi László: Pesti lányok, 1956
Font Márta–Sudár Balázs: Honfoglalás és államalapítás (9–10. század)
Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai 1038–1301
Szende László: A késő középkori nagyhatalom 1301–1526

Tovább

Tovább

Romsics Ignác: A nagy háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak. Válogatott tanulmányok. Helikon Kiadó, Budapest, 2018, 331 oldal, 4499 Ft

Ma ebben az országban rengeteg értelmiségi, publicista, de történész is politikusi intenció szerint jár el, amikor az 1918-19-es eseményeket nem tekinti forradalomnak. Ezért a 2016-ban keletkezett zárótanulmány különös jelentőséggel bír. A kései dualizmus feszültségeinek rövid bemutatása után a fronton harcoló hadsereg forradalmasodására tér át, amire rátett egy lapáttal az orosz bolsevizmus. A kérdés nagyságrendjének érzékeltetésére fontosak a számadatok: 1917 novemberében Budapesten 100 ezer munkás tüntetett, 1918 őszéig orosz hadifogságból mintegy 300 ezren tértek haza, kiknek nagy része a leninizmus hatása alatt állt. Romsics módszere, hogy mikrotörténelmi adatokkal igazolja a történelmi trendet: a tiszántúli Kunhegyes községbe 1918 októberéig 302 fő tért haza Oroszországból! A szerző nem tagadja meg az eseményektől a „forradalmi” jelzőt, amelyekben az irányítás és politikai artikuláció a fővárosi pártokhoz kötődött.

Tovább

Tovább

Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Szerkesztette és az előszót írta Kunt Gergely, L. Balogh Béni, Schmidt Anikó, Libri Kiadó–Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018, 466 oldal, 3999 Ft

Az impériumváltás technikái nem sokban különböztek az elszakított országrészeken. A bevonuló hadseregek parancsnokainak átadták a városok kulcsát. A megszállók katonai közigazgatást, sajtócenzúrát vezettek be, hűségesküt követeltek. A memoárok nagy teret szentelnek a szimbólumokban kifejeződő változásoknak: le kell cserélni a feliratokat, új cégéreket ildomos festeni. Az aradi Krenner Miklós a jelenség humoros oldaláról így ír: „Czeiler címfestő mondja, rengeteg dolga van, külön helyiséget kell bérelnie. [...] Egy házban, hol sok kis üzlet szorong egymás mellett, az egyik kereskedő az oláh cégtáblák miatt hosszú ideig nem találta meg a saját helyiségét.” (149.)

Tovább

Sz. Bíró Zoltán: Az elmaradt alkotmányozás: Oroszország a XIX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2017, 350 oldal, 3480 Ft

Sz. Bíró Zoltán kötetének nagy erénye, hogy átfogó társadalomképet nyújt. Részletesen bemutatja a társadalmi csoportok közötti átjárás, mobilitás korlátait és (csekély) lehetőségeit. Az „átigazolások” gyakorlata bizonyítja, hogy a társadalom korántsem mutatott annyira merev formát. Az öröklött földbirtokon zajló gazdálkodás leírásánál gyakran helytelenül szerepel az allodiális szó, ami az öröklött földbirtokon (votcsina) történő gazdálkodást jelenti. Az irodalomjegyzék gazdagsága, az orosz nyelven írt hivatkozások tömkelege bizonyítja, hogy a szerző hatalmas munkát végzett, ami közben becsúsztak hibák, elütések, például a kispolgár jelentésű szó hol mesanyin, hol mescsanyin alakban fordul elő.

Több helyen közhelyeket cáfol a szerző, például hogy a birodalom bürokratikus apparátusa kirívóan nagy lett volna. Éppen ellenkezőleg, Oroszországban 1,3 százalék volt a hivatalnokok aránya, míg Angliában és Franciaországban 4 százalék körül mozgott a korszakban. Tehát éppenséggel közép- és alsószinten a reformpolitika végigvitelére a felkészületlenség volt jellemző, ami visszahatott a reformok eredményességére is! Az (elmaradt) 1848-as forradalom hiányára vezeti vissza Sz. Bíró az apák és fiúk ellenzékiségének különbözőségét: utóbbiak radikalizmusa oroszföldön azzal magyarázható, hogy bukott forradalmak után nem tanultak meg kompromisszumokban gondolkodni. A túlzó követelésektől visszalépés ismeretlen volt.

Tovább

Tovább

Tovább

Különös dolog, mikor a történész memoárt ír, mert a műfaj szubjektív, viszont az igazi historiográfus magára is vonatkoztatni fogja szakmája első szabályát, az objektivitást.  Siker, karrier volt Ormos Mária osztályrésze hosszú pályáján, ami nem párosult felhőtlen családi boldogsággal. A kötet címében a csalódások szó talán a magánéleti kudarcokra hivatott utalni, abban azonban bizton reménykedhet a szerző, hogy életműve hatni fog, és jó néhány munkája kiállja az idő próbáját. Hosszú nyugdíjas éveket és jó főzőcskézést kívánunk!

Tovább

Tovább

Tovább

Hatos Pál: Szabadkőművesből református püspök. Ravasz László élete. Jaffa Kiadó, Budapest, 2016. 327 oldal, 3150 Ft

Tovább

Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény – Elbeszélés – Utóélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 467 oldal,3980 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt: Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938–1945). Fontes Historiae Hungarorum, 6. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2014. 302 oldal, ármegjelölés nélkül

Tovább
Élet és Irodalom 2022