Talán csak újabb mondatrészeket gyűjtöttem egy képzeletbeli mondathoz, amikor férjhez mentem. Egy nagyobb lépéshez, egy mélyebbről jövő lélegzetvételhez. Hosszú távú állításokra vágytam. Talán akkor is, amikor várandós lettem. Kellett két alany, akik bekuporodnak az összegyűrődött gondolatok redőibe. Akik más értelmet is adnak. Akikről tűnődni lehet. Akiknek köszönhetően más szemmel nézhetem magam, magunk. Akik tükröt mutatnak, kiegészítenek, felforgatnak, felfokozzák, amit lehet.

Várakozásban éltem. Hogy jön valami más, valami több, valami, ami túlmutat rajtunk.