Bánki Éva: Esőváros. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 394 oldal, 3999 Ft

A 2004-es megjelenést követő kritikai észrevételek (kiemelten Margócsy Istváné és Kulcsár-Szabó Zoltáné) így sok esetben továbbra is érvényesek maradtak, ugyanakkor a regény lineáris történetének korábbi pontján való lezárása kétségkívül az ő olvasatuk alapján is kedvezőbbnek mondható jelen formájában. Mivel szövegszerűen is elhangzik, hogy Torma Imre a bátyjáról akart regényt írni, annak halálával motiválttá válik, hogy itt érjen végen az elbeszélés. Ugyanakkor, bár benne maradt a Petőfi Oroszországban című fejezet, mint diákévekből származó mutatvány, bőségesen elégséges. Az irodalom az Esővárosban inkább problémaként azonosítható: az olvasó túl akar lenni ezeken a betoldásokon, hiszen jóval izgalmasabb, hogy mi történik a Bujdosó vagy a Torma család tagjaival.

K. Horváth Zsolt: A bundátlan Vénusz
Gintli Tibor: Perújrafelvétel
Milbacher Róbert: Legendahántás
Kosztolányi Dezső: Boszorkányos esték. Bolondok

Anne Helen Petersen: Jöttünk, láttunk, elegünk van. A fiatal felnőttek és a kiégés. Fordította Tóth Eni­kő Mária. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 382 oldal, 4299 Ft

A szerző szubjektív hangja keretezi a kötetet, és bár a két vég között elhelyezett fejezetekben is megjelenik, mégis érezhetően másoknak akarja átadni a lehetőséget arra, hogy megszólaljanak. Így válik lehetővé ugyanannak a problémának sok esetben hasonló, de néhol látványosan eltérő vonatkozásaira rátekinteni. A Jöttünk, láttunk, elegünk van legnagyobb ereje abban áll, hogy a különböző történetekből képes követhető narratívát felépíteni, amely nemcsak a jelen állapotát vizsgálja, hanem már a milleniálok szüleinek időszakát is górcső alá veszi.

Papp-Zakor Ilka: Majd ha fagy. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 286 oldal, 3990 Ft

Papp-Zakor a rendhagyó karakterek világának ábrázolásán túl is érzékeli és bevonja a rajtuk kívül helyezkedőkét, amiből kiderül, hogy nagyon is helyben, és nem egy alternatív valóságban vagyunk. Amikor Anita a beteg kutyáját, Ruszlánt, az ölében viszi az utcán, ismerős, elítélő reakcióban részesül: „Túlszereti. Megnyomorítja. A gyerekét szeresse így, ne egy állatot!” (124.) „Egy teljesen jó, szülőképes nő. Perverz! Perverz! Elkorcsosult, pszichéficamos nemzedék! (125.) Továbbá, a hátlapon is kiemelt idézet, amely a „sárkányok” megszállásáról ad hírt, illetve a plakátokon szereplő, az idegen, gonosz erő ellenében megjelenő megmentők szintén kísérteties hasonlóságot mutatnak. Az viszont kétségkívül a kötet előnyére írható, hogy az aktuálpolitikai áthallások nem nyomasztó elemként hatnak, mivel nem válnak dominánssá, mindössze a háttér megkonstruálásában játszanak szerepet.