Kőszeg Ferenc

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Szolid döntések

Az Európai Unió négy pénzügyi alapot hozott létre az Unióba irányuló migrációs folyamatok kezelésére. A magyar honlap neve: solidalapok.hu; a „solid” szó (?) a szolidaritásra utal. Magyarország 2007 és 2013 között az alapok révén 115 millió euró támogatásban részesül, az összeget a hazai költségvetésnek 25 százalékkal kell kiegészítenie. Az alapokat a Belügyminisztérium kezeli, a pénzt pályázati úton osztják el, a pályázatokat a minisztériumon belül működő független Értékelő Csoport bírálja el. A pályázók java részben a Belügyminisztérium alá tartozó szervezetek, a rendőrségnek a határőrizettel foglalkozó egységei, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), illetve a BÁH alárendelt szervei, így a menekülteket befogadó állomások. De pályázhatnak és rendszeresen kapnak támogatást civil szervezetek, így a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület is. A civil szervezetek szempontjából a legfontosabb az Európai Menekültügyi Alap, amelynek feladata a honlap meghatározása szerint „a menekültek, oltalmazottak, menedékesek és menedékkérők helyzetének javítása”. Pályázatot gazdálkodó szervezetek is benyújthatnak. A pályázatokat szakmai és pénzügyi szempontok alapján bírálják el. A pályázati célok megvalósulását és főképpen a pályázó szervezet gazdálkodását természetesen az eredményhirdetés után is szorosan nyomon követik, de a nyertes pályázat keretében végzett tevékenység tartalmi elemeibe eddig nem szólt bele a minisztérium.

Ezúttal egy elsősorban reklámtevékenységgel és kiadványszerkesztéssel foglalkozó cég nyújtott be – egy tapasztalt menekültügyi szakember közreműködésével – pályázatot. A pályázó azt vállalta, hogy 2012. június 20-ra, a menekültek világnapjára gyűjteményt állít össze olyan írásokból, amelyek menedékkérőkről, menekültekről szólnak, érzékeltetik helyzetüket, boldogulásuk lehetőségeit és akadályait azzal a céllal, hogy erősítsék a hazai társadalomban a szolidaritást azokkal a külföldiekkel, akik nem önszántukból hagyták el hazájukat. A minisztérium azt kérte a pályázótól, mutassa be a kiadvány néhány felkért szerzőjének nyilatkozatát, hogy írássukkal hozzájárulnak a gyűjteményhez. A pályázó Kőszeg Ferenc, Parti Nagy Lajos és egy harmadik szerző nyilatkozatát mutatta be. A gyűjtemény tervezete és a mellékelt nyilatkozatok alapján a pályázó megkapta a kért támogatást, és májusra el is készült a kiadvány kézirata.

Éppen ezért volt meghökkentő, hogy a pályázó néhány napja azt közölte a három szerzővel – a fentieken kívül Makai Józseffel –, hogy írásuk megjelenéséhez a minisztérium nem járul hozzá, mert a BM döntése szerint azok „nem felelnek meg a támogatott célkitűzésnek, nem támogatják maradéktalanul az elismert menekültek, oltalmazottak társadalmi integrációját, nem irányulnak a társadalom érzékenyítésére”. Így nem képviselik a kormányzati érdekeket sem. 

A Magyarországra érkező menekülők közül sokan azért részesülnek nemzetközi védelemben, mert véleményük, politikai nézeteik kimondása miatt hazájukban üldözés fenyegeti őket. Ma Magyarországon ismét megtörténhet, a minisztérium kicenzúrázza egyes szerzők írásait egy gyűjteményből, amelynek kiadási költségeit egyébként háromnegyed részben az Európai Unió fedezi. Így ünnepeljük a Menekültek Világnapját 2012-ben.

A három írás be-, illetve kitiltásának történetét az Index cikke ismerteti. A letiltott írásokat az alábbiakban adjuk közre. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Virágozzál dicső ország, / Nagyra termett náció, / S még soká ne háborgasson / A civilizáció!

Petőfi Sándor: Okatootáia (1847)


Anikó meghalt. Betegsége már a kezelés megkezdésekor gyógyíthatatlannak minősült. Az orvosok nem curatív, azaz gyógyító, hanem palliatív, vagyis a szenvedéseket enyhítő kezeléseket írtak elő. Sajnos azonban a palliatív kezelések egy része nem enyhítette, inkább tetézte a szenvedéseket. Ilyen helyzetekkel szemben nem az egyes orvos, hanem olykor maga az orvostudomány tehetetlen. A frusztrált orvos mégis úgy érzi, ha ő nem, akkor bizonnyal a beteg a hibás. Meg persze hibás az egészségügyi rendszer, az alulfinanszírozott betegellátás meg a „reform", ki tudja, hanyadik Okatootáia balsors tépte történetében. A rosszallásnak ez a hangulata tovább növeli a beteg és hozzátartozója kínos érzését a kezelések során.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022