► Az ÉS könyve januárban – György Péter: A gyanútlanság vége. Tanulmányok, esszék, kritikák 2020–2022. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 252 oldal, 5999 Ft

György Péter új könyve bonyolult szálakkal kapcsolja össze témáit: a holokauszt emlékezetpolitikáját, a történelmi, illetve a személyes múlt traumáinak feldolgozását, az államszocializmus kultúrájának antropológiáját, valamint az ezekre valamiképpen reflektáló műalkotások értelmezéseit. Vizsgálódásaihoz további kérdések kapcsolódnak, így a felelősség, az emlékezés, és persze a cinikus (vagy épp jóhiszemű) múlttagadás jelenségeit illetően. A múlt felé fordulás kettős dimenziót ölt a kötet írásaiban. Egyrészt jelenti a tárgyalt szereplők saját viszonyát múltjuk valamely, többnyire nyomasztó, vagy éppen rémítő szegmenséhez, másrészt e szerzők életéhez és életművéhez történő mostani viszonyulásunk-odafordulásunk lehetőségeit. A könyvön belül jól érzékelhetően elkülönül az első nagyobb egység, melyben a középpontba helyezett alakok (Csoóri Sándor, Kertész Imre, Petri György, valamint idősebb és ifjabb Rajk László) kapcsán mind személyiségüket, mind sorsukat, mind művüket tekintve igen szerteágazó, leginkább nyomasztó vagy hideglelős tanulságok fogalmazódnak meg.

A tulajdonos, úgy tűnik, paranoiás. Ilyet csak akkor művel valaki, ha távol óhajt tartani magától valami kétes kisugárzást. Idegen aurát. Olyasmit, ami aligha életveszélyes (hisz akkor nem lakna e szigorú és félelmetes, sőt kissé bálványszerű bútorral egy térben), hanem olyan hatásokat, melyek, mondjuk így: zavarnák az álmát. A mindennapjait. Óvatosan végigsimított az ezüstpapíron; ez volt az első jele annak, hogy a szekrény tulajdonosával (és főleg a szekrény tartalmával) valami nem stimmel. Az efféle óvintézkedések bolondra vallanak (olyan bolondra persze, aki okosnak tartja magát), aki szeretne elhárítani valamiféle nemkívánatos hatást. Ez a kívül vastag, belül vékony fémrétegekkel szigetelt bútordarab a beteges elővigyázatosság emlékműve volt. Vagy tünete inkább? A szekrény tartalma (egyébként) veszélytelennek látszott. Akták, iratok, barna dobozokban. Öt polc, végig az iratdobozokkal, fent a beépített, lapos ékszerszéffel. Ezt nem nyitotta ki, erre nem készült fel, és nem akart maga után hagyni egy széjjelbarmolt zárat. Az iratok miatt jött ide, azok pedig a dobozokban voltak.

H. Nagy Péter – L. Varga Péter (szerk.): Poptechnikák. Komplexitás a népszerű kultúrában. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 269 oldal, 3290 Ft

Úgy tűnik, hogy két kulcskategória áll a vizsgálódások középpontjában: egyik a komplexitás (ezt a Poptechnikák alcíme is kiemeli), a másik a hibridizáció. Nemes Z. Máriónak a kötetben olvasható írása jól érzékelteti, hogy a fúziós praxisok figyelembevétele, illetve ezek elméleti reflexiója mennyire nélkülözhetetlen a kortárs popkultúra értelmezéséhez; ugyanis éppen ez a (pop)kulturális mozgások fő iránya. A jelenség leírását célzó fogalmi készlet roppantul változatos: kombináció, kompiláció, montázs, kollázs, sampling, remix, assamblázs, brikolázs, karnevalizáció, kannibalizáció, kontamináció, kreolizáció, és a többi. Úgy vélem egyébként, hogy a különféle fúziós praxisok elemzése valóban központi kérdés a popkulturális kutatások szempontjából, míg a komplexitás problémájának (egyébként jogos) hangsúlyozása olykor csupán a „minden mindennel összefügg” jellegű holisztikus felismerések birodalmába vezet.

Koszits Attila: Pécs Underground ’80
Égetett geometria
Balázs Kata és Kopeczky Róna: Pinczehelyi Sándor
Pécs építészete

M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő. Szerelmesregény. Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2014. 427 oldal,2690 Ft