(Baksai József Végtelen keresés című kiállítása 2024. március 26-ig látogatható a B32 Galéria és Kultúrtérben. Lapszámunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.)

(Király Gábor Hétköznapi mikrokozmoszok című kiállítása december 21-ig látható az Artus Stúdióban.)

Az archaizáló kifejezésmód mint két­élű fegyver kerül elő: egyszerre sanyarú visszatekintés és figyelmeztetés a premodernitás feudális viszonyainak destruktív erejére, amely a jelenkori autokratikus hajlamú vezetők országaiban lebegő szellemként észrevétlenül visszatérhet. Ugyanakkor a saját testükben még éppen élő torzult alakok érzékeny pontra tapintanak rá: nevezetesen az őket is magában foglaló közösséggel való azonosságukra, hiszen éppen olyan magyarok, mint mi, egy önmaguk nyomorát konzisztens létállapotként érzékelő és értelmező roncstársadalom túlélői.

(Gaál József Homo inhumanus című kiállítása a szolnoki Damjanich János Múzeumban október 8-ig tekinthető meg.)

Az univerzalizmus szerint mindenkiért felelősséggel tartozunk, hiszen a multikulturalizmus révén a távolság fogalma végleg megszűnt, ám a kultúrák közötti párbeszédet ellehetetlenítette a kíméletlen piaci működés, amely a gazdaság szélsőséges liberalizációján kívül minden mást korlátok közé szorít és féken tart. A materializmus és az abból fakadó tehetetlenségi erő mindig is foglalkoztatta Gaál Józsefet, s e korlátozottságra közvetlen módon reflektál a vászonképek klausztrofób érzetet felerősítő arányaival.

(Klimó Károly Egység a különbözőségben című kiállítása június 16-ig látogatható az acb Plusban. Számunk grafikai anyagát a művész rajzaiból válogattuk.)

(Konok Tamás kiállítása megtekinthető április 22-ig a Molnár Ani Galériában.)

Konok Tamást nem a geometria önmagáért való esztétikája érdekelte, hanem a funkcionalitás mögötti síkban ábrázolható világ, a kicselezhető tér-idő, a minimalizmussal áthatott architekturális szemlélet, mely által az építészet elemekre bontása iránti vágy kiteljesíthető. A ritmikán és a stabilitáson alapuló felépíthető világ és annak megbolygathatatlan rendje a konoki œuvre egészét végigkísérte, s az elvont, a láthatatlan és a felfoghatatlan művészetté formálását állította a festő hivatásának centrumába.

(Szombat Éva kiállítása megtekinthető január 22-ig a Longtermhandstand galériában.)

A női test kortárs reprezentációját a nők elkendőzött és elnyomott szexuális vágyain keresztül megjelenítő fotók provokatív jellege látszólag alkalmas arra, hogy kiszélesítse a nők jogainak, a testhez való viszonyának és a XXI. század „konszenzuális nőképének” lehetséges értelmezési tartományait. A kiállítás inkább a hatásvadász, mint szókimondó I Want Orgasms, Not Roses címet kapta, amelynek maliciózus áthallása feltehetően a szexualitás fogalmát évszázadok óta kisajátító (és birtokló) férfitársadalom egyoldalú értelmezésének feloldására irányul.

(Szűcs Attila Vakfoltok és árnyékok című kiállítása megtekinthető november 26-ig az ÚjMűhely Galériában.)

A képek vizsgálata során eltűnődtem, vajon egy ennyire tudatosan felépített, stílusában kiforrott festő képes-e a néhol érzékelhető hangsúlyeltolódások, esetleges „túlábrázolások”, azaz a direktnek látszó festészeti formajegyek feloldására. Szűcs egyértelműen a hiány művészetének hazai előfutára, akit korábban a látottaknál reduktívabb alkotói automatizmus jellemzett.

A Virág Judit Galéria profilja elsősorban a XIX–XX. századi magyar festészet, mégis a soron következő immár a kilencedik kortárs aukciójuk lesz. Hogyan fogadta a törzsközönségük, hogy nyitnak a kortárs felé? Kik a legkeresettebb kortárs festők ma a piacon? A vírushelyzet, a háború, az infláció, a gazdasági válság befolyásolni fogja-e a műtárgypiacot? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

 (Az Egy hiányzó láncszem című kiállítás július 16-ig látogatható a Resident Art Galériában.)

A kiállítás fő műve egyértelműen a Nagy monokróm alakzat I. (1993). Drámai gesztussá érett vastag fekete íves ecsetvonásainak pillanatnyi elevensége mintha Hortobágyi belső harcát vetítené ki. Az állandó mozgásban lévő természet vad dinamikája komor, sejtelmes harmóniát teremt, létrehozva egy koherens, de zilált motívumegyüttest. A már-már táncmozdulattá fokozódó szabálytalan alakzat organikus rezdülései a szubjektum és a természet komplementer viszonyát fedik fel.

(Az Archeostációk című kiállítás megtekinthető az Etyeki Műhelyben június 5-ig.)

A kiállítás átélhetőségéhez hozzájárul a kiállítótér elrendezésének múzeumi normákat követő koncepciója, mely teljességében engedi láttatni e kivételes alkotásokat zsúfoltság nélkül, léptékhelyesen. A rendezők érdeme az is – ami gyakran országos múzeumok és galériák hiányossága –, hogy a kiállított munkákat megfelelő szögből, kellő mértékben világították meg, eleget téve ezzel azon elengedhetetlen technikai követelményeknek, melyeknek általában minden önmagára igényes tárlat meg kíván felelni.

(Gerlóczy Sári Társas mező című kiállítása a Fuga – Budapesti Építészeti Központban megtekinthető május 23-ig.)

Gerlóczy Sári művészete ott kezdődik, ahol a tragikum és a tanulságok összekapaszkodva szétbonthatatlan szimbiózist alkotnak. A fájdalom helyiértékeit vizsgálva az emberi szenvedés és lelki béke dialektikájának, az erkölcsi kategóriák széthullásának, az egyetemes ember kozmikus létének és elemi ösztöneinek megragadására törekszik, aminek gyógyító ereje és tanító jellege legalább annyira figyelemre méltó, mint a traumák feldolgozásának belső processzusa.

(Az Öntözés tavasszal című kiállítás április 14-ig látogatható a Bodó Aukciósház és Galériában.)

Habár a gyűjteményes kiállításokra általában jellemzőek a naiv megfontolások, az összképet rontó esetlenség az átgondolt kurátori koncepciónak, a megfelelő arányoknak, a kiállított képek egymással jól rezonáló témáinak, színeinek és a mindezt felölelő, azonos tőről eredeztethető víziónak köszönhetően nem tapasztalható. Mégis nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a kiállítás – a gyűjteményekben feltételezhetően ugyancsak nem szereplő fiatal tagok figyelmen kívül hagyásával – csupán a VLS legendáinak ünnepélyes bemutatására vállalkozott.

(Gaál József kiállítása megtekinthető március 23-ig az Országút Galériában.)

A tudatosság legcsekélyebb szikrája nélkül készült, jórészt katonákat ábrázoló olajképeket a hadi eseményekkel teljes szinkronban állították ki. Nostradamushoz felérő látnoki képességek birtokában festőjük rossz előérzete mindannyiunk mély sajnálatára nem csalt. Az alkotói tudattalanban lappangó anatómiai deformitások jegyeit viselő, drámaian megformált szörnyalakok Gaál Józsefre jellemző expresszionista festészeti eszközökkel, a látványt átszellemítő módon jelennek meg.

(Bernáth/y Sándor kiállítása megtekinthető a Neon Galériában február 25-ig.)

Bernáth/y zavarba ejtően sokoldalú művész volt, multimediális művészeti szemlélete és tevékenysége sajátos gyakorlattá forrt össze. A festészet és a zene mellett irodalmi tevékenységet folytatott, videókat és plakátokat készített, s többek között a mára frontembere miatt vállalhatatlan Beatricének albumborítót tervezett. Mindennek ellenére képzőművészete haláláig szinte láthatatlan maradt, hiszen alkatából adódóan irtózott a hírnévtől, és szándékosan távolságot tartott a reflektorfénytől.