Ketten egy új könyvről – Salman Rushdie: Az igazság nyelvei. Esszék 2003–2020. Fordította Bartók Imre, Greskovits Endre, M. Nagy Miklós és Turi Márton. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 462 oldal, 4999 Ft

A kötet legnagyobb tétjét mégis az irodalom és az igazság nehezen körülhatárolható fogalmainak bekerítése (ugyanezt tematizálja alulértékelt fabularegénye, a Hárún és a mesék tengere), még akkor is, ha Rushdie nem győzi aláhúzni, hogy sem a művészeti ág, sem a filozófiai fogalom soha nem volt problémamentes. A Sátáni versek fatvával sújtott „popikonja” boldogul ezen a nehéz terepen, de itt-ott azért akadnak nehezítő körülmények. Nem szükségeltetik különösebb tehetség ahhoz, hogy rájöjjünk, a szövegek minden bizonnyal jobban működhettek előadva/felolvasva, mint írásban – a megállapítás különösen igaz az olyan buktatókra, mint amilyenek a szerencsére a vége felé tálalt egyetemi beszédek.

► Csikós Attila: Öszvér. Cser Ki­adó, Budapest, 2022, 271 oldal, 4295 Ft

Csikós kurrens jelenséget tematizáló, tragikus és szatirikus ábrázolásmódot sem nélkülöző, kellően provokatív, nagy hordejerű vállalkozása magával ragadja az olvasót – akkor kiváltképpen, ha figyelembe vesszük az elbeszélőmódot és a nyelvet. A megszólaló – nagyjából a kötet felétől érvényesülő – pozícióváltásai merész kísérletek (akárcsak a rétegnyelvi elemek, a gazdag szövésű kulturális utalások és az olykor erőltetett belső hangok), amelyek a gondolkodás metaforájaként vagy zaklatott világunk leképezéseként is értelmezhetőek ebben az intellektuális prózában, de akár autofikciós olvasatot is előhívhatnak.

Sturla Pilskog: Pénisz. Fordította Fejérvári Boldizsár. Figura Kiadó, Bu­­dapest, 2022, 213 oldal, 3790 Ft

Pilskog az ismeretanyag részletes feldolgozása és közrebocsátása helyett inkább olyan könnyen forgatható gyűjtemény létrehozására tesz kísérletet, amely rövid fejezetekben, egy kisokosban és szakbiográfia megadásával segít a pénisz körüli tájékozódásban. Noha a pénisztörténeten csak átgaloppozunk, az orvostudományi kérdések jelentős hangsúlyt kapnak: a hímvessző felépítésének, elváltozásainak és betegségeinek taglalása mellett olyan praktikus kérdésekre is választ kínál, minthogy miért lóg féloldalra (tisztán genetikai okai vannak), miként végezzünk intim tisztálkodást (a túlzott mosdás és az erős szappanozás a bőr kiszáradásához, a rajta lévő védőanyagok elhalásához vezet), lehet-e gyerekünk egy herével (igen, egyetlen here is képes a megtermékenyítéshez elegendő spermium előállítására), és mit tegyünk akkor, ha becsípte a cipzár (a fertőzés és a maradandó károsodás esélyének csökkentése érdekében minél előbb ki kell szabadítanunk a zárókellék fogságából). Noha a körbejárt témák lényegében kellemetlenek vagy sikamlósak, a nemi szervtanra specializálódott orvos-író értekezése nem csúszik át szenzációkeltésbe, a vulgaritás talaján sem veti meg a lábát.

Sári Edina: Halálúton Hor­vát­or­szágba. Menekültnapló. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 256 oldal, 3990 Ft

A fordulatokban pikareszkregény-szerűen gazdag történettel összhangban az érzékenyítő és bulváros köteteket (Életrevaló, 2014; MeNŐpauza, 2017; MANÓpauza, 2018; MűNŐpauza, 2018), valamint nyúlfarknyi retromeséket (Az lenne jó…, 2014; Az lenne jó 2., 2019) jegyző marketingkommunikációs szakember nem csak dokumentatív jelleggel rögzíti a menekülthelyzetet, hanem szereplői kommentár útján szüntelenül csorbítja a migránsokkal kapcsolatos sztereotípiák élét.

„Maradj izzó parázs” – Ta­nul­má­nyok Márai Sándor életművéről. Szerkesztette: Kosztolánczy Ti­bor, Reichert Gábor, Szávai Já­­nos. Magyar Irodalomtörténeti Tár­sa­ság, Budapest, 2020, 309 oldal, 3500 Ft

A kultusszal rendelkező Márai megítélésének ellentmondásosságát jól szemlélteti ez a tanulmánykötet, amely egy sereg izgalmas közelítéspont (témakijelölések, életrajzi-filológiai kapcsolódások, mű- és technikaértelmezések, hatás- és naplóvizsgálatok) segedelmével próbálja felvázolni a legtöbb elérhető, felfejthető, leporolható vagy instituálható Márai-képet. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2019 novemberében megrendezett, kétnapos PIM-konferenciáján elhangzott előadások alapján összeállított, papírkötéses munkában a hangsúly éppen ezen a gigantikus „pályateret” adó válogatáson van. Kevés híján minden benne van, aminek egy Máraival foglalkozó szaktudományos kötetben helyet lehetett adni ma.