► Kováts Albert – Molnár Eszter – Sipos Tünde: Rajz és írás – Életrajzkönyv. Magánkiadás, 2025, 180 oldal, 9000 Ft

Kováts Albert képzőművészeti tevékenységének egyik legfontosabb eleme a rajz. Rajzi vázlatokon keresztül jut el a végső festmények kivitelezéséig, rajzol „csak úgy”, magáért a rajzi vonal szépségéért, a rajzban fellelhető gondolat, logikus szellemi sorminták létrehozásáért, gyakran az írást is helyettesítve. Ugyanakkor a rajz számára a képalkotás egyik legfontosabb eleme, az érzelmi töltöttség kifejezésének leghatásosabb eszköze. Ezt fogalmazta meg az 1974-ben megjelent Rajzról című kötet szerzőjeként a Corvina Kiadó Műhelytitkok sorozatában.

Molnár Eszter ezt a konzekvens rajzi gondolkodásmódot írja le a Hemingway-kisregény (Az öreg halász és a tenger) alapján készült halcsontváz-variációk kapcsán. Mint írja: „A vonal nem eszköz többé, hanem a világ és benne lakó világot megfigyelő ember ideogrammáinak tanúságtevője.”

Itt olvasható »

► Kondor Attila Insula Sacra című kiállítása azt Evangélikus Országos Múzeumban október 17-ig látható.

Kondor Attila Insula Sacra című kiállításának megnyitóján Schneller István beszédében felidézte azt a gondolatot, hogy városokban járni, sétálni egyfajta zarándoklat. Belső út egy valódi séta keretében. Megismerő és felismerő, azonosítható és általános képek során keresztül kerülhet a zarándok a látványon túli látvány közelébe.

►A kiállítás a Pesti Vigadó Galériában június 10-ig tekinthető meg.

„Festő vagyok, annyira az, hogy érzéseimet, élményeimet és a világról, a körülöttem történőkről való gondolataimat csak a saját mesterségem keretein belül, annak eszközeivel szeretem másokkal közölni” (Szőnyi István: Kép – előszó). Szőnyi István életművének válogatott darabjaiból nyílt kiállítás a Pesti Vigadó 5. emeleti kiállítóterében. Az ajtón túl – Szőnyi István rejtett világa című tárlat betekintést ad az 1960-ban elhunyt nagy magyar festő munkásságának fontos területeibe. Hat egységbe rendezte Dankó Dalma és Bodnár Zita, a két kurátor a tárlatot.

► A Közös többszörös című kiállítás április 19-ig látható a HAB-ban.

Az archaizálás – a régi technikák átültetése a kor gondolkodásába –, a korábban együtt sosem használt eljárások keverése, a méretek megnövekedése, ez a kortárs grafika egyik fontos döntése. Kónya Ábel bátran helyezi egymás mellé a különböző irányzatok, a modernizmus és a posztmodern, valamint a neodada és a szürrealizmus nyelvét beszélő alkotók műveit.

► Bánki Ákos kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában április 2-ig látható.

Bánki Ákos nagy méretű akrilképei az Újlipótvárosi Klub-Galéria falain mint egy háború emlékei, mint egy küzdelem mementói lógnak. Hatalmas, színes vásznak, sűrűn beborítva a fényes akrilrétegekkel. Első pillantásra is látható, hogy itt a festő keze nyoma konkrétan felismerhető, hisz kevés ecsetnyom, sokkal inkább tenyerek, ujjak nyomai érzékelhetőek. Érzékelhetőek, mégpedig érzékletes módon. Bánki gesztusfestő, korábbi művein inkább a nagy, széles ecsetnyomok, majd csorgatások árulkodtak temperamentumáról. Az elmúlt időkben inkább az anyaggal való fizikai közelség, a számos rétegre felhordott festék materiális élménye, annak a kézzelfogható eredményei foglalkoztatják.

 ► Cseh Lili kiállítása az Artus Galériában március 29-ig tekinthető meg.

Cseh Lili az Artus Galéria hatalmas termeiben újraírja mindazt, amit a holt tárgy és az eleven organizmus közötti különbségről gondolunk. Új metamorfózis-elméletet alkot meg plasztikáin játékosan, humorral, mégis szinte fenyegetően komor utópiaként.

► Bodóczky István-emlékkiállítás a Magyar Műhely Galériában

A Magyar Műhely Galéria fogadta be Bodóczky István emlékkiállítását, mely nem csupán emlék, de varázslat. Lebegő tárgyainak vázlatai, előképei, néhány megvalósult vagy tervben maradt munkája szerepel a tárlaton. Bodóczky az egyik legsokoldalúbb, legeltökéltebb alkotója volt a huszadik-huszonegyedik századi magyar képzőművészetnek. 2020-ban bekövetkezett  haláláig folyamatos alkotó, tanító, kereső „üzemmódban” létezett. Szobrász volt és festő, sárkányépítő és pedagógus (azon belül elméleti és gyakorlati szakember). Jelenléte a magyar művészeti életben és pedagógiában megkerülhetetlen volt.

► Juhász Éva és Menasági Péter Reliquiarium/Feledés-testünk című kiállítása a Karinthy Szalonban 2026. február 6-ig látható.

Belép a néző a Karinthy Szalon kiállítási terébe, és meglepetten látja, hogy valójában nem kiállításra, hanem egy rejtélyekkel teli szobába érkezett. A falakon elegáns fém kukucskálódobozok, a terem közepén egy ládában fekvő, életnagyságú mezítelen férfialak (bábu, szobor?), melyen szkarabeuszok mászkálnak (nemes anyagból nagy méretben kifaragva). Oldalt egy vitrinoszlop polcain kicsiny faragványok, tárgyak sorakoznak. A hátsó terem lezárva a néző elől. Egy nagy méretű kukucskálón át gombnyomásra kivilágított térbe látunk. Ott a kinti fekvő figura hasonmása áll, rajta lepelfoszlányok.

Mint egy archaikus kúrosz, például a Teneai Apollón.

► Zoltán Mária Flóra és Szotyory László Két festő című kiállítása a 2B Galériában január 30-ig tekinthető meg.

A 2B Galéria ad otthont (azaz kiállítási teret) Zoltán Mária Flóra és Szotyory László festőművészek közös tárlatának. Ha van két egymástól tökéletesen eltérő, festői nyelvben, magatartásban, technikában különböző alkotó, akkor ez az alkalmi kiállítópáros az. Két személyiség, két forma és tematikai rend, két művészi magatartás. Találkozásuk különös, megfoghatatlan és elgondolkodtató élményt nyújt a galériába látogató nézőnek.