Bokros Lajos

Nehéz leírni a súlyos szavakat: emberöltővel a kommunista rendszer széthullása után először a magyar államot, majd növekvő mértékben a hazai társadalmat, mindenekelőtt az értelmiséget, a vállalkozók rétegét és a vidék kiszolgáltatott népességét, a határon belüli és kívüli magyar nemzet vaskos csoportjait lépésről lépésre foglyul ejtette, megrontotta, szétzüllesztette és a világ szégyenévé tette egy mindenre elszánt, gátlástalan, erőszakos, hazug és tolvaj uralkodó csoport. A nemzeti-keresztény jelszavak – isten, haza, család – hamis álarca mögött a csőcselékre oly nagyon jellemző módon érzéketlen embertelenség, szenvtelen kegyetlenség, vigyorgó műveletlenség és ordító faragatlanság, azaz teljes erkölcsi romlás mutatkozik. Ez a helyzet messze rosszabb, mint pusztán egy mély gazdasági-pénzügyi válság, vagy akár egy nagyobb társadalmi megrázkódtatás, pártok acsarkodása, öntelt értelmiségiek öncélú kultúrharca. Ha a nemzetvesztő és társadalomromboló oligarchia uralma valami csoda folytán a közeljövőben véget ér, és a gazdasági, társadalmi károkat okos politikával egy évtized alatt esetleg felszámoljuk, a mérhetetlen erkölcsi kár akkor is legalább egy évszázadra velünk marad, és akadályozza majd a magyar állam újjáépítését, a magyar társadalom meggyógyítását és a magyar nemzet becsületének helyreállítását.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerészkatonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább
Élet és Irodalom 2023