Szűcs R. Gábor

„A jelenlegi 7711 kuna [1 HRK = kb. 55 HUF] horvát nettó átlagbérből kiindulva a szóban forgó összeg több mint százezer fő [havi] átlagbérének felel meg. (...) A mostani körülményeket figyelembe véve kétszázhúsz embernek kellene negyven évig dolgoznia átlagbérért, hogy megkeresse ezt az összeget. (...) Ezért a pénzért az éppen aktuális árakon kilencszáz darab, egyenként ötven négyzetméteres lakást lehetne venni” – mondta Toni Milun matematikus, annak a 813 millió kuna összegnek a nagyságát érzékeltetve, amelyet az INA horvát–magyar energetikai konszern fölgázágazatának vezetője és társai kerestek a horvát sajtó által máris az évszázad lopásának nevezett földgázügyleten. Amelynek még korántsem zárták le minden leágazását.1

Tovább

Tovább

Eszterhás Péter tizenhat évesen került Dániába, 1956-ban. Olyan fokon megtanult dánul, hogy színész lett a második legnagyobb dán városban, Aarhusban. Rendezett is: Shakespeare-t, Pintert, Brechtet, sőt Verdi-operát. A rendszerváltozás után látogatott haza először, de akkor családostul, évente. Fordított Esterházyt, Nádast, Márait, Vámost, Kertész Imrét (igen, a Sorstalanságot is), és ő mutatta be a dánoknak a varázslatos Esti Kornélt. 1.  Az  általa alapított, Hamvas Béláról elnevezett koppenhágai magyar klubban az összejövetelek a péntek esték örömét jelentették számunkra.
De mostanában nem hajlandó Magyarországra jönni. Erre a Magyarországra nem. Az egyik legnagyobb dán polgári napilap, a Berlingske Tidende 2014 júniusában készített vele keserűséggel teli interjút. 2.
Ennek címét adtam a cikkemnek.

Tovább

„Nem ugyanazzal a céllal építünk kerítést a horvát határon, mint Magyarország a déli határán – mondta Karl Erjavec, akkori szlovén külügyminiszter 2015-ben. – A drótakadály önmagában semmit nem ér, és ezt a magyar példa is bebizonyította, hiszen több ezer rendőr és más személy őrzi a határt. Nem drótakadály kell, hanem kerítés.” Bár nagyon úgy tűnik, hogy ez játék a szavakkal, Milo Cerar akkori szlovén miniszterelnök (balközép SMC párt) és Boštjan Šefic belügyi államtitkár ugyanezt ismételgette a horvát–szlovén határon létesített kerítés megépítésekor.1 Amiből aztán újabb vita kerekedett a két ország állandóan feszült viszonyában.

Tovább

„Olyan, rendszerszintű intézkedéseket hoztunk, amelyek hosszú időre megoldják a helyzetet (sic!), hiszen tudomásom szerint nincsenek kőolajszökőkútjaink, amelyek csak arra várnak, hogy merítsünk belőlük”, mondta Janez Janša akkori szlovén kormányfő a parlamentben 2022. március 4-én.1 Ezért a kormány 45 napra befagyasztotta az üzemanyagok literenkénti árát: a 95-ös oktánszámú benzinét 1,503, a dízel üzemanyagét 1,541 euróban állapítva meg. Az általános parlamenti választásokat 2022.  április 24-én tartották. A bejelentetés idején már javában zajlott az orosz agresszió Ukrajna ellen, de a világpiaci kőolajárak emelkedése ezt megelőzően is érzékelhető volt. A Janša-kormány a realitással, azaz választási vereséggel számolva az említett, 2022. május 9-ig hatályos intézkedéssel nem csupán aknát, de valóságos aknamezőt helyezett el utódja számára. 

Tovább

Tovább

Stockholm egyik főutcáján, a Birger Jarlsgatanon 1995 egyik téli reggelén a járda alól előbukkant egy orosz tengeralattjáró. Ötágú vörös csillagot viselő tornya körül aszfaltdarabok hevertek. A svédek egy másodpercig rémülten nézték, aztán jót nevettek a meghökkentő kávéreklámon. Mivel arról volt szó. Művészi alkotás, ha úgy tetszik. Mostantól ez valószínűleg viccnek sem jó.

Tovább

„Kolosszális erőfeszítéseket tettünk, hogy felépítsük a közös Európát. A mi társadalmi modellünket elfogadó nyolc ország lehetőséget kapott arra, hogy csatlakozzon Európához. A Magyarország által választott irányvonal hajszál a levesben. Másrészt viszont láthattuk, hogy a reakció szörnyetegének kikiáltott Lengyelország az Ukrajna [elleni agressziót követően] teljes mértékben velünk tart” – mondta Martin Lidegaard, a dán szociálliberális párt (De Radikale Venstre) elnökhelyettese, a Folketing (parlament) Külpolitikai Választmányának elnöke a Weekendavisen című polgári lapnak nyilatkozva.1

Tovább

Egyáltalán nem hibáztatható az, aki Szlovénia mai politikai térképére nézve a fejét fogja szédültében. A paletta ugyanis első megközelítésre kiismerhetetlen. Némi túlzással: ha az ember egy percig nem néz oda, máris születik egy új párt. Különösen zavaros a kép, ha az érdeklődő nincs tisztában az évtizedes előzményekkel és azzal, hogy e kis országban a politika szinte valamennyi szereplője személyesen vagy (akár távoli) rokoni kapcsolat révén jól ismeri egymást. A látszólagos káoszban ennek ellenére végül is rend van, csak nehezen bontakozik ki a programok, állásfoglalások, belső viták sűrű ködéből. Most, a választások eredményének ismeretében, megpróbálunk eligazodni ebben a látszólagos zűrzavarban, már csak azért is, mert a többször regnáló kormányfő, Janez Janša Orbán szövetségeseként és üzletbarátjaként ismert, de mégsem az, bár lehet, hogy igen. Ez ennyire egyszerű.

Tovább

Tovább

A hetvenes-nyolcvanas években Budapest–Belgrád viszonylatban helyjegy csak az egyébként kényelmesnek mondható magyar szakaszon volt, a határ után érvényét vesztette. A menetrendi pontosság többnyire a véletlen műve, egyszer megfordult a fejemben, hogy tán épp azt büntetik. A vécékhez a vonaton Szabadkától Belgrádig a zsúfolt folyosó miatt már nem lehetett hozzáférni, de ami a higiénét illeti, talán jobb is. A tényleges menetidő a Budapest–Belgrád négyszáz kilométerén elérhette a kilenc-tíz-tizenkét órát. Évtizedekig ment ez így. A vonal felújítása nem tűrt halasztást. Az persze erősen vitatható, hogy az európai uniós tagjelölt Szerbia Keleten kereste a megoldást. A felújított vonal egy részének átadására 2022. március 19-én került sor, Aleksandar Vučić szerb elnök, Orbán Viktor magyar kormányfő és mások jelenlétében.

Tovább

Tovább

„Moszkva (...) minden eszközt igyekszik felhasználni annak érdekében, hogy a számára történelmi és kulturális szempontból is közeli térségben megőrizze pozícióit. (...) A moszkvai vezetés fő célja ugyanis, hogy a Nyugat-Balkán területén továbbra is megmaradjon a stabil orosz politikai, gazdasági és katonai jelenlét és befolyás. A Nyugat-Balkán (...) olyan térség, amely önállóan nem képes kezelni és megoldani felmerülő problémáit. Ezeknek köszönhetően a Balkán nemzetközi segítségre szorul, ezáltal pedig befolyásolhatóvá válnak államai. Napjainkban ennek a hatalmi játszmának az egyik legfontosabb szereplője pedig vitathatatlanul az Oroszországi Föderáció” – írja egy kitűnő tanulmány (Haiszky Edina: Nyugat-Balkán mint az orosz előretörés régi vagy új színtere?).1

Tovább

Tovább

Délnyugati szomszédunknál érdemes a választások előtt néhány hónappal új pártot alakítani. Esélye lesz a győzelemre. Ez tréfásan hangzik, ám félig sem az. Míg nálunk ezeket kamupártoknak nevezik, és többségük valóban ilyen, Szlovéniában nem így van. Példa erre a parlament elnöke által 2022 januárjában alapított liberális párt (LIBE) vagy a Gen-I energetikai konszern1 vezérigazgatójából gyorsan népszerű politikussá vált Robert Golob pártja, a Gibanje Slovenija, azaz Szlovénia Mozgalom, amely (láss csodát!) bizonyos felmérések szerint az első helyen áll. A szlovén pártstruktúra a 2010-es évek óta szédítő sebességgel változik.

Tovább

„Ahol füst van, ott tűz is van” – idézi a szarajevói Oslobođenje című politikai napilap a Neue Zürcher Zeitung cikkét a Várhelyi Olivér bővítési biztos szerepével kapcsolatban felmerült kételyekről.1 Várhelyi kinevezését csak másodszorra hagyta jóvá az Európai Parlament szakbizottsága, holott, tekintve, hogy tisztviselőről, nem pedig politikusról van szó, a jóváhagyás elsőre is eldöntöttnek látszott. „Biztosként az EU-t fogom képviselni, ez lesz a feladatom (…) nem fogok elfogadni semmilyen utasítást egyetlen más szervtől és kormánytól sem”, ismételgette a jelölt minden, az objektivitását firtató kérdésre. Ehhez képest meglepő, hogy 2022 januárjában harminc európai parlamenti képviselő beadvánnyal fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, azzal a kéréssel, hogy indítsanak vizsgálatot a magyar uniós biztos pártatlansága ügyében.

Tovább

„Még a zászlónkat és a címerünket sem magunk terveztük. Fogalmam sincs, hogyan került ezekbe a Bourbon-liliom” – mondta néhány évtizede Bosznia-Hercegovina koppenhágai nagykövete, mikor búcsúzásomkor meghívott ebédre. Szegény volt az eklézsia, lényegében egyszemélyes külképviselet, kisvendéglőben ültünk, a nagykövet asszony azon merengett, hogyan eshettek egymásnak a népek, „hisz még a bajramot is együtt ünnepeltük... Na és a nyelv. Bosnyák nyelv, ugyebár, nincs, ez Vuk nyelve”, utalt Vuk Stefanović Karadžićra, az egységes szerbhorvát nyelv megteremtőjére.1 „Kínunkban azt mondjuk, »naški«, azaz a mi nyelvünk. Vagy, talán groteszk tréfával, hogy »jugoslovenski/jugoslavenski esperanto«. Látja, még az anyanyelvünket se tudjuk megnevezni. Mi nem mondhatjuk csak úgy, könnyedén, hogy szerbhorvát.” Pedig a bosnyákok beszélik talán a legszebben.

Tovább

A tényfeltáró szlovén sajtó egyre többet ír arról, hogy Magyarország folyamatosan beavatkozik a szlovén belpolitikába: közvetlenül vagy közvetetten, de mindenképp erőteljesen, anyagilag is támogatja az ottani kormánypárti médiát. Ez a tevékenység évek óta érzékelhető, és különösen a 2022. évi szlovéniai választások előtt ölt egyre nyíltabb formát. A jelenséggel, pontosabban a kormánykoalíció vezető pártja, a Janez Janša miniszterelnök elnökölte Szlovén Demokrata Párt (SDS) által élvezett anyagi támogatások ügyével két év óta parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozik. Az Orbán-kormány a muravidéki magyaroknak nyújtott támogatása, pontosabban annak felhasználása is felkapott téma. Annál is inkább, mivel ez esetben közvetlenül a magyar adófizetők pénzéről van szó.

Tovább

„Éppen vasaltam, mikor megláttam Mogens Glistrupot a tévében. Annyira fellelkesített, hogy jelentkeztem az általa alapított Haladás Pártba (Fremskidtpartiet, FrP)” – mondta néhány évtizede Pia Kjærsgaard, a dán szélsőjobb rövid idő alatt emblematikussá vált alakja. Nem csupán jelentkezett, de amikor a pártalapítót adócsalásért (voltaképp az adófizetés megtagadásáért) három évre ítélték, az ifjú szőke hölgy, aki egyáltalán nem hasonlít a viccek szőke nőjére, lényegében átvette a hatalmat a szervezetben.1 Mire 1987-ben Glistrup kiszabadult, a párt Kjærsgaard mellett állt, aki rövidesen kizáratta egykori példaképét, majd 1995-ben Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) néven újjászervezte, végül is „domesztikálta” a pártot.

Tovább

„A Magyarországgal folytatott együttműködés folyamatosan mélyül. Mind a magyar befektetések és beruházások, mind az áruforgalom növekedése csodálatra méltó. Az Önök gazdasági eredményei rendkívüliek, és csak dicséret illeti a demográfia terén tett magyar erőfeszítéseket is.” Janez Janša szlovén miniszterelnök ezt nem a „Budapesti Demográfiai Csúcson”, hanem az 56. Celjei Mezőgazdasági Vásár (MOS) megnyitóján mondta vendégének, Orbán Viktornak.1

Tovább
Élet és Irodalom 2022