Hajdu Nóra

Németország helyzetét 2022 nyarán egymásba kapcsolódó válságok olyan hálója jellemzi, amely az ország 1945 utáni történetében példa nélküli.

A német nyilvánosságot mostanában váratlanul érte, hogy milyen mértékben függenek az energiaszállítások tekintetében az oroszoktól, a külkereskedelemben – mint legjelentősebb partnertől – a kínai piactól, a biztonságukat illetően pedig megint az amerikaiaktól (perspektivikusan esetleg ismét Donald Trumptól). Ezek a körülmények nehezen férnek össze a hosszabb ideje ápolt „Európa legbefolyásosabb országa” önképpel, amit azonban a pandémiával járó korlátozások és a klímapolitikai követelmények miatt elkerülhetetlen német üzleti modellváltás szükségessége ugyancsak megtépázott.

Tovább

Franklin Roosevelt első elnöksége óta gyakran „mágikus” jelentőségűnek tartják egy újonnan megalakult kormány működésének első 100 napját, legalábbis a németországi politikai közbeszédben ez visszatérően alkalmazott jelzőpont. Olaf Scholz német kancellár kormánya számára a 100. nap március 17-én telt le.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Harminc évvel a német egység létrejöttét követően újra sorsfordító idők tanúi lehetünk Berlinben és Brüsszelben egyaránt – véli Jürgen Habermas az Eurozine oldalán megjelent írásában. A német szociológus szavaira számos állítása miatt érdemes odafigyelni, de esetünkben most főleg azért, mert tőle származott a kelet-európai rendszerváltásokat „felzárkozó forradalmakként” meghatározó kifejezés is. Ennek jegyében úgy vélte 1989–1990 esélyt ad Európa keleti felének arra, hogy ne kizárólag rendszerváltásokat éljen meg, hanem hogy értékrendjében is felzárkózhasson a működő demokráciákhoz, azok modernitásához. Harmincéves időtávlatban akár a habermasi gondolat sikeressége is végiggondolható, bár egy cseppet talán túlzás a rendszerváltás időszakát összehasonlítani a koronavírus-járvánnyal. Főleg, ha a jelenlegi válságra Németország és az unió helyes válaszokat ad majd – mondja Habermas. Mégis az alábbiakban amellett érvelek, hogy megállhat a harmincéves párhuzam.

Tovább

Tovább

Németországban, az unió legerősebb, legnagyobb befolyású államában az Európai Unió mai válsága az ország szerepéhez méltóan, bár csak szimbolikus erővel mutatkozik be. Most egy bírósági ítélet formájában. Kevés a felszínen jogelméletinek tekintett probléma váltott ki az Európai Unióban olyan véleménycunamit, mint a német Alkotmánybíróság (Ab) május 5-én kihirdetett ítélete. A bíróság egy olyan beadvány ügyében foglalt állást, amely megkérdőjelezte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja, az ún. mennyiségi lazítás gyakorlata az unió alapszerződésével, a lisszaboni szerződéssel összhangban van.

Tovább
Élet és Irodalom 2022