Beck Tamás

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

– Szerelmes a szakácsnő! – jegyezte meg asztaltársának fintorogva dr. Gerecsei, egy ügyvédi iroda alkalmazottja, aki most töltötte ebédidejét első alkalommal a Faló bisztróban.

A fiatal jogász néhai nagyanyjától tanulta ezt a szófordulatot; abban a kis dél-dunántúli faluban, ahol az öregasszony lakott, ezt mondták az emberek, ha a háziasszony véletlenül elsózta az ételüket. A dr. Gerecseivel szemben ülő férfi, egy cég kereskedelmi képviselője, csupán udvariasságból bólintott a megjegyzésre, miközben belemártotta kanalát a palóclevesbe. Tegnapelőtt érkezett haza New Yorkból, s a hosszú repülőúton megnáthásodott a klímaberendezéstől, nemigen érezte az ízeket.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Amikor a krumplinyomó szétjött a háziasszony kezében, s az egyik csavar belőle a tejes gánicába esett, a családban úgyszólván mindenkit szorongás fogott el. A gyerek attól félt, hogy minden figyelme ellenére ráharap majd a kihullott fémdarabra, és valamelyik metszőfogának koronája letörik. Ebben az esetben az elkerülhetetlen fogorvosi beavatkozásnál is fájóbb lenne számára osztálytársainak várható csúfolódása. Az apát pedig kétségbe ejtette annak bizonyossága, hogy felesége az ő kezébe fogja nyomni a két darabbá vált konyhai eszközt, ugyan javítaná meg. Persze, hogy kézügyesség híján sikertelenül szenved majd az alkatrészekkel. Aztán hallgathatja az asszony eszmefuttatását a hagyományos nemi szerepekről, s önkéntelenül is bűntudat támad benne amiatt, hogy ő nem felel meg a közkeletű sztereotípiáknak.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022