Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből. Európa Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2016. 366 oldal, 3290 Ft

Örkény neve már eddig is ott motoszkálhatott valahol az olvasó agyának szürkezónájában, de legkésőbb ezen a ponton már megszületik a felismerés, hogy Konok Facebook-bejegyzései bizony igen közeli rokonságban vannak az egypercesekkel. De a család népes; a sorok közül kikacsint néha Hašek, Rejtő, Kafka, Parti Nagy, és a közép-európai groteszk egész hagyománya is ott gomolyog sűrűn a szövegekben. Mert a régi túlélési technikákra még mindig szükség van: ki kell röhögni ezt az egész rémálmot, úrrá kell lenni valahogy a szorongásokon, és ki kell tartani a józan ész mellett. Ennyiben – ahogyan a könyvbemutatón is elhangzott – terápiás szövegek ezek, melyek az író és az olvasó számára egyaránt elviselhetőbbé teszik az ittélést.

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája. Kalligram Kiadó, Po­zsony, 2016. 256 oldal, 2990 Ft

A novellák tudatos, profi íróra vallanak: a történetek jól szerkesztettek, a végükön csattanó van, a narrátor pedig mindvégig fenn tudja tartani a feszültséget. Remekül van megoldva például a Megölni egy arabot című novella is: Marosh Kurdisztánban egy Heszin nevű ezredes barátja házában vendégeskedik, whiskyznek, és úgy koccintanak, hogy „baszódjon meg a Dá’ás!” (83.). Kedélyesen iszogatnak, miközben egy bekezdésből azt is megtudjuk, hogy húsz kilométerre már háború van, és az egész ország harcol az Iszlám Állam ellen, hiszen nagyon jól tudják, milyen sors vár rájuk, ha nem tudják megállítani.

Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban

Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink

Ngugi wa Thiong’o: Közöttünk a folyó. Fordította Nagy Andrea. Tarandus Kiadó, Győr, 2016. 206 oldal, 2890 Ft

Nem biztos, hogy ismerősen cseng a magyar olvasónak Ngugi wa Thiong’o neve, noha a hetvenes években már magyarul is jelentek meg regényei, elbeszélései, manapság pedig a Nobel-díj várományosai között emlegették. A kenyai író Angliában végezte felsőfokú tanulmányait, majd hazatért Afrikába, és Nairobiban egyetemi tanár lett, ekkor kezdett el regényeket írni, de még angolul. 1977-ben bebörtönözték egy drámája miatt, s a fogságban kezdett el anyanyelvén, kikuju nyelven írni, méghozzá mivel máshoz nem jutott hozzá, WC-papírra. Elkötelezetten és harcosan állt ki amellett, hogy az afrikai írók anyanyelvükön alkossanak.  

Gyáni Gábor: A történelem mint emlékmű. Kalligram Kiadó, Po­zsony, 2016. 300 oldal, 3490 Ft

A szerzőt aligha kell bemutatni bárkinek is, aki Magyarországon az utóbbi évtizedekben figyelemmel kísérte a történettudomány új fejleményeit. Mivel olyan országban élünk, melyben a történelem, és főleg a közelmúlt története folyamatos viták, politikai játszmák tárgya, jóformán senki sem vonhatja ki magát az alól, hogy így vagy úgy állást foglaljon történelmi kérdésekben. Természetesen akár úgy is, hogy csak nagyon keveset tud róluk, sőt, annál nagyobb bátorsággal. A történelem – az időjáráshoz hasonlóan – úgyszólván napi kérdés Magyarországon, ráadásul tízmillió történész országa is vagyunk, ezért kiváltképpen nem árt, ha akad néhány széles látókörű, tárgyát alaposan ismerő, elfogultságok nélkül elemezni tudó, s nem utolsó sorban jó íráskészséggel rendelkező történész is ebben a hazában. Gyáni Gábor ezek egyike, műveit nem csupán a szűkebb szakma szokta forgatni, hanem az a különös emberfajta is, melyet művelt nagyközönségnek szoktak nevezni. Méghozzá azért tarthatnak számot joggal Gyáni művei a laikus olvasók figyelmére is, mert számos olyan problémát elemeznek, melyek óriási gondokat jelentenek a nemzeti önértés, identitás számára is.

Bencsik Orsolya: Több élet: kis vaj(d)magyar. Magvető Könyv­kiadó–Forum Kiadó, Budapest, Újvidék, 2016. 157 oldal,2990 Ft

Ami a legközelebb van az emberhez, azt a legnehezebb szavakba foglalni, nyelvet találni hozzá. Bencsik Orsolya a létezésnek a számára adott legalapvetőbb tapasztalatát próbálja leírni, elmesélni: a családot, a Vajdaságot, a szerbséget és a magyarságot, a kisebbségi létet a határ mindkét oldalán. Mások számára is nehéz küzdelem ez, nem csoda, hogy Bencsik is immár a harmadik könyvében viaskodik vele.

András László: Világos indul. Válogatta Babiczky Tibor. Műút könyvek, Miskolc, 2016. 58 oldal, 2016 Ft

Hasonló benyomása támadhat az olvasónak, mint András László előző könyve olvastán. 2010-ben jelent meg az Egy medvekutató feljegyzései, némelyek szerint az elmúlt évtized egyik legjobb regénye – s én hajlok rá, hogy egyetértsek ezekkel a némelyekkel. (...) Ez a regény olyan regiszterben játszódik, ahol a dolgoknak csak a lényege a fontos, afelől pedig, hogy mi a lényeg, a medvekutató határoz. Hasonló tömör, pontos, és elegáns mondatokkal találkozunk a Világos indul című kötetben is. 

Az ÉS könyve júliusban - Závada Pál: Egy piaci nap. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 222 oldal, 3290 Ft

Gyorsan és izgalmasan pörögnek az események, az asszony beloholja a fél világot Budapesttől Kunvadasig, és mindenről tudósít. Sok mindenre nincs rálátása, és sok mindent eltorzítva ír le, ám az általa leírt történetből meglehetős pontossággal rekonstruálhatók a történelmi események. Hiszen az Egy piaci nap történelmi regény... (...) A regény a huszadik század magyar történelmének egyik dicstelen és elfeledett mozzanatát eleveníti fel, s ezzel tükröt tart elénk is, akik immár a huszonegyedik században próbálunk zöld ágra vergődni traumáinkkal, sérelmeinkkel – abban a reményben, hogy talán most nem „ugyanaz” lesz a történet vége.

Kabai Lóránt: Semmi szín. Ti­sza­táj könyvek, Szeged, 2016. 93 oldal, 2100 Ft

A színek sokasága elevenséget fejez ki, az élet gazdagságát, valamint szimbólumokat is szoktunk hozzájuk társítani, melyeknek különös jelentőségük van számunkra - mindezek tagadása voltaképpen nem más, mint a világ lecsupaszítása a meztelen csontokig. Röntgenfelvételek sorozata ez a három ciklusba rendezett 50 vers a világunkról, az életünkről, vagyis önnön magunkról.

Péterfy Gergely: Mindentől Ke­let­re avagy román kém a Weiss-családban. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2016. 224 oldal, 2990 Ft

Meglehetősen abszurd hangzása van a kötet címének, kiváltképp, ha az olvasó ráeszmél, hogy a „román kém a Weiss-családban” leírás magát az írót illeti. Persze, akinek már van némi jártassága honi ügyeinkben, nem lepődik meg oly nagyon, hiszen e hazában éppoly mindennapos az abszurd, mint a megbélyegzés gyakorlata, ami alól nem kivétel senki, aki bármilyen piszlicsáré ügyben is bírálja a nemzeti együttműködést. Márpedig Péterfy Gergely pontosan erre vetemedett, és ezért meg is kapta a magáét a publicisztikáit kommentáló trollhadseregtől.

Seamus Heaney: Élőlánc. For­dí­totta Ferencz Győző, Gerevich And­rás, Imreh András, Mesterházi Mó­ni­ka, Szilágyi Mihály. FISZ–Je­lenkor Kiadó, Budapest, 2016. 117 oldal, 1499 Ft

A kötet címeként szereplő élőlánc kifejezés (Human chain) akkor is erős és sokatmondó lenne, ha nem ez lenne az ír költő utolsó, életében kiadott versgyűjteményének címe, mely 2010-ben jelent meg angolul. Heaney 2006-ban szélütést kapott, s ezeket a verseket már a halálra készülve írta meg, ez azonban – ahogyan erre a fordítók s a könyvet méltatók is felhívják a figyelmet – csupán finom utalásokon, áttételeken keresztül jelenik meg bennük. 

Kicsák Lóránt: Aporiák próba­té­tele. Tanulmányok, esszék. L’Har­mat­tan Kiadó, Budapest, 2015. 314 oldal, 3200 Ft

A kötet végére érve pedig azt is megtudjuk, hogyan gondolkodik Kicsák Lóránt egyrészt az általa elemzett filozófusokról, másrészt pedig a világról, „égető életproblémáinkról” s egyáltalán a filozófiáról. Nem történeti tanulmányokat ír ugyanis, hanem egy-egy gondolkodó nevéhez köthető problémákat elemez.

Gyukics Gábor (szerk. és ford.): Medvefelhő a város felett. Észak-amerikai indián költők antológiája. Utószó: Rákai Orsolya. Scolar Kiadó, Budapest, 2015. 189 oldal,2490 Ft

Az antológia 24 költő verseit tartalmazza, akik nagy valószínűséggel teljesen ismeretlenek a magyar olvasó számára, éppúgy, mint a közeg, amelyben léteznek, amelyben írnak. Az utóbbi tekintetében Rákai Orsolya utószava próbálja eligazítani az olvasót valamelyest, az előbbieket pedig Gyukics Gábor fordításai révén ismerhetjük meg. A kötetről minden túlzás nélkül állítható, hogy egyedülálló, hiszen a kortárs indián költészet Európa más tájain sem ismert.

Visy Beatrix: Szavakkal körbe. Válogatott tanulmányok, kritikák. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 2015. 305 oldal, 2490 Ft

Az első blokkban verselemzéseket olvashatunk, méghozzá szám szerint tizenkettőt. Főleg a magyar költészet klasszikusainak alkotásait próbálja újraértelmezni, új vonatkozások felé megnyitni a szerző.  (…) A kötet második felében helyet kapó tizenkét tanulmány pedig prózai művek elemzésére vállalkozik, méghozzá olyanokéra, melyekben nagy szerepet játszanak a különféle médiumok: a film, a fotó vagy a festmény. Jobbára kortárs szerzők (…) könyveiről van szó, a két kivétel Örkény István és Lengyel Péter.

Maja Solar: Jellemző, hogy nem természetes. Versek. Forum Könyv­ki­adó, Újvidék, 2015. 117 oldal, 2000 Ft

Maja Solar a kortárs szerb költészeti szcéna egyik izgalmas alkotója, aki nem csupán verseivel, hanem performanszaival is felhívja magára a figyelmet (némelyik a youtube-on is látható). Ez azonban nem a kivétel, hanem inkább a szabály, ahogyan ezt ő maga is írja egy beszámolójában a kortárs szerb líráról, amit szintén Orovec fordított (Tiszatáj, 2013/8). A felolvasás, az előadás, a performansz maga is része az alkotásnak, mely hangsúlyozottan többszemélyes ügy; Solar maga is több költészeti csoportnak a tagja, például a csak nőket tömörítő LILITiranje csoportnak, a Gerusija filozófiai szervezetnek, a Polja irodalmi folyóiratnak. 2008-ban jelent meg a Makulala­lala­tura című kötete, amelyért díjat is kapott, jelenleg pedig a Belgrádi Egyetem filozófiai tanszékén tanít. Érdeklődési területeinek pedig a következőket adta meg: filozófia, marxizmus, az emancipáció politikája és némely művészeti praxis.

Jichak Katzenelson:Ének a kiirtott zsidó népről

Halasi Zoltán: Út az üres éghez

Horváth Sándor (szerk.): Az ügynök arcai

Rudolf Chmel: Jelen és történelem

Kende Péter: Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában

Horváth Györgyi: Utazó elméletek. Angolszász politizáló elméletek kelet-európai kontextusban. Balassi Kiadó, Budapest, 2014. 153 oldal, 2000 Ft

Ketten egy új könyvről - Schein Gábor: Esernyők a Kossuth téren. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2014. 206 oldal, 2800 Ft

A magyar közelmúlt fájdalmas és sokat vitatott szelete az ügynökmúlt, mely a mai napig egyike a magyar társadalom XX. századi nagy traumáinak. Ám, mint ahogyan a többi trauma is, ez is máig feldolgozatlan, hiszen a társadalom önvédelmi rendszerének a kudarca e téren is látványos: még mindig nem sikerült megfelelően szembenéznünk a múlt ezen sötét arcával, és ez a mai napig rányomja a bélyegét közállapotainkra. Az ügynöklisták nem nyilvánosak (már sosem lehetnek teljesen azok) és a mai magyar közéletben is rendre felbukkannak olyan emberek, akiknek a múltjára árnyék vetül. Időről időre pedig az sokkolja a magyar közvéleményt, amikor egy-egy neves művészről, közéleti személyről derül ki, hogy beszervezték az elmúlt rendszerben.

Hévizi Ottó: Idő és szinkretizmus (állandó tekintettel Nietzschére)

Czeglédi András: Fjodor Mihajlovics Niëtzky

Pintér Judit: A nem múló jelen

Takács Ádám: A fenomén és tárgya